Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mért tér el ennyiszer az...

Mért tér el ennyiszer az elmélet a gyakorlattól?

Figyelt kérdés

Sokszor mondják, hogy hát ez volt az elmélet, majd a gyakorlat az meg más lett.


De ha az elmélet az tökéletes lenne, akkor a gyakorlat se lehetne más, nem?


Persze vannak olyan dolgok, amiket ma nem tudunk mérni, de ezeknek a hatásukat sem tudjuk. De ha valaminél megmérnek mindent amit tudnak és van neki látható hatása, akkor annak a dolognak a végkimenetelének az elmélet megegyezne a gyakorlattal nem? Tehát ha kilőnek egy rakétát és mindent megmérnek, akkor az történne biztosra, ami az elmélet, hacsak nem történne külső beavatkozás. Ha a szél mondjuk 3km/h sebesség helyett 3,5 km/h lenne, az lenne az, ami nem befolyásolja, legalábbis látható módon nem.


De igaz ez a tanulásra is, ha egy ember 100% ra érti a deriválást elméleti szinten, akkor ha sose oldott meg maga példát, akkor is tudnia kéne bármit lederiválnia.



2023. jan. 4. 00:05
 1/8 anonim ***** válasza:
100%

"De igaz ez a tanulásra is, ha egy ember 100% ra érti a deriválást elméleti szinten, akkor ha sose oldott meg maga példát, akkor is tudnia kéne bármit lederiválnia."


Hát, ez pont, hogy rossz példa, mivel a deriválás elmélete a differenciálhányados, a differenciálhányadossal felírt határértékhez pedig egy rakat másik dolgot kell tudni (algebrai átalakítás, határérték-számítás, csendőrelv, stb.).


Amikor végzünk egy számítást, akkor azt mindig egy leegyszerűsített modellben tesszük. Például a szabadon eső test gyorsulására az a=10 m/s^2-es értéket szoktuk megadni, vagy a pontosság kedvéért 9,81 m/s^2-tel számolunk. Aztán a hibától függően jöhet ki teljesen eltérő eredmény is.

Abban viszont igazad van, hogy ha minden mérést és számítást pontosan tudnánk elvégezni, akkor 100%-ra jönne ki az esemény kimenetele.

2023. jan. 4. 01:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Egyebkent a kvantummechanika alapjan ha 100%ban ismerjuk az elmeletet, akkor se tudjuk mi fog tortenni, csak valoszinusegeket.
2023. jan. 4. 01:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:

Egy kezdő fizikus és egy jó tapasztalt mérnők között az a különbség, hogy a mérnök a lehető legegyszerűbb modellel kellően pontos számításokat tud végezni.


A peches fizikus pedig vagy jelentős hatások felett siklik el, vagy olyan komplikált rendszert feltételez, hogy nincs az a szuperszámítógép, ami boldogulna vele.


Azt akarom mondani, hogy a való világ bonyolult és zajos, a modell igyekszik amennyire lehet világos és praktikus lenni. Nem mindíg triviális feladat egy pont jó modell kiválasztása.

2023. jan. 4. 07:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:

Két különböző dologról beszélsz.

1. Az elmélet nem tér el a gyakorlattól, mindenben megfelel a valóságnak. Az más kérdés, ha egy konkrét ember nem pontosan ismeri az elméletet, és tapasztalatlan a gyakorlatban, ekkor, ha az összehasonlítás eltérést mutat, az a hiányos alkalmazás következménye.

2. Az ember tanulási folyamatának több szintje van. Ezen túl, egy ember megértési képessége is jelentősen eltérhet számos ok miatt. Továbbá lényeges megkülönböztetni azt, hogy a valaki azt hiszi, érti a dolgot, vagy tényleg érti.

A tudás ebből következően többszintű. Először van a megismerés. Részleges vagy teljes. Utána jön a megismert anyag megértése. Ennek is több szintje van. De ezután még hátra van a gyakorlat elsajátítása. A készség szintjéig akkor jutsz el, ha megfelelő útmutatás alapján begyakoroltad a megértett ismeretek gyakorlati alkalmazását. És ez nem feltétlenül gyors folyamat.


A deriválásról írottakról: az ember azt hiszi, hogy 100%-ra érti. Ez majd akkor lesz igaz, ha alaposan levizsgáztatták és ezt állapították meg. Különben csak hiszi, hogy érti. Ezen túl, vannak egyszerű és bonyolult függvények. Az y(x) = x függvény deriválása nem okozhat gondot senkinek, aki legalább valamennyire érti. Némi odafigyeléssel egy tetszőleges polinom deriválása se okozhat gondot (ha mégis, javaslom az újratanulást nulláról). Azonban egy jó kis polinomiális többszörös törtfüggvény számos nem értelmezett ponttal, már alaposabb megfontolást igényelhet, és ha egy átlagos ember ezt nem tanulta meg, akkor lehet, hogy nem tudja megoldani. Ugyanis ha valóban végigtanulta, emlékezhet, hogy az elmélet része a gyakorlati kivitelezés módszertana is. Aztán majd jó sok gyakorlás után csak ritkán botlik olyan helyzetbe, ami alaposan megizzasztja. De lehet, hogy néhány dolgot újra kell tanulmányozni a kivitelezéshez.

2023. jan. 4. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:

"Hát, ez pont, hogy rossz példa, mivel a deriválás elmélete a differenciálhányados, a differenciálhányadossal felírt határértékhez pedig egy rakat másik dolgot kell tudni (algebrai átalakítás, határérték-számítás, csendőrelv, stb.)."


De ha van egy szinusz függvény, és meg kell határozni a derivált függvényét, akkor ha valaki sosem derivált ilyet de ismeri a szabályt, akkor le tudja deriválni. De amúgy nem kötelező pont a deriválást venni, bármilyen tanulási dologra lehet érteni. Tehát elméleti anyagot érted, akkor ha nem oldottál meg számpéldát, akkor is meg kell tudnod oldani, nem? Mégis mennyi tanár orrba szájba akar példákat oldani, de ha valaki ismeri az elméletet, akkor nem kéne egyet se. Amúgy meg akkor a deriválásnál tegyük fel, hogy minden elméletet ismer valaki, de nem derivált eddig orrba meg szájba.


De alapvetően a példa arra szólt, hogyha az elméletet tudja valaki 100% ra, akkor nem kell 5

2023. jan. 4. 13:51
 6/8 A kérdező kommentje:

"Hát, ez pont, hogy rossz példa, mivel a deriválás elmélete a differenciálhányados, a differenciálhányadossal felírt határértékhez pedig egy rakat másik dolgot kell tudni (algebrai átalakítás, határérték-számítás, csendőrelv, stb.)."



De ha van egy szinusz függvény, és meg kell határozni a derivált függvényét, akkor ha valaki sosem derivált ilyet de ismeri a szabályt, akkor le tudja deriválni. De amúgy nem kötelező pont a deriválást venni, bármilyen tanulási dologra lehet érteni. Tehát elméleti anyagot érted, akkor ha nem oldottál meg számpéldát, akkor is meg kell tudnod oldani, nem? Mégis mennyi tanár orrba szájba akar példákat oldani, de ha valaki ismeri az elméletet, akkor nem kéne egyet se. Amúgy meg akkor a deriválásnál tegyük fel, hogy minden elméletet ismer valaki, de nem derivált eddig orrba meg szájba.



De alapvetően a példa arra szólt, hogyha az elméletet tudja valaki 100% ra, akkor nem kell 5

2023. jan. 4. 13:51
 7/8 A kérdező kommentje:

"Hát, ez pont, hogy rossz példa, mivel a deriválás elmélete a differenciálhányados, a differenciálhányadossal felírt határértékhez pedig egy rakat másik dolgot kell tudni (algebrai átalakítás, határérték-számítás, csendőrelv, stb.)."



De ha van egy szinusz függvény, és meg kell határozni a derivált függvényét, akkor ha valaki sosem derivált ilyet de ismeri a szabályt, akkor le tudja deriválni. De amúgy nem kötelező pont a deriválást venni, bármilyen tanulási dologra lehet érteni. Tehát elméleti anyagot érted, akkor ha nem oldottál meg számpéldát, akkor is meg kell tudnod oldani, nem? Mégis mennyi tanár orrba szájba akar példákat oldani, de ha valaki ismeri az elméletet, akkor nem kéne egyet se. Amúgy meg akkor a deriválásnál tegyük fel, hogy minden elméletet ismer valaki, de nem derivált eddig orrba meg szájba.



De alapvetően a példa arra szólt, hogyha az elméletet tudja valaki 100% ra, akkor nem kell 50 példát megoldania, hogy menjen neki a gyakorlat is.


"1. Az elmélet nem tér el a gyakorlattól, mindenben megfelel a valóságnak. Az más kérdés, ha egy konkrét ember nem pontosan ismeri az elméletet, és tapasztalatlan a gyakorlatban, ekkor, ha az összehasonlítás eltérést mutat, az a hiányos alkalmazás következménye."


Jó, de akkor mért nincs ennyiszer pontos elmélet? Ha kiszámolnak valamit, hogy ez vagy az fog megtörténni, akkor mért nem történik az sokszor?


Sajnos véletlenül rányomtam a KÜLDÉSRE, ezért sajna idő előtt elküldtem a válaszomat, ezért lett 3 válaszom.


DE CSAK EZ A MOSTANI KOMMENTEM SZÁMÍT! Ha tehetitek, csak ezt olvassátok el. :))

2023. jan. 4. 13:53
 8/8 anonim válasza:

Ez elsősorban attól is függ, hogy mely szinten vizsgálod az elmélet/gyakorlat párhuzamot. Kvantumszinten válik igazán érdekessé, de, hogy szemléletesebb példákkal illusztráljam:

1. Van egy kiszámított pályád egy Hold megkerülő manőverre. Ezt pályakorrekciók nélkül nem tudod végrehajtani hiba nélkül, mert olyan apróságok is léteznek, mint a napszél vagy a mérési bizonytalanságok.

2. Két különböző gépen esztergálsz két teljesen egyforma darabot, ahol lényeges a felületi érdesség. Mindkettőt elindítod ugyanazon paraméterekkel, még sincs rá garancia, hogy ugyanazt az eredményt kapod. Itt szintén olyan apróságok lépnek színre, mint a gép szerkezetéből adódó merevség, gerjesztett rezgések stb… tehát szintén a bizonytalanságnál kötöttünk ki.


Konklúzió: tökéletes körülmény, mint fogalom nem létezik

2023. jan. 7. 23:41
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!