Van valami magyarázata a két rés kísérletnek, már napjainkban?

Miert, eddig nem volt?

[link]

Olyan magyarázat soha nem lesz, ami klasszikus fizikával le tudná írni a kvantumjelenségeket.

Aztán ezeket vagy megérted - vagy nem.

A következő generáció jobban megérti majd.

A kvantumfizikán belül van több modell arra, mit is jelent valójában a hullámfüggvény állapot és annak összeomlása.

Egyelőre az elhullott verziókat leszámítva a most létező párhuzamos magyarázatok egyenértékűek, nincs eldőlve, melyik fedi a valóságot.

Koppenhágai interpretáció, many worlds verzió, pilot vawe stb.

Valószínűleg egyik sem tökéletes és végleges magyarázat. Valami még hiányzik.

Egyelőre csaknem mindegy. Számolni így is tudunk vele.

De még hiányzik pár dolog a fizikánkból, hogy itt mindent tisztán lássunk.

Csak annyi a magyarázat, hogy a részecskékkel való kisérletek és a kvantumfizika előtt -a hétköznapi tapasztalatok alapján- rosszul gondoltuk a dolgokat. Azt hittük, hogy egy tárgy vagy részecske van valahol. De ez tévedés.

Egyetlen anyagszemcse is mindenütt jelen van. Csak éppen a "klasszikus" létezési helyén nagyobb valószínűséggel lehet vele kölcsönhatásba lépni. A helyét egy térbeli intenzitás írja le, ami minimumokkal és maximumokkal rendelkező hullám jellegű. Ha a részecskével kölcsönhatásba lépünk (pl. felfogjuk egy ernyőn), akkor az előbb említett intenzitás adott pontbeli értékének négyzete adja a részecske megjelenésének valószínűségét.

Ennél jobb -vagyis érthetőbb- magyarázat a jövőben sem várható. Legfeljebb finom részletekkel kiegészített, még érthetetlenebb.

Még annyival lehetne kiegészíteni ezt, hogy az anyag az nem klasszikus részecske, vagy hullám - hanem ebből MINDKETTŐT tudja.

Attól függően, hogy milyen körülmények között van, az egyik tulajdonsága a domináns, vagy a másik.

Ha ernyőn fogod fel, akkor olyan, mint egy részecske, ha pedig résen megy át, akkor olyan, mint egy hullám.

Ha viszont EGYIK kényszert SEM alkalmazod rá, akkor MINDKETTŐ - tehát egy olyan állapotban van, amit igazából nem is nagyon ismerünk még.