?Molekulák térbeli szerkezete

A molekulák térszerkezetének leírására a legismertebb modell (amit középiskolában is tanítanak) a vegyértékelektronpár taszítási (VSEPR) modell. A modell lényege, hogy a molekula központi atomjának vegyértékelektronpárjai (a kötő és nem-kötő elektronpárokat is beleértve) egymástól a lehető legtávolabb helyezkednek el, hiszen taszítják egymást.

Tehát egy molekula szerkezetének meghatározásához először azt kell eldönteni, hogy a központi atomnak hány kötő és nem-kötő elektronpárja van. Ez alapján meg lehet mondani, hogyan rendeződnek a molekula körül (úgy, hogy egymástól a legtávolabb legyenek). A molekula alakját végül a kötő elektronpárok elrendeződése fogja meghatározni.

Van néhány egyéb szempont (pl. a nem-kötő elektronok térigénye kicsit nagyobb, mint a kötőké, a kettős kötés térigénye nagyobb, mint az egyes kötésé), és nem is minden esetben alkalmazható teljesen jól, de azért általában jól leírja a molekula szerkezetét.

Alakból meg elég sokféle lehet, de nyilván nem kell mindet ismerni középiskolában.

[link]

"Tehát egy molekula szerkezetének meghatározásához először azt kell eldönteni, hogy a központi atomnak hány kötő és nem-kötő elektronpárja van."

Egyet értek.

Ha 2: lineáris, 180° a kötésszög

3: sík háromszög 120°

4: tetraéder azaz trigonális piramis 109,5°

5:trigonális bipiramis 120 és 90

6:oktaéder (tetragonális bipiramis) 90°

Ezen kívül szögeket nem nagyon kell tudnod maximum a vizet és az ammóniát.

Ott az a trükk, hogy a víznek pl 4 kötő és nem kötő elektronpárja van, amik tetraéderben helyezkednek el így 109,5 körül lenne. De a nemkötő pároknak nagyobb a térigénye, így azok összenomják a H ligandumokat és így csak 104? fok lesz. És V alakúnak szokták mondani, mert az marad ha a tetraéderből elhagyod a két nemkötőt.

Az ammónia hasonló, ott csak 1 nemkötő van, ha azt elhanyagolod, egy trigonális piramis alakod marad. Végül is még így is tetraéder, csak torzult. A kötészög szűkebb mint a tetraéder.