A folyamatos téli hideg (reggeli mínuszokkal) nem mond ellent a globális felmelegedésnek?

Nem.

"a Föld golyó egészén létrejövő felmelegedést jelent"

Ezt sem.

"a télnek is enyhébbnek kellene lennie"

Ezt sem.

"nem lehet hogy nem ez a G.felmelegedés zajlik"

Nem, nem lehet.

"hanem egy másik folyamat, ami szélsőségessé teszi mindkét éghajlaot"

Tudod, ez a globális változás része. Ezért nem kéne felmelegedésnek hívni, mert nem csak az van.

De mondjuk ebből van a legtöbb.

Amúgy csak egy kérdés: mikor fagyott el utoljára valamilyen növény tavasszal?

Régebben ez hogy volt?

Nem mond ellent. Márciusban egyáltalán nem ritkák a hajnali fagyok.

"A globális a glóbuszon, tehát a Föld golyó egészén létrejövő felmelegedést jelent."

A globális felmelegedés azt jelenti, hogy a Föld átlaghőmérséklete növekszik, ami elég egyértelműen így van. Lokálisan előfordulhat hőmérséklet csökkenés is (mondjuk nálunk pont nem ez jellemző), illetve az időjárás is szélsőségesebbé válhat.

[link]

"Azonban a télnek is enyhébbnek kellene lennie ezen elmélet szerint, de nem ezt látjuk."

De, ezt látjuk.

[link]

"Még március végén is télikabátban megyünk."

1. Én például nem.

2. Ez nem érv semmire.

"Felmerül a kérdés, nem lehet hogy nem ez a G.felmelegedés zajlik, hanem egy másik folyamat, ami szélsőségessé teszi mindkét éghajlaot vagy valami egészen más változás ami a Földön végbemegy természetes vagy generált (környezetszennyezés) folyamatok által?"

A Földön klímaváltozás zajlik, aminek az egyik legfontosabb komponense a globális átlaghőmérséklet növekedése, azaz a felmelegedés. Az igaz, hogy ez éghajlat szélsőségesebbé is válhat emiatt, de nálunk az összes évszakban (mert gondolom ezt akartad írni éghajlat helyett) kimutatható többé-kevésbé hasonló mértékű felmelegedés. És minden jel arra mutat, hogy a felmelegedés elsősorban emberi hatások miatt történik.

[link]

Nem.

Amit sokan tévesen globális felmelegedésnek neveznek, az éghajlatváltozás. Szélsőséges elemekkel. És eltér a korábbi szabályoktól, ez lényeges eleme.

Szerintem túl fiatal vagy és nem tudod milyen egy igazi tél.

Egyáltalán nincs hideg télen. Régen tök általános volt hogy heteken keresztül -10 -15 volt és sokkal többször volt sokkal nagyobb hó. Egész évben több volt a csapadék. Összel volt hogy hetekig eset az eső folyamatosan

A nyarak se voltak ilyen forrók.

Az erdők szaradnak ki

"Az erdők szaradnak ki"

Milyen fajta erdők?

A globális felmelegedés egy átlag! Méghozzá nem is egy országé és nem is egy éves időtartam átlaga. Egy több éves tendencia globálisan.

Nézzük meg akkor, hogyha hasznos, hogy mi az, hogy "átlag"?

- Ha nyáron nappal 30 C fok van és éjszakára lehűl 15 C fokra, akkor

az átlag azon a napon: 22,5 C fok. Nap közben persze sokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint az aznapi átlaghőmérséklet.

Néhány példa átlagokra egy 10 számadatból álló sorozatnál.

- A számsor: 10, 10, 10, 10, 10, 10, 10, 10, 10, 100.

Az átlaga: 19.

- A számsor: 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19.

Az átlaga: 14,5.

- A számsor: 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100.

Az átlaga: 55.

Az elsőnél szinte végig azonosak az értékek és egy kiugró számadat megnöveli az átlagot. A másik kettőnél pedig egy emelkedő sorozat esetén az átlag középértéknél lesz. Közben az átlag egyik esetben sem jelenti a bármikori számértéket.

MET.hu - "Magyarország havi középhőmérséklete az 1991–2020 közötti időszak alapján"

január 0 C

február 2 C

március 7 C

április 13 C

május 17 C

június 20 C

július 22 C

augusztus 21 C

szeptember 17 C

október 10 C

november 5 C

december 1 C

2. ábra [link]

Jé, ez érdekes! Ezen a középhőmérsékleti skálán nincs nyáron 30 C fok! Hogyan lehet ez? Talán valami hiba? Vagy csalás? Vagy áltudomány a meteorológia? Azért nincs a középhőmérsékleti diagramon nyáron 30 fok, mert a "középhőmérséklet" az nem a nappali maximum, hanem az egész napos hőmérsékletek átlaga, vagyis benne van az éjszakai hűvös, és ahogy nap közben emelkedik a hőmérséklet. Tehát az átlag nem mutatja meg a maximum hőmérsékletet! De ugyanígy nem mutatja meg az éjszakai minimum hőmérsékletet sem.

Általában az emberek várható időjárás terén nem a holnapi átlagot akarják tudni, hanem főként a nappali maximum hőmérsékletet. Itt van hozzá egy másik diagram a nappali maximumokkal és éjszakai minimumokkal. Az első grafikon nagyon jól szemlélteti a max és min hőmérsékleteket, míg a második az átlagokat.

[link]

Ez azt jelenti, hogy amikor egy nyáron hőség van, és az a nagyon nagy hőség 35-40 fokokkal és ráadásul tart mondjuk 2 hétig, akkor akár az egész év lehetett a szokásos, de az éves átlagot fel fogja vinni. Az átlaghoz elég akár egy kiugró érték és az átlag emelkedni fog.

Vagyis a globális átlaghőmérséklet emelkedése az nem jelenti azt, hogy egész évben nyár van mindenhol a Földön! Hanem összességében van némi hőmérsékleti emelkedés.

Érdekességnek nézzük akkor meg az előbbi hónapokra lebontott átlagokat, a januártól decemberig tartó számsor egész éves átlagát.

- A kiindulási havi átlagok: január 0 C, február 2 C, március 7 C, április 13 C, május 17 C, június 20 C, július 22 C, augusztus 21 C, szeptember 17 C, október 10 C, november 5 C, december 1 C.

- És ennek az egész éves átlaga: 11,25 C fok.

Vagyis mindent összevetve Magyarországon az egész éves átlag nagyjából 10 C fok környékén van, de az év napjain aztán van szinte még akármilyen hőmérsékletünk is.

Ha megnézed itt a sok éves emelkedést, akkor látszik, hogy az adott napokon, adott hónapokban ugrált fel és le a hőmérséklet, de van egy kis tendencia a hőmérséklet emelkedésére.

KSH - Az éves középhőmérséklet Budapesten 1900-2020 között

[link]