Lehetséges, hogy nem maga a koronavírus, hanem annak nagyobb mennyiségű belélegzése okoz súlyos szövődményeket, halált?

Ez csak egyetlen dologban számít, hogy egy kicsit hosszabb, vagy rövidebb lesz az un. lappangási idő, amíg a betegség kitör a megfertőződöttön.

Bármennyi vírus jut a szervezetedbe, az smafu ahhoz képest, ahogy exponenciális görbe szerint elkezd szaporodni a vírus.

Eleve átveri az immunrendszert, mert van védettségünk a kórokozók ellen, ám oltás hiányában nem ismeri fel, hogy kórokozóval van dolga, így a bejutott vírusok meg tudnak szállni egy-egy sejtet, amit azonnal arra bírnak, hogy kezdje el másolni a vírus komponenseit és az azokból létrejövő új vírusok szintén megszállnak egy sejtet, amely szintén a vírus másolásába kezd és minden saját sejtünk, amelyet elfoglalnak, gyártani kezdi a vírust, ontják magukból a kórokozókat mindazok, amelyek már megvannak szállva,

Beteg akkor leszel, ha már túl sok sejted ment tropára, ekkor már - nagy késéssel - többnyire az immunrendszer is kapcsol és elkezdi gyártani az ellenanyagot, az adott kórokozót felismerni képes antitesteket, amely elkezdi a vírusok pusztítását,meg természetesen azokét a sejtekét is, amelyben észleli a vírus jelenlétét. Azonban az antitestek gyártásához is kell idő és az is felfutó görbe szerinti mennyiségben termelődik, eleinte sokkal kevesebb mennyiségben, mint amit a vírus szaporodása nyújt

Akkor hal meg az ember, ha túl sok sejtje elpusztul, vagy ugye ha már annyit megszállt a vírus, hogy az adott szerv, például a vese, vagy a tüdő nem képes ellátni a feladatát, mert nem azt csinálja, amit kellene neki, hanem a vírus szaporítását végzi, vagy már elpusztult. Ennél a vírusnál főleg a tüdő van támadva, illetve nem csak az, de az veszti el a leghamarabb a saját funkcióját, amit oxigénbepumpálással egy darabig lehet javítani, de csak addig, amíg még van elegendő olyan emberi sejt, amelyik képes még egyáltalán felvenni az oxigént, annyit belőle, amelyre szükség lenne az életben maradáshoz.

Az, hogy mennyi vírus jut az ember szervezetébe, az majdnem mindegy, mert ha csak kevés is jutna, pár óra múlva lesz annyi a vírusokból, mintha eleve több jutott volna be, hiszen a vírus szaporodása négyzetesen történik, rövid idő után folyamatosan duplázódik a vírusok száma, így csak rövid idő kérdése, hogy ugyanúgy eljusson arra az irtózatosan magas szintre, amikor a fertőződötten már kitör a betegség.

Én pont, hogy azt olvastam, hogy talán a legtöbbet a fertőzéskor bekerülő vírusok darabszáma számít. Ezért is jó a maszkhordás.

Amikor a vírusok már nagyon elszaporodtak, akkor irgalmatlan mértékű gyulladást csinál az immunrendszer és igazából ez öl. Tudtommal.

Csak a baktériumokat!

Abból is csak a hőérzékeny típusokat.

A többit egyesével kell levadászni.

Ilyen szimpla feltételt nem szabad használni ilyen komplex esetre. Ez egy durva háború, nézzük számokban.

Tudni kell, az adott vírus milyen gyorsan szaporodik, azaz mondjuk óránként hányszorosára. Tudni kell, a szervezet mennyi idő múlva veszi észre a betolakodót. tudni kell, a konkrét szervezet erre milyen sebességgel gyárt ellenanyagot, továbbá azt is kell tudni, mennyiről indult (oltatlan esetén nyilván nulláról, oltott esetén attól függ). Tudni kell az ellenanyag milyen hatékonysággal öl, azaz óránként egy ellenanyag mennyit pusztít. Ha ez megvan, ebből kiszámolható, hogy a szervezetben óránként hogyan változik a vírusok száma.

Ezután kell még két dolog. A vírus milyen sejtet támad, valamint hogy abból a sejtből mennyi elvesztése okoz problémát. Például, ha tüdősejtről van szó, akkor egy idő után nem kap oxigént a szervezet és meghal. Hiába juttatnak oxigént be, nincs ami lekösse a vérben. Ekkor a halál szinte biztos és viszonylag gyors. De ha egy nem létfontosságú izomsejtről van szó, akkor az illető jó eséllyel oltatlanként is túléli, maximum egyik szerve károsodik. Ha a szervezet újra tudja gyártani, meggyógyul.

Tehát a fentiek szerint ki tudunk választani egy olyan oltatlan személyt, aki irgalmatlan mennyiséget nyalt be, gyors az immunválasza és a vírus nem fontos sejtet támadott. Jó eséllyel nemcsak túléli, de esetelg alig lesz beteg. Most vegyünk egy másik, oltott személyt, aki rosszul reagált (vagy régen kapta az oltást), tehát kevés ellenanyag van a szervezetében. Ráadásul rossz az immunrendszer, jön egy agresszív, ötször gyorsabban szaporodó vírus és kedvenc szaporodási helye a tüdősejt, pláne szívizomsejt. És páciensünk összesen kettő darab vírust nyalt be. Egy darabig nem észleli, aztán rosszul lesz, igen gyorsan súlyosbodik, és esélye sint túlélni.

És ez két szélsőséges példa, azaz bármi más eset is megvalósulhat. Egyetlen feltétel lehet fontos, de nem szabad semmi következtetést levonni, míg nem tudjuk a többi feltételt. És nem fogjuk tudni, mert nem adják meg, jó részét nem is vizsgálják.

Ma a vírussal pontosan az a fő probléma, hogy olyan sok dolog befolyásolja a fejleményeket, hogy ezekről nincs elegendő adat, így nem tudják kiszámítani a legjobb cselekvést a megfékezésére. Csak valószínű feltételezések mondhatók.

A világban, és nálunk különösen, az a legnagyobb probléma, hogy nincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat, mert nem gyűjtik, nem összesítik, nem hozzák nyilvánosságra, hogy a megfelelő szakemberek szabályokat mondhassanak a terjedés jellegére. Ezért lesz még több hullám is, de hogy milyen erős, ehhez is adat kéne. Nincs.

N9

Az első fele igaz, amit írsz, csak a vége nem, ugyanis a vírusok jellemzőit pont egy számsorral adják meg, amit a fertőző betegségek epidemiológiája határozott meg, lényegében a járványtan keretén belül.

Természetesen minden vírus jellemzőit azonnal vizsgálni kezdik, ahogy felfigyelnek rá, még jóval a járvány előtt, vagy ha már létrejött egy járvány, akkor azonnal, amint kimutatják annak okozóját.