A relativitáselméletről miért mondják, hogy ellentmond a józan észnek?

Ugye csak unatkoztál, amikor ezt a lüke kérdést kiírtad?

🤦

"A relativitáselméletről miért mondják, hogy ellentmond a józan észnek?"

ILYET NORMÀLIS EMBER NEM MOND, legfeljebb valami ezoterikus idióta vagy abszolút tanulatlan lény.

Egyébként ha nem csak provokálni akarsz, akkor megkeresed a realtivitáselméletet a neten vagy könyben és véegigtanulmányozod. Utána nem írsz ki ilyen idióta kérdést.

>Gyakorlatilag neki egy filmezés és kávészünetnyi idő telt el és visszaérkezve látja, hogy a testó megöregedett és van két unokája. Ez lenne a nagy ellentmondás a józan észnek?

-Ebben a paradoxonban az a nehézség, az a megértendő lényeg, hogy az űrhajós úgy látja, hogy a Földön telik lassabban az idő, hiszen az hozzá képest mozog, mégis a találkozáskor a földi tesó öregedett jobban.

Amúgy meg az nem tetszett Einstein első cikkének megjelenésekor sok fizikusnak, hogy nem tűnt fizikának, csak agyament filozófiának. A Michelson kísérletet megmagyarázták úgy, hogy a Lorentz-kontrakció TÉNYLEG végbemegy, mivel az éterhez képest mozgó anyag atomjai, így maga az anyag is összemegy. Erre jön egy ember és zavaros elméletet ad elő arról, hogy a hossz meg az idő (érted, bammeg, az idő!!!) relatív. De mivel jó sokáig nem tudtak olyan kísérletet felmutatni, aminél mást jósolt volna a Lorentz-kontrakcióval korrigált klasszikus fizika és a relatvitáselmélet, az egész nem tűnt tudománynak, csak zavaros filozófiának.

Én komolyan nem értem, miért lenne lüke, idióta, vagy provokatív a kérdés.

A kérdező nyilván arra gondolt, hogy milyen megállapításokat tesz a relativitáselmélet, ami merőben eltér attól, amit mi intuitíven gondolnánk a világról. Az ember, mint faj kifejlődött évmilliárdok alatt, majd egyes emberek megszülettek és évtizedekig tapasztalták a körülöttük lévő világot. Mindkettő esetben az emberi léptékekre jellemző méretekben és sebességek esetén jellemző játékszabályok ivódtak bele az emberekbe. Csakhogy nagyon kicsiben, nagyon nagyban, nagyon nagy energiákon, nagyon nagy sebességeknél a világ teljesen máshogy viselkedik, mint azt az ember a maga tartományában megszokta. Ezek egy részét a relativitáselmélet írja le. És ezekre kíváncsi a kérdező. Teljesen értelmes kérdés és amúgy ráadásul még érdekes is.

Ha lesz kis időm, összeszedek pár ilyet.

Közben majdnem el is feledkeztem erröl a kerdesröl. Korlatozott szamu ekezettel (sorry, nemet billentyüzet) par pelda:

- Sebessegek összeadasa. Intuitive azt gondolnank, hogy ha megyünk egy vonattal, aminek talajhoz viszonyitott sebessege mondjuk v1, es elöre eldobunk v2 sebesseggel valamit, az a talajhoz kepest v1+v2 sebesseggel fog haladni. Ez valojaban nem igaz, es minel közelebb vana vonat, meg az elhajitott targy sebessege a fenysebesseghez, annal kevesbe igaz. Pl ha a vonatunk a fenysebesseg 90%-val szaguld, es eldobunk egy labdat benne elöre szinten a fenysebesseg 90%-val, akkor az a labda a talajhoz kepest nem a fenysebesseg 180%-val fog haladni, hanem kb 99,5%-val.

- Az altalad is emlitett nagypapa paradoxon alapja az idödilatacionak nevezett jelenseg. Az idödilatacionak több tipusa is van, a nagypapa paradoxon azert lep fel, mert az egymashoz kepest mozgo megfigyelök oraja maskeppen jar. Minel gyorsabban mozog egymashoz kepest ket megfigyelö, annal inkabb maskepp jar az orajuk. Ezen kivül a gravitacio merteke is befolyasolja az idö mulasanak ütemet. Nagyobb gravitacioban az idö gyorsabban telik. Azaz az idö mulasa nem azonos mindenkinek, söt, gyakorlatilag mindenkinek es mindehol mas es mas.

- A hosszkontrakcio jelensege hasonlo ehhez: az egymashoz kepest mozgo megfigyelöknek nem csak az oraja jar maskepp, de a meröszallagjaik is mast es mast fognak merni. Ha elhuz mellettünk egy ürhajo a fenysebesseg 99%-val, akkor azt fogjuk latni, hogy az ö colostokjan a 10cm joval rövidebb, mint a mienken. Pedig ugyanabban az Obi-ban vettük mindketten.

- A gravitacio sokak fejeben ugy el, hogy azt a tömeg okozza, es csak tömeggel rendelkezö objektumokra hat. Valojaban egyik sem igaz, a gravitacionak összesen 16 összetevöje van, amikböl 10 független egymastol. Ezen kivül tömeggel nem rendelkezö reszecskekre - pl fotonokra - is ugyanugy hat a gravitacio.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe. Nyilvan ezen tul is sok erdekes dolog kapcsolodik a relativitaselmelethez. A fekete lyukak letenek megjoslasa, az egyidejüseg fogalmanak felszamolasa, ilyesmik.

Ha csak egyet kiemelhetek a #5-ben leírtak közül:

Menj a fénnyel szemben 1000 km/h-val.

(1) "Józan" ésszel: 301 ezer km/h-val jönne szembe a fény hozzád képest.

(2) A relativitáselmélet (ill. a Michelson-Morley mérés) szerint pontosan 300 ezer a viszonyított (relatív) sebesség.

Aki lepontozta a #6-os válaszomat annak javaslom, hogy olvasson egy kis John Gribbint.

Az, hogy a kvantulmélet ellentmond a józan észnek, NEM ÉN mondom, hanem a kutatók.

Kvantumszinten ugyanis egészen másképp viselkednek a részecskék, mint a klasszikus fizikában.

"Maga Schrödinger is azzal folytatta a gondolatkísérletet a macska összeomlott szuperpozíciója után, hogy "de hát ez az egész NEVETSÉGES", csak erről az utókor aztán elfeledkezett, és éppen a teória bizonyítékaként emlegeti azóta is a példát."

[link]

Úgy látom hogy senki nem vette észre, hogy a kérdésben és a válaszban is ahol megnevezik hibásan használják a nagyapa paradoxon kifejezést. Bele se gondolt itt senki, hogy mi köze a nagyapához az ikerpár ezen szenáriójának. A nagyapa paradoxon gondolatkísérlet az időutazáshoz , a múltba utazáshoz kapcsolódik, ahol tegyük fel, hogy visszautaztál az időben, és megölted a biológiai nagyapádat, mielőtt találkozott volna nagyanyáddal. Ennek következtében valamelyik szülőd meg sem fogant (és így te sem), ezért végső soron vissza sem utazhattál a múltba, hogy megöld a nagyapád, és így tovább. Ami ide a kérdéshez tartozik amit a kérdező leírt ikerpárt azt ikerparadoxonnak hívják.

A pontosítás miatt, az pongyola megfogalmazás hogy a fénysebesség 90%-a, valamihez képesti sebesség van, azaz relatív sebesség van, nincs abszolút sebesség. Abban mondjuk megegyezhetünk, hogy a rövidebb megfogalmazás miatt használjuk így, hogy a fénysebesség x%-a,de ezt kell alatta értenünk, előtte ezt tisztázni kell. Ha van egy például y és z inerciarendszer akkor a kettő közül bármelyiket tekinthetem (egyszerre csak 1-et) nyugalomban lévőnek, a másikat pedig a fénysebesség x%-val haladónak, vagy fordítva. Ha megfigyeléseket végeznek akkor mind a kettőből a másiknak az idő múlása látszódna lassabbnak, a dolog szimmetrikus. Az ikerparadoxonnál meg mégis eldőlt, hogy konkrétan melyiknél telt el több idő, de ott a dolog nem szimmetrikus, mert az egyik hagyta el a másik tartózkodási helyét majd visszatért hozzá, aki megértette a legleg alapabb részét amit ítam, hogy szimmetrikus 2 inerciarendszerre nézve a dolog, annak ez paradoxonnak tűnik/tűnhet hirtelen elsőre. Aztán lehet még mondani több paradoxonnak tűnő gondolatkísérletet pl. a gondosz bakter paradoxonát. Hogy megtanultuk, hogy mi a hosszkontrakció azaz, hogy egy szemlélő egy hozzá képest nagy sebességgel haladó objektum a megfigyelő számára rövidebbnek tűnik mint amikor nyugalomban van. A gondosz bakter paradoxona amikor a fénysebesség mondjuk 90%-val haladó vonat az alagútba ér akkor a vonatból nézve az alagút lesz nagyon rövid, a bakter számára meg a vonat rövidült le rövidre. A bakter a mozdonyvezetőt megvicceli, amikor a rövid vonat a hosszú alagútba van akkor becsukja az alagút mindkét ajtaját egyszerre, de annyira mégsem gondosz , mielőtt ütközés lenne kinyitja az ajtót. A mozdonyvezető számára az alagútba be se fér a vonat mert olyan rövid, a bakter számára pedig a vonat nagyon rövid. Most nem megyek bele ki mit lát, házi feladat végigondolni. Vagy ott van a másik példa gondolatkísérletre ami deomstrálja hogy a sima józan észnek ellentmond, a terrorista egy elektromos robbanó szerkeztet szerel a vonatra ami úgy működik, hogyha a vonat 2 pontja érintkezik a sín 2 pontjával egyszerre akkor az élesít egy robbanó szerkezetet. A terrorista kiszámolja a hosszkontrakciót és olyan távlságra helyezi el a gyújtó szerkezetet, hogy az stimmeljen. Akkor most jól számolt vagy nem? A terroritia megbízója azt mondja, hogy nekem ne papolj az hogy a hosszkontrakció relatív meg a földi megfigyelő számra ekkora a távolság, a fénysebesség 90%-val haladó számára meg akkora, őt az érdekli hogy akkor robban vagy nem. (Ez is házi feladat.)

Tudnék mondani, de most ennyit említettem meg.