Honnan veszik, hogy egy galaxis közepén egy fekete lyuk van?

Megint az alapvető fizika. A különböző izék keringenek körülötte (többé kevésbé) stabil pályán.

Összefoglalva: Ha egy nagy tömeg körül egy másik tömeg megfelelő sebességgel kering, akkor kör vagy inkább ellipszis pályán keringeni fog és nem esik le. Erre egy gyakorlati példa az ISS és a Mennyei Palota. Még szebb egy Hold nevű sajtdarab.

Mert egy bizonyos tömeg felett csak feketeIyuk lehet a központi test.

Márpedig elégé nagy tömege kell hogy legyen a központi testnek így kizárásos alapon egy feletelyuk körül kering a galaxis.

"Az a mindenféledolgokatelnyelőizé miért nem szippantja akkor be a galaxist?"

Folyamatosan csemegézik a legtöbb ilyen, de csak olyasmit aminek nem elegendő a sebessége ahhoz hogy pályán maradjon körülötte.

Csemegézés alatt láthatóvá válnak röntgen tartományban (akkréciós korong). Ezt is sok helyen fotózták már le máshol.

Illetve ha túl sok a belehulló anyag akkor a pólusain dzsetek (jet) lépnek ki. Ebből is rengeteget fotóztak már le más galaxisokban.

(A mi galaxisunk közepén jelenleg viszonylag inaktív, vagyis koplal.)

Fentebb leírták hogy mindez miből számítható ki.

A keringési sebességekből.

Egy adott távolságban csak adott sebesség a megfelelő a körpályán (ellipszisen) maradáshoz.

Ha ennél gyorsabb vagy lassabb akkor kimozdul onnan olyan helyre ahol megfelelő szélsőséges esetben kirepül a galaxisból vagy belezuhan a fly- ba.

Mivel minden távolsághoz tartozik egy adott sebesség ezeket a sebességeket megmérve, számítható hogy mekkora tömeg körül keringenek az adott testek.

Na persze egy galaxis méretben már erősen felmerül az a probléma a sebességeket mihez képest mérjék meg mi legyen a viszonyítási alap.

Illetve van egy pályákat érintő paradoxon is ami miatt semmi nem úgy viselkedik ahogy első meglátásra elvárná egy átlagember.

[link]

És még valami. Ha kiszámolták a tömeget és az jó nagyra jön ki, abból tudják hogy csillag nem lehet mert összeroskadt volna a saját súlya alatt.

Itt most nem arra kell gondolni hogy a legkisebb 1.7-2.7 naptömegű lehet (hosszú életű csillagok végjátéka után).

Hanem arra hogy kb maximum 20 naptömegű csillagból még lehet egy jó nagy fly elég rövid élete végén gyakorlatilag magába roskad az egész. Az ilyen alig működik párezer évet csillagként.

De ha ennél nagyobb 20-40 naptömegű gáz összejön akkor abból már nem lehet mert "szétfújja magát" abból magnetár lesz.

Forrás: wiki

[link]

Ami ennél a 20 naptömegnél nagyobb az mind "evéssel" hízott meg. Akár fly evéssel.