Ha a Nap minden nap felkel és lenyugszik, és mindig ugyanazt a méretet látjuk, akkor miért gondoljuk, hogy a Föld forog, és nem a Nap kering körülöttünk?

A tömegvonzás tapaszt a talajra.

Mozgást egyébként a vonaton sem érzed, mégis mozog. A vonat.

Üljél fel egy körhintára, amelyik naponta csak egyet fordul.

Szólj, ha érzed a forgást, vagy lerepültél róla.

"Nem esünk le mint ahogy egy fórgó teniszlabdán lespríccel a viz"

Azért nem esünk le, mert a gravitációs erő visszatart minket.

A gravitációs erő ( [link] ) mértéke:

F = G * m1 * m2 / r ^ 2

ahol:

- G: a gravitációs állandó ( [link] )

- m1, m2: a két test tömege (jelen esetben a Föld és az ember illetve a teniszlabda és a vízcsepp)

- r: a két test tömegközéppontja közötti távolság (a Föld és az ember esetében ez a Föld sugara + az ember magasságának kb. fele; a teniszlabda és a vízcsepp esetén a teniszlabda + a vízcsepp sugara)

"és mindig ugyanazt a méretet látjuk"

Nem látjuk ugyanazt a méretet:

[link]

a Föld ugyanis ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, az ellipszisnek ( [link] ) pedig van egy kistengelye - ennek a felét a csillagászatban perihéliumnak ( [link] ), vagyis napközelpontnak hívják - illetve van egy főtengelye - ennek a felét a csillagászatban aphéliumnak ( [link] ), vagyis naptávolpontnak hívják.

Vizuálisan a kettő ekvivalens egymással. Akár Pistike rohangál körülötted, akár Pistike egy helyben áll, és te forogsz, Pistike kb. ugyanakkorának látszik, de akár amúgy változhatna is szemedben a mérete, de történetesen itt kb. ugyanakkora. Ugyanúgy balra látod, aztán előtted, aztán jobbra, aztán eltűnik a szemed előtt, mert mögéd kerül.

Ha pusztán vizuálisan kellene megfigyelni és kizárólag a Napot, abból nem derülne ki, hogy mi forgunk, vagy a Nap kerül körülöttünk.

Nem is ebből következtettük ki, hogy a Föld forog és nem a Nap kering a Föld körül, hanem pl. a bolygómozgásokból, azok a képbe nehezen illeszthető jellegzetességeiről, amik egycsapásra megoldódnak, ha úgy írjuk le a pályájukat, hogy nem a Föld, hanem a Nap körül keringenek. Aztán jött Kepler, meg jött a newtoni fizika, ami egy egységek, ellentmondásmentes modellt vázolt fel a naprendszer működéséről.

~ ~ ~

> Nem érezzük a fórgást. Nem esünk le mint ahogy egy fórgó teniszlabdán lespríccel a viz.

A forgó teniszlabda nem vonzza a vízcseppeket. Illetve vonzza, de elhanyagolható nagyságrendű erővel. A Föld viszont erősen vonzza a testeket. Nem esünk le? A le az nem egy abszolút irány, lefele arra van, amerre a testek mozognak, ami a Föld gravitációs vonzerejéből fakadó gyorsulásnak köszönhető. A lefele az kb. a Föld középpontja felé mutató irányt jelenti itt a Föld felszínén.

Milyen hatást kellene éreznünk. Talán egy kicsit jobb példa a körhinta. Ott a forgásból fakad egy kifele ható erő. Ennek tart ellent – ezért nem repülünk ki a körhintából – a láncok által közvetett ellenerő. A Föld esetén ehhez hasonló a Föld gravitációs vonzásából fakadó erő. Mindenesetre amit a forgásból érzékelhetnénk, az egy a Föld középpontjából kifele – azaz felfele – mutató erő, illetve gyorsulás. Csakhogy ha kiszámolod, hogy mekkora ez a centripetális erő, gyorsulás – ami ugye a szögsebességgel vagy ha úgy jobban tetszik a fordulatszámmal, meg a középponttól való távolsággal arányos –, akkor a gravitációs erőnél, gyorsulásnál egy több nagyságrenddel kisebb erőt, gyorsulást fogsz kapni. Ezt úgy éreznéd, hogy egy kicsit könnyebb vagy annál, mintha a Föld nem forogna. De annyira kicsivel, hogy egy pohár víz megivásával már nagyobb mértékben nő a tömeged, így a súlyod is, mint ami a forgásból fakadó erő.

Ráadásul – mivel a forgás folyamatos – mi folyamatosan ezt érezzük a fogantatásunk, születésünk óta, tehát ez a természetes. Nem tűnik a súlyunk többnek, hiszen mindig is ugyanekkora volt – illetve nem, mert ahogy növünk fel úgy is változik, meg napi szinten is ennél nagyobb mértékben ingadozik –, az már csak viszonyítási alap hiányában sem érezhető, hogy 9,8301 m/s² helyett csak 9,8062 m/s² a gyorsulás, hogy egy 70 kg-os emberre 688,1 N helyett csak 686,4 N erő hat.

#5:

"És amikor kiforog a Föld alóla?"

Nem "forog ki alóla".

"Amikor elgyorsul onnan a Föld akkor még nagyobb erővel kellene visszatérítenie a gravitéciónak. AZt mégis hogy csinálja?"

A gravitációs erő kellően nagy.

> És amikor kiforog a Föld alóla?

Az a baj, hogy te a lefele irányt egy naiv módon képzeled el, mint egy abszolút irányt, amihez képest a Földnek van „teteje” meg „alja”, mintha a „lent” az valahol a Földön kívül, helyezkedne el. Ehhez képest a lefele az a Föld középpontja felé mutató irány. Illusztráció: [link]

Tehát a „kiforog alóla” értelmezhetetlen.

"Akkor gondold át újra. Kiforog az"

Nem, nem "forog ki". Ha "kiforogna", érzékelnénk.

"Visszahozza akiforgó vizet is?"

Nem "forog ki" a víz se.

"Nehéz vitatkozni úgy, hogy nem ismeritek a fizikai jelentések, törvények tartalmát."

Ez argumentum ad hominem érvelési hiba részedről.

"Csak egy bulvár által mesélt tartalom van a fejetekben"

Nem bulvár, hanem tudomány és nem mesélt, hanem bizonyított.

Gondold végig, mit is jelent a relativitás! Egy nagy sétahajón állsz, ami halad, és te nem esel el emiatt. Bemész a kajütbe, és fogalmad sincs arról, hogy a hajó áll, vagy mozog. A hajó körbeutazza a földet, majd ugyanott szállhatsz ki, ahol beszálltál. Ha nem nézegetted volna közben a tájat, akkor ugyanazt érezted volna, mintha egy helyben álltatok volna. Persze időnként bejött volna az első tiszt, és mondta volna, hogy állítsátok előre(vagy vissza) az órátokat, ez egész út alatt 24-szer. Egyszer azt is mondta volna, hogy a naptárban is lapozz vissza(előre) egy napot.

Ennyit a Föld forgásáról. Térjünk át a keringésre. Ez is relatív a geometria szempontjából. Nem véletlen, hogy Kopernikusz előtt pontosan azt gondolták, hogy a Föld körül kering minden. Attól függ, mit tekintünk fix pontnak, és akkor minden ehhez képest mozog. De Kopernikusz, Kepler, Newton felismerte az igazságot, hogy egy hatalmas Nap körül keringő bolygórendszerben élünk, amelyben a bolygók egyszerű ellipszis pályákon mozognak egy egyszerű fizikai vonzástörvény következtében. Ez leírhatatlanul egyszerűbb, és követhetőbb, mint a korábban minden okot nélkülöző bonyolult, ingadozó égi pályák követése.