A levegőrészecskék általános rezgése miatt tudnak repülni a repülőgépek?
A részecskék alapvetően folyamatosan minden irányba össze-vissza rezegnek. A nyomás tulajdonképpen a részecskék környezettel való ütközéséből adódik.
Vannak részecskék a repülő szárnya alatt, amik felfele irányba ütődnek neki a szárnynak, és vannak részecskék a szárnya felett amelyek lefele irányba ütődnek neki a szárnynak. És ez a kettő erő, ha áll a repülő, akkor kiegyensúlyozza egymást.
De ha elindul a repülő, (és a levegőrészecskék közötti távolságok nem nyomódnak össze vízszintes irányba), akkor a szárny alakja miatt kénytelenek a szárny feletti részecskék gyorsabban haladni vízszintesen, mint a szárny alatti részecskék, mivel nagyobb utat kell megtenniük ugyanannyi idő alatt.
Na és ebből kéne hogy következzen, hogy mivel gyorsabban haladnak a szárny felett a részecskék (vízszintes irányba), ezért egyre inkább (vízszintesbe) irányított lesz a mozgásuk az összevissza ütközés helyett, vagyis lefele is kevésbé fognak ütközni a szárnnyal.
Így a szárny alatti részecskék random fölfele irányuló ütközései tudnak érvényesülni. És valamiért nagyobb erőt fejtenek ki, mint a repülő súlya.
Vagyis ezért repül a repülő? Ez egy jó vagy rossz gondolatmenet?
válasza:Nem. A molekulák rezgésének semmi köze hozzá. A szárnyprofil, és az utazási sebesség együtt eredményez felhajtóerőt.
válasza: válasza: válasza:#2. vagyok. Érdekesség: Tudjuk, hogy adiabatikus kompresszió során a gáz felmelegszik. Egyszer (fizikatanulmányaim során) levezettem (és még egy darabig magam sem bírtam elhinni), hogy ezt a felmelegedést pontosan az okozza, hogy ahogy az edény fala (pl. dugattyú) befelé közlekedik, a fal mozgási sebessége minden hozzáütköző gázrészecskét egy kicsit nagyobb sebességgel ver vissza, mint ahogy érkezett, és ezek a kis sebességnövelések jelentékenyen felhalmozódnak, mert igen sokszor ismétlődik meg a dugattyúval való ütközés.
Ez jól mutatja a makromozgások (áramlástan) és a kinetikus gázelmélet összekapcsolódását.
válasza:#2 vagyok megint. T. Feri, köszi, így most értelek, hogy egy abszolút nulla fokos folyadékban is létrejönne a szárnyra ható felhajtóerő. Ennyiből valóban leválasztható a hőmozgástól.
Ahogyan akkor is létrejönne, ha egy zsák lisztben mozgatnánk egy ferdén tartott szárnyprofilt. Ott nincs abszolút nulla fok, de nem is kell, a lisztszemcsék nyugvó helyzete a lényeg.
válasza: válasza:Mindkettő.
Sebességkülönbség viszont a szárnyprofil miatt lesz, nem pedig a levegő eredeti sebessége miatt. A szárny alatt több hely van, ott lassúbb lesz a levegő.
"több levegővel érintkezik?"
Nem ez számít! A dőlés miatt lefelé löki a levegőt, ezért egy felfelé mutató erő hat rá.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!