Egy idő után elfogynak a galaxisok ugye?

Attól, hogy valaminek nincs széle, még nem végtelen.

A körnek nincs széle, a hossza mégis véges. A gömbnek sincs széle, a felülete mégsem végtelen. És ugyanez igaz lehet az eggyel nagyobb dimenzióra is. Tehát a világegyetem térfogata nem feltétlenül végtelen nagy.

"13.8 milliárd év, szóval ennyi ideje volt tágulni, azaz mégsem lehet végtelen"

A tágulás előtt is lehetett végtelen.

A látható univerzum viszont véges. A tágulás előtt kb. akkora volt, mint egy grapefruit.

A látható uneverzumnál nagyobb területről csak a modellek tudnak jóslatot tenni.

A láhátható univerzumnál jeleneg nagyobb a kozmológiai eseményhorizont. Ez azoknak a pontoknak a halmaza, amik már fénysebességgel távolodnak tőlünk a tágulás miatt.

Mivel semi se haladhat gyorsabban a fénynél, az eseményhorizont túli dolgok sose lehetnek ránk kihatással, éppenséggel nem is tudhatjuk, hogy léteznek-e.

Eh, nem válaszoltam a kérdésre.

A látható uiverzum pereméről a mikrohullámú háttársugárzás érkezik. Az abból az időből származik, amikir összeáltak az első atomok, és átlátszóvá vált az univerzum. Ugye ekkor még csillagok se voltak. Ezen a térrészen belül véges számú galxilst láthatunk.

Persze sose az aktuális állapotot látjuk, minél távolabbról jön a fény, annál elavultabb híreket hoz.

Ez a térrész foylmatosan növekszik, ahogy egyre messzebről érkezik meg a fény.

Szóval ha lenne egy csodatávcsöved, ami átlát minden poron, ködön és vöröseltolódáson, és bármilyen távolságban tökéletesen élesen lát, akkor egy távolságon túlmég azzal se találhatnál csillagokat, galaxisokat.

A probléma ott van, hogy adott egy természeti jelenség, amit el kéne képzelni. Ehhez a te esetedben rendelkezésre áll a te tapasztalatod, miszerint a világegyetem úgy tgul, mint egy luftballon.

Nos, nem úgy tágul. Az csak egy hasonlat. Amiről pedig nincs információ, azt nem találgatjuk, mert értelmetlenség. Olyan ez, mintha egy vaknak el akarnád magyarázni, milyen a piros szín. Nem lesz róla olyan fogalma, mint neked a látónak, de ettől még rendezni tudja a gondolatait a színekkel kapcsolatban.

A világegyetemről számítások alapján az jön ki, hogy annyi éve lehetett valami nagy bumm. De hogy tényleg, és mi is a nagy bumm, arról van egy elképzelésünk és nulla ismeretünk. Tehát nme akarhatunk úgy tenni, mintha tudnánk. És emiatt a részleteit e fírtathatjuk, mert nincs ki válaszoljon. A végtelen pedig egy jól használható elméleti adat, és nem szabad számként (távolságként) használni, mert nem az.

"Viszont adott idő volt a galaxisoknak kialakulni, így elméletileg az időben legelőször kialakultak most a térben a legszélsők. "

Nem, az összes galaxis kb. egyszerre alakult ki. Nem az van, hogy ahogy tágul a tér úgy a belsö részeken keletkezik a hely és abban jönnek létre az új galaxisok. A galaxisok kb egy idöben alakultak ki, ahogy az anyag elkezdett összehúzódni. A tér tágulása ellenére maguk a galaxisok kb egy helyben vannak, nem mozognak, kivéve persze a gravitáció okozta mozgásokat, ami miatt kialakult a kozmikus háló, de olyan nincs, hogy a "külsö" galaxisok eszeveszett sebességgel mozognának a térben "kifelé".

A világ mindenütt egyformán tágul és viselkedik.

1 fényévnyire pl. 6 mm/mp sebességgel tágul.

NINCSEN SZÉLE!

Ezért aztán nincsenek "szélső" galaxisok sem. Ha odamennél, akkor ott pont olyan galaxisok vannak, mint itt, és pont ugyanolyan messze lehet ellátni. Igen: onnan látni lehet olyan helyeket is, amit mi nem látunk. Cserébe nem látnak el odáig, ahova meg mi igen.

Ilyenkor mindig érdemes egy lufit elképzelni. Ott vagy a felszínén, van egy látóköröd. Másnak meg, aki máshol áll, másik látóköre van.

És jól gondoltad: a mi látható, véges világunkban véges számú galaxis van.

Hú! Ott voltál, és láttad, hogy nincs széle? Vagy hittél valakinek, esetleg félreértetted? Minden lehetséges. Csak az nem, hogy valaki kinyilatkoztasson e kérdésben bármi biztosat.

Kérdező! A végtelen fogalmát sokan magyarázzák, de sokkal kevesebben értik. Ez egy elvont matematikai fogalom, a valóság (univerzum) jelenségeinek leírására kiválóan alkalmas. Határértékként. De nem tényként.

A végtelen szerintem nem bonyolult fogalom.

Csak nem szabad azzal összekeverni, hogy valaminek nincs vége: A botnak két vége van. Egy gyűrűnek egy sincs, de azért a gyűrű nem végtelen.

Nem az a végtelen jó leírása, hogy aminek nincs vége. A végtelen olyan, mint a számegyenes. Akármeddig megyünk rajta, mindig van új tovább. Ahol még nem jártunk.