Elképzelhető, hogy az univerzumban lehet olyan kémiai elem ?

"amit még nem fedeztünk fel és beilleszthető a periódusos rendszerünkbe"

Ez nagyon valószínű, csak épp külön művészet lenne detektálni egy szupernóva-robbanás során néhány nanoszekundum idejére összeállt szupernehéz atommagot

"illetve olyan, amit nem lenne lehetséges beilleszteni?"

A kémiai elemeket ugyebár a rendszámuk (protonszámuk) alapján különböztetjük meg. Szóval ha maradunk szigorúan a definíciónál, akkor bármi beerőszakolható a periódusos rendszerbe, így például a proton-antiproton párosból álló protoniumot egyesek hidrogénnek tekintik. De az efféle egzotikus atomoknál kezd csődöt mondani a koncepció. Bizonyos egzotikus atomoknál egyetlen proton sincs, szóval ezeknek tényleg nincs helyük a periódusos rendszerben, például a pozitronium (elektron-antielektron párosból álló rendszer, és elsőre furcsán hangozhat, de képes vegyületeket képezni, noha a másodperc milliárdod része alatt elbomlik), vagy a müonium (antimüonból és elektronból áll, szóval itt sincs proton, de viselkedésileg a hidrogénhez hasonló).

Ahogy előzőek is írják a pr felfelé nyitott akárhány elem odakerülhetne még. (Szintén írték hogy a szupernóvákban ezek létre is jönnek csak rettentő hamar el is bomlanak. )

A meglévő stabil része viszont zárt tehát a már ismert elemek közé nem kerülhet semmi mert nincsen "rés" a számukra.

Nagyjából digitális 1 vagy 0 szintjére van belőve melyik hova kerül és miért.

A stabil elemek közt még ami lehetséges és nincs 100% -ig lekutatva az a magizomerek különféle esetei. Bár láttam már olyan periódusos rendszer ahol ezek egy részét is feltüntették. És tettek már magizomerekkel felfedezéseket is nem keveset hogy mire jó mire használható ez a tulajdonság föl a gyakorlatban.

Most kezdik kutatni azokat az anyagokat, amelyekben nem 3 kvark van, hanem 4-5-6, stb.

Ezek között van stabil is, vagy hosszabb felezési idejű.

A periódusos rendszerben kissé furán néznének ki.

Az atom áll protonból és elektronokból, ugyan annyiból (normális esetben). És mellé lehet neutron is az atomban.

Az atommagot, a protonokat (és neutronokat) a magerő tartja össze. A protonok és elektronok meg vonzzák egymást, mivel ellenkező töltésűek. Ámde a protonok egymást taszítják is elektromos töltésük okán és ha túl sok proton van (magas elemszám), akkor könnyen széteshet az atommag, ha ez a taszítás nagyobb, vagy megközelíti az atommagot összetartó erő mértékét. Ezért (is) vannak stabil és kevésbé stabil elemek. A stabilakat így ismerjük, értjük, mérni is lehet és ki is számolni, hogy melyik elemnek hogy lesznek milyen tulajdonságaik.

Amik nem, vagy kevésbé stabilak, azok bomlanak és más elemekre alakulnak át, közben ki is lökődik ez-az, meg átalakul, azért sugároznak. A nagyon magas elemszámú elemek a másodperc tört részéig léteznek, majd elbomlanak más elemekre. De ehhez már mélyebb kvantummechanika kell kicsit, hogy igazán értsük.

De a lényeg, hogy a fentiek okán a stabil atomok adottak, nem stabilakat pedig nagy energiaszinteken létre lehet hozni, de azok hipp-hopp elbomlanak, de létező elemek és folyamatosan fedezik fel, állítják elő ezeket, illetve akár bizonyos körülmények közt (mondjuk egy szupernóva-robbanáskor) keletkezhetnek is ilyenek-olyanok... valamiből több, valamiből kevesebb, valami megmarad, valami meg elbomlik.

Az atomot felépítő proton és neutron is tud átalakulni, ahogy kvarkok építik fel és azok is szeretnének alacsonyabb energiaszinteken tartózkodni, de ez hosszú.

De a stabil atomokat valószínűleg elég jól ismerjük és azt is, hogy jelenlegi tudásunk szerint meghatározott számban ismerjük őket. Nem stabilakat pedig folyamatosan próbálnak újabbakat felfedezni-kreálni és olyanok lehetnek.

Ámde bizonyos körülmények között lehetségesek lehetnek másféle stabil atomok is, csak ahhoz jobban kellene ismernünk többek közt a kvantumgravitációt is, mert lehet, hogy vagy bizonyos körülmények között, vagy pedig óriási nagyon sok elemszámú atommagnál már bejátszhat a képbe a gravitáció is, ami összetarthatja őket. Vagy más. Nem ismerünk ilyeneket, és ez jelenleg is egy kutatási irány.

(De a neutroncsillagok és más egzakt objektumok hogy mikből hogy állnak, mik vannak a fekete lyukak közepén, stbstb arra vannak teóriák, de többek közt a kvantumgravitáció, a mindenség elmélete, stb nélkül hiányos a fizikai ismeretünk, modelljeink hozzá, hogy teljes bizonyossággal megmondjuk, és mintát venni ezekből és méricskélni-nézegetni is "kicsit" bajos)

ma 00:50-es vagyok

tehát tudjuk, hogy miket nem lehet beilleszteni a periódusos rendszerbe, miket igen... instabilakat folyamatosan fedeznek még fel

stabilak jelenlegi tudásunk szerint megvannak, de vannak teóriák-elképzelések másféle stabil elemekre is, csak eddig nem találkoztunk olyannal és fizikai ismeretek is hiányosak hozzá, de lehet majd ilyenre kap valaki 50 év múlva Nobel díjat.

# 00:31

A protonok, neutronok 3db kvarkból állnak. Ha ezeket a kvarkokat szétválasztod, az energia amit befektetsz új kvarkokat teremt, amik kiegészítik a darabkákat protonokká, neutronokká, stb.

én azt nem értem, hogy miért mondják egy "elemre", ami a másodperc milliomod-milliárdod része alatt elbomlik, hogy összeállt "részecskévé"?

mérhetöen kialakulnak kötések és kapcsolódások, vagy csak összelöttük, azt amíg lepattannak egymásról addig azt mondják hogy létezik?

Érthetöbb példaként, ha pl egy almát és egy körtét annyira öszenyomok, hogy a levegöt kiszorítva a kettö közül egy pillanatra összetapad, attól nem lesz új gyümölcsöm.