Hogy lehetséges hogy mindenhol szárazság van mikor a Földön lévő vízmennyiség konstans?

Egy tanulmányból idéznék hozzá és valóban meglepő és a tanulmányból is látszik, hogy bőven van még mit tanulni a témában. Nagyon összetett rendszer és biztos vagyok benne, hogy még most sem ismerjül igazán.

"

A hosszú száraz: Miért csökken a világ vízkészlete?

Egy globális tanulmány paradoxont ​​talált: vízkészleteink zsugorodnak, miközben a klímaváltozás intenzívebb esőzéseket generál. A bűnös pedig a talaj kiszáradása, állítják kutatók, rámutatva arra a világra, ahol a szárazsághoz hasonló körülmények válnak az új normálissá, különösen azokban a régiókban, amelyek már szárazak.

A tanulmányt – a csapadék és a folyók legkimerítőbb globális elemzését – egy Ashish Sharma professzor vezette csoport végezte az Ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetemen (UNSW), Sydneyben. 160 ország 43 000 csapadékállomásának és 5300 folyómegfigyelési helyének valós adataira támaszkodott, ahelyett, hogy megállapításait egy jövőbeli éghajlat modellszimulációira alapozta volna, amelyek bizonytalanok és időnként megkérdőjelezhetők.

"Ez olyasvalami, ami kimaradt" - mondta Sharma, az ARC Future munkatársa, az UNSW Építőipari és Környezetmérnöki Karának munkatársa. "Arra számítottunk, hogy megnövekszik a csapadék mennyisége, mivel a melegebb levegő több nedvességet tárol – és ezt jósolták az éghajlati modellek is. Nem számítottunk arra, hogy a nagy folyók kiszáradnak a világ mindenhol előforduló extra esőzése ellenére.

"Úgy gondoljuk, hogy ennek oka a vízgyűjtőinkben a talaj kiszáradása. Ahol egykor a vihar előtt nedves volt, így a felesleges csapadék a folyókba ömlik, most szárazabbak, és több esőt szívnak fel, így kevesebbet a víz áramlássá teszi.

"Ha kevesebb víz jut folyóinkba, az kevesebb vizet jelent a városoknak és a gazdaságoknak. A szárazabb talaj pedig azt jelenti, hogy a gazdáknak több vízre van szükségük ugyanazon növények termesztéséhez. Ami még rosszabb, ez a minta az egész világon megismétlődik, komoly méreteket öltve azokon a helyeken, amelyek már szárazak voltak. rendkívül aggasztó” – tette hozzá.

Minden 100 szárazföldre hulló esőcseppből csak 36 csepp „kék víz” – a tavakba, folyókba és víztartó rétegekbe jutó csapadék, tehát az emberi szükségletekre kitermelt összes víz. A csapadék fennmaradó kétharmada többnyire talajnedvességként – úgynevezett „zöld vízként” – megmarad, és a táj és az ökoszisztéma felhasználja.

Mivel a felmelegedés hatására több víz párolog el a talajból, ezek a száraz talajok nagyobb mennyiségű csapadékot nyelnek el, amikor mégis előfordul, így kevesebb „kék víz” marad az emberi használatra.

– Ez kettős csapás – mondta Sharma. "Kevesebb víz kerül oda, ahol későbbi felhasználásra tárolhatjuk. Ugyanakkor a több eső elnyomja a városok vízelvezető infrastruktúráját, ami több városi árvízhez vezet."

[link]

És egész rövden egy National Geographic cikk, ennyiből is érteni fogod.

"Édesvízi válság

Ugyanannyi édesvíz van a Földön, mint mindig, de a lakosság száma robbanásszerűen megnőtt, és a világ vízkészletei válságba kerültek."

[link]

Mert nem mindegy a csapadék időbeli eloszlása.

Példa:

Adok neked egy 10 m2-nyi kis minikertet, legyen benne mondjuk paradicsom, meg kapsz 1000 liter vizet.

Június 1. van, kezdődik a nyár, süt a nap qrvára.

(tegyük fel, hogy nincs eső egyáltalán a következő 100 napban)

Ha 100 napon keresztül minden nap 10 liter vizet locsolsz rájuk, akkor nem száradnak el.

Ha 2 naponta 20 litert, még akkor sem száradnak el.

Ha viszont 500 L vizet kilocsolsz az első nap, és az a terved, hogy a másik 500-at meg majd 100 nap múlva, akkor nem lesz már mire locsolni 100 nap elteltével, mert elszáradnak.

3/ Ennek a problémának a megoldására használják a csepegtető öntözést, hogy ne a száraz talaj szívja el a vizet, hanem az a kicsi legyen a gyökerekhez adagolva, amit fel is tud a gyökér szívni. Két folyamat van kombinálva benne, a gyökér víz felszívő sebessége és a száraz talaj víz elvezető képessége. Nyilván a gyökérhez kell adagolni és a gyökérhez mért mennyiségben. Alig lesz veszteség.

"Hogy lehetséges hogy mindenhol szárazság van mikor a Földön lévő vízmennyiség konstans?"

És mint az 1-es is írta, az eloszlás nem egyenletes, vagyis nem csak szárazságok vannak, hanem nagy esőzések és áradások is. Mindkettő probléma világszerte. A cikkből egy rész újra, láthatod, hogy mindkét probléma megtalálható:

"Arra számítottunk, hogy megnövekszik a csapadék mennyisége, mivel a melegebb levegő több nedvességet tárol – és ezt jósolták az éghajlati modellek is. Nem számítottunk arra, hogy a nagy folyók kiszáradnak a világ mindenhol előforduló extra esőzése ellenére."

Amit a kérdésben a kérdező állított, az egyszerűen nem igaz. Nincs mindenhol szárazság. Pláne nem mindig. De hát ilyen cikk nem jelenik meg a médiában, hogy Kanada középső részein Lengyelországban Malajziában pont annyi eső esett az utóbbi hónapokban, amennyi kellett a mezőgazdaságnak. Egyébkén annyi, amennyi szokott esni. Ez nem hír. De a szárazság igen. Meg persze az özönvizet okozó esőzések is, amikről szintén olvashatunk.

“Legfrissebb híreink szerint ma senkit sem evett meg a cápa. Tegnap se. “