Az az "érv", hogy a technikai eszközeink bizonyítják a tudomány helyességét, teljesen butaság?

Az "érv" egy logikai eszköz és arra kell használni, amire való. Azaz a kőbaltát ne használjuk se műtétre, se telefonálásra. Nem fogjuk elérni a kívánt célt.

Ha valamihez nem értünk, akkor azon a területen bármire képesek vagyunk, hiszen az adott terület szabályairól mit sem tudunk.

Kérdező - a kőbaltás hasonlatod egy durva érvelési hiba!

A kőbaltát készíteni tudó ősembercsoport igenis bizonyíthatta felsőbbrendűségét egy kőbaltakészítés kultúrájával nem rendelkezőhöz képest - viszont pl. a maga korában legokosabbnak számító ősember is csak egy senkinek számított egy mai villanyszerelőhöz képest a villámlás témájának ismeretében.

"Egy helyesen működő eszközhöz számtalan helytelen magyarázatot lehet fűzni. "

Csak épp először szokott létezni a magyarázat, ami ha helyes, akkor az erre alapozva készített eszköz is működőképes lesz. Ha pedig egy hibás magyarázatra építesz bármit, akkor meg nem fog működni. Ergo, ha működik, az bizonyítja a korábbi magyarázat helyességét.

A kérdés nagyon jó!

Ami még nem vezet semmi hülyeségre, az az, hogy a technológiai fejlettségünk igazolja azt, hogy adott területeken a tudományunk működik és ott alkalmazható. Azonban nagyon fontos megérteni azt, hogy a tudomány modellek alapján működik, azaz a jelenség szempontjából fontos(nak ítélt) tényezőket veszi figyelembe, a nem fontosakat elhanyagolja. Ez azonban korlátot szab a modell, és az adott elmélet alkalmazhatóságára. Lehet, hogy a korlátokon túl is alkalmazható, lehet, hogy nem, ezt empirikusan meg kell vizsgálni. A nagy tudományos áttörések is onnan jöttek, hogy megpróbálták a korábbi modellt új területeken alkalmazni, és rájöttek, hogy a modell csődöt mond. És ez két útra vezethetett: vagy finomították a modellt, vagy felállítottak egy teljesen új munkahipotézist, melyet aztán empirikusan igazolni próbáltak.

De az, amit mondasz, teljesen jogos, hogy az úgy nem igaz, hogy a technológiai fejlettségünk igazolja a tudományunk HELYESSÉGÉT. A tudományunk ALKALMAZHATÓSÁGÁT igazolja. Ez a két fogalom viszont nem ugyanaz, egy elvben nem helyes munkahipotézis is lehet jól alkalmazható egy (általában szűk) területen.

Egy kedvenc példám arra, hogy minden tudománynak vannak alkalmazhatósági határai, egy érvelési hiba, az argumentum ad logicam, azaz a logikai hibára való hivatkozás. Úgy néz ki, hogy van egy A->B implikációnk, és tudjuk, hogy A nem igaz, ez lesz a hibás érvünk. Az érvelési hiba az, hogy ekkor feltesszük, hogy B is hamis. Hát erre hogy hozzak egy gyönyörűséges példát, amit hirtelen a wikipédiáról loptam:

- A delfinek tudnak úszni, mivel halak.

- De hiszen a delfinek nem halak: tehát akkor nem tudnak úszni.

Hol a hiba?

Igazából ez az érvelési hiba az alapból helyes modus tollens (elvevő szabály) helytelen alkalmazásából adódik. Na most, ha p_1,...,p_n és q formulák, akkor azt mondjuk, hogy q *következménye* a p_1,...,p_n formuláknak, ha a p_1,...,p_n formulák minden olyan interpretációja mellett, melynél a p_1,...,p_n formulák igazak, q is igaz. Ekkor a p_1,...p_n formulákat premisszáknak, a q formulát konklúziónak nevezzük.

A modus tollens úgy néz ki, hogy

p->q

~q

_____

~p,

ahol p,q ítéletváltozók

(a ~ jel a negáltra utal).

És csakugyan, ~q csak akkor lehet igaz, ha |q|=h, ekkor viszont a p->q implikáció csak akkor lehet igaz, ha |p|=h, és ez esetben ~p is igaz. Tehát ez a következtetés valóban helyes.

Tehát ennél az érvelési hibánál a logikát használják helytelenül, egy helyes következtetést alkalmaznak helytelenül, ezért nyilván b**romság is kisülhet belőle.

