A prion betegség miért ilyen?

Nem értem, nem értem, utána kell olvasni:

---------------------------

Élettelen, mégis halálos fertőzést okoz

[link]

---------------------

Honnan kerülhet a szervezetbe kóros prion?

Ennek több módja van. Világszerte a legtöbb esetért genetikai hajlamot tesznek felelőssé, tehát a kutatók úgy vélik, hogy vannak, akik eleve hordozzák a hajlamot magukban, hogy egy idő elteltével (általában az 50-es, 60-as éveik környékén) kóros szerkezetű fehérjék jelenjenek meg a szervezetükben.

"A másik lehetőség, hogy kergemarhakórral fertőzött szarvasmarhák olyan részeit fogyasztja valaki, amelyben megtalálhatóak ezek a kóros fehérjék, melyek ellenállnak a sütésnek, főzésnek és a gyomorsavnak is" - hívta fel a figyelmet dr. Fűzi Miklós.

-----------------------------

Bővebben a linken néhány érdekes információ.

Főbb vonalak megérthetők, sajnos vannak a Földön olyan problémák, betegségek, amire nem tