Az alpokban hogyhogy mindig zöld a fű?

1000mm fölötti éves csapadékmennyiség. A Mátrában és Bükkben is akadnak olyan mezők amik viszonylag zöldek tudnak maradni. Kékestetői sípálya például.

A legelőket régen nyilván használták álattartásra - ma már csak egy részüket. De így is vagyonokat kapnak a gazdák mezőgazdasági támogatásként egy ilyen alpesi legelő után, szóval megéri karbantartani. Van, ahol a völgyek alján szántanak is - millió liternyi gázolajat pazarolnak arra, hogy a köves, terméketlen talajt forgassák egy kevéske termésért.

Gaz nő ott is, de nem olyan fajták amik könnyen el tudnák nyomni a gyorsan növő füvet. Szóval ha csak lekaszálja a gazda a mezőt az bőven elég, nem kell külön foglalkozni vele. Ha meg állatot is tartanak az meg ugye lelegel mindent.

Az erdőszéleken van bőven invazív faj, de az akác pl. nem annyira versenyképes az Alpokban, mint a mi éghajlatunkon. De keserűfű, medvetalp meg parlagfű van ott is bőven.

No fogalmazzunk másképp. Van természet, ahol olyan a klíma, ami nagyon nem jó a növénynek. Meg van olyan, ami nagyon jó. A Szahara nem annyira jó a növénynek, akármit is csinálnak ott a "gazdák". Az Alföld se jó a növénynek, nehezen is akar ott maradni. Hát ott a "gazdáknak nagy a gondjuk, mert ostoba politikusok tönkre i tettek ott majdnem mindent. Aztán az igénytelen gaza nem dógozik, olyan is a terep. Az igényes meg tudja, mit kell tenni, a növény ha satnya is, de nagyon örül ám neki.

No aztán a jó nagy hegyekben mint az Alpok, a növény vígan él, ha a fene se megy oda gondozni. Mert ott a természet gondosabb, mint jó anya a gyermekével. Minden reggel itatja bőségesen, szomjazni nem hagyja, hőséget nem ad, ám ezer jónál jobbat jó sokat. A növény meg hízik mint a disznó. Ja, télen nem láthatod, mert oda se tudsz menni. Hó a van sok. Nem is nagyon fagyoskodnak.