A mai technikai eszközöket úgy terveztük, hogy az ismert fizikai törvények ismeretében az adott működést végezzék. Ha működnek, akkor a tervezésükhöz használt fizikai törvények sem lehetnek alapjaikban hibásak.

Vegyük a legegyszerűbb W = F * s képletet. A munka az erő és az út szorzata. A vödröt felhúzni a 4. emeletre az ugyanannyi munka, akár így, akár úgy. A kétáttételű csigát úgy terveztük meg, hogy kétszer akkora utat kell megtennie a kötél végének, cserébe – ha helyes a fenti képlet – fele akkora erő kell hozzá. És működik. Valóban kétszer akkora hosszúságú kötelet kell húzni, cserébe valóban fele akkora erő kell a vödörnek a 4. emeletre való felhúzásához. Az, hogy ez a kétáttételes csiga működik az egy – önmagában nem feltétlenül elegendő – bizonyítéka, hogy a munka valóban az erő és az út szorzatával egyenlő. (Aztán ugyanennek az összefüggésnek a helyességét bizonyítja a többáttételes, az Arkhimédészi, meg mindenféle csigasor, az egyszerű emelő (pl. feszítővas), a lejtő, az ék, a csavar, a hengerkerék (pl. kerekes kút), meg egy raklap egyéb más összefüggés, és annak a felhasználása.

Oké, ezek egy részét intuitíve terveztük, kerekes kút, emelő előbb volt, mint a mechanikai munka képlete. Persze ettől még megerősítik a képlet helyességét.

Viszont a modern fizika eredményeire támaszkodva előre is tervezünk technikai eszközöket. Egy távcsőnél nem véletlenszerűen veszünk véletlenszerű geometriájú lencséket, és nem kísérletezéssel tologatjuk addig, amíg jó nem lesz, hanem az optika törvényeit felhasználva előre, „papíron” megtervezzük, hogy milyen fókusztávolságú lencséket milyen távolságra kell elhelyezni ahhoz, hogy a kívánt képet lássuk majd, mikor belenézünk a távcsőbe. Aztán megépítjük, és működik, valóban azt látjuk a távcsőben, amit az elmélet is mond. A távcső azért bizonyítja az optika törvényeinek helyességét, mert az optika törvényeire alapozva terveztük meg és működik. Persze a távcső nem mond el semmit pl. hőtan törvényeiről, hiszen a hőtan összefüggéseit nem használtuk fel a tervezésnél, a távcső működése nem a hőtan összefüggéseire épül. A távcső csak az optika törvényeinek helyességére ad egy bizonyítékot.

~ ~ ~

És akkor nézzük a kőbaltádat.

Az, hogy az istenek szórják az égből a villámokat, az még nem mond semmit. Hogy foglalod ezt képletbe, hogy mi függ össze mivel? Mi következik abból, ha tényleg az istenek szórják a villámokat? Mi következik abból, ha nem az istenek szórják a villámokat? Van bármi, ami a villámokra, vagy bármi másra nézve különbözik a két tézis következményeiben? Mert ha nem, akkor „az istenek szórják az égből a villámokat” tulajdonképpen nem mond el semmit a világról. Maximum arra jó a kijelentés, hogy elaltassa a kíváncsiságodat a villámokkal kapcsolatban, vagy megnyugtató lehet ezt tudni, hiszen a tudatlanság, az ismeretlen az mindig nyugtalanító.

Esetleg még úgy lehet tudományt faragni belőle, hogy a villámok gyakorisága egyenesen arányos Zeusz haragjával, Zeusz haragja meg fordítottan arányos a templomában bemutatott áldozatok számával. Ez már elmond valamiről valamit. És emiatt lehet tesztelni is. Pl. megszámolni a villámokat úgy, hogy nem áldozunk Zeusz templomában és megszámolni akkor, mikor naponta 10 áldozatot mutatunk be, és ha ez utóbbi esetben a megfigyelt villámlások száma kevesebb, akkor az megerősíti a tudományunk helyességét, ha meg nem, akkor valami gond van a tudományunkkal. Ha helyes ez az összefüggés, ki is lehet használni. Lehet villámokat generálni azáltal, hogy nem áldozunk Zeusznak.

A kőbaltáddal viszont az a gond, hogy a kőbaltádat nem villámokkal gyártottad, a kőbalta elkészítésénél, megtervezésénél sehol nem használtad azt a bizonyos tudást, amit az istenekről és a villámokról tudsz, vagy tudni vélsz. Így aztán a te kőbaltád nem is bizonyítja annak a tudásnak a helyességét. Pont amiatt, ami miatt a távcső ugyan az optika helyességét bizonyítja, de a hőtanét nem.