Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Lehét értelme a napfényt...

U. Xorter kérdése:

Lehét értelme a napfényt két-három tartományra felbontani, ha azok összességében nagyobb hatásfokon hasznosíthatóak, mint egyben?

Figyelt kérdés

ápr. 29. 14:17
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

Akárhány tartományra bonthatod - csak az a nagy kérdés, hogy mire akarod hasznosítani az így kapott végterméket?


Amúgy a többsávos napelem fogalmáról már hallottál?

[link]

ápr. 29. 14:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 sadam87 ***** válasza:
Hogy lehet külön-külön nagyobb hatásfokkal hasznosítható, mint egyben?
ápr. 29. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
75%
Például nem melegíti fölöslegesen a napelemet, ami így jobban használható.
ápr. 29. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%
Voltak ilyen napelemek régebben, a fény szélesebb spektrumában dolgoztak mint a most egyeduralkodó szilícium. Ezek voltak a 3. generációs vékonyfilm napelemek, a melyekkel sikerült az addigi 5-7% hatásfokot felvinni 14-15%-ra. Szilicium-indium-galliumarzenid volt az aktív réteg, a gyártása iszonyatosan környezetszennyező volt, nem beszélve a drága ritkaföldfémek alkalmazásáról. Akkoriban összességében valamivel olcsóbb volt mint a szilícium monocella, de mire 2-3 év alatt kiforrt a technológia, addigra a szilíciumcella fényévekkel versenyképesebb lett, és levitte a béka segge alá az árakat. Most a jobb szilícium modulok modulhatásfokban 21%-nál járnak, vékonyfilmmel ezt sose tudták volna elérni, ráadásul a szilíciumcellák élettartama legalább háromszoros volt. A napsugárzás energiaspektruma nem lineáris, a legnagyobb energiatartalom a látható fény tartományba esik itt a földön, és szerencsénkre a szilícium pont ezt a spektrumot fedi le. Vagyis a szilícium minden tekintetbe jobb bármi másnál, hosszú élettartam, kimeríthetetlen készletek vannak belőle, a legjobb hatásfokú, a legkevésbé környezetszennyező, és a legolcsóbb. A világűrben mások a fényviszonyok, ott a germánium a nyerő, már ha nem számít a pénz.
ápr. 29. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
100%

Ha van egy félvezető anyagod mondjuk a szilicium(Si) annak a tiltott sáv szélessége 1.12eV, akkor a kisebb fotonenergiával rendelkező fotonok nem gerjesztik, számukra a Si átlátszó. Ha viszont a fotonenergia nagyobb mint 1.12eV akkor a különbség (Efoton-1.12eV) elvész, hővé alakul.Az egyik mód ezeknek a veszteségek elkerülésére ha egymás után több, egyre kisebb tiltott sáv szélességű félvezető anyagból készült napelem struktúrát helyezel el (p/n átmenet). Mondjuk például Germániumot (0.66eV)

Itt van egy példa: [link]

ápr. 29. 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

A növények számára az életciklusukhoz nem egyformán szükségesek a fény különböző hullámhosszú spektrumaik, ezért készítenek un. növénynevelő grow ledlámpákat és itt nyilvánvaló a cél, hogy a drága energiával főleg azokat a frakvenciájú spektumokat keltsék, amelyekre a növényeknek a legnagyobb szüksége van.

Bizonyos növényeknek viszont kevesebb fényre van szüksége, valójában a fényigény jellemző tulajdonsága a különböző fajoknak. Vannak olyanok, amelyek nemcsak tolerálják az árnyékot, vagy félárnyékot, hanem egyenesen igénylik is, ilyenkor árnyékolás szükséges, de ezt akkor már célszerű annak figyelembe vételével végezni, hogy milyen fényspektrumokat igényel elsősorban a növény és az árnyékolást ezzel a színszűréssel együtt végezni az optimális fényviszonyok kialakításához.

ápr. 30. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!