Miért is könnyebb a nedves levegő? Ez nekem fura. akárhogyan is oszlanak el a vízcseppek és akármilyen kicsik, a sűrűségük nagyobb a levegőnél, nem?

Azért azt nem kell elfelejteni, hogy a felhő alatt többnyire van egy masszív feláramlás.

Akkor pedig már nem is kell könnyebbnek lennie a levegőnél.

Na ja.

Csakhogy a gáz halmazállapotú víz nem látható, átengedi a fényt.

Felhő akkor lesz belőle, ha kicsapódik, cseppek formájában. Ezek pedig nehezek!

"A tudósok korábban már megállapították, hogy ez a felhőtípus körülbelül fél gramm vizet tartalmaz köbméterenként."

Egy köbméter levegő sürüsége meg 1,2 kg körül van a felszínen. (Nyomastól és hőmérséklettől is függően, szóval magasabban kisebb lesz, de azért nem nagyságrendileg.) Szóval elég elhanyagolhatónak tűnik ez a vízmennyiség.

Ez a cikk hülyeség. Úgy kezeli a felhőt, mintha egy zárt léghajó lenne. Nem azért nem esik le a felhő, mert kisebb az átlagsűrűsége, mint az alatta levő levegőnek, hanem mert a felhő tartalmát a légáramlások, feláramlások a magasban tartják. Ez télen csak kisebb vízcseppeket, hópelyhek magasban tartásához elég. Nyáron meg, amikor a meleg levegő masszívan áramlik felfelé, akkor akár több centis jégszemcsékéhez is.

A dolog fizikájához induljunk egy kicsit távolabbról.

A légellenállás arányos az áramlás irányába eső felülettel (ismerős lehet az érzés, hogy ha összehúzod magad a bringán, kisebb a légellenállásod). Ez pedig a méret négyzetével változik. Szóval kétszer akkora méret, négyszer akkora légellenállás.

A testre ható gravitációs erő a tömeggel arányos, ami pedig a térfogattal arányos. A térfogat pedig a méret köbével változik. Szóval kétszer akkora méret, nyolcszor akkora tömeg, s így nyolcszor akkora gravitációs erő.

Látszik tehát, hogy minél nagyobb valami, annál kevésbé lesz jelentős a légellenállás a gravitációs erőhöz képest. Kis méretű testek esetén pedig pont fordítva, nagyon is jelentőssé válik a hatása. Szóval bár az apró vízcseppeket is húzza lefelé a gravitáció, de nagyon lassan esnek, mert erősen fékezi őket a légellenállás. Másrészt mivel aprók és könnyűek, ezért egy kis légmozgás, feláramlás is elegendő ahhoz, hogy visszalökje őket egy nagyobb magasságba.

#8

A válasz nagy részével egyetértek, de azért szögezzük le, hogy több centis jégdarabok felemeléséhez elég erős feláramlás kell. Olyan nyáron sem sűrűn szokott lenni.

#9

Így van. Ezt próbáltam érzékeltetni a releváns mondatban az "akár" szócskával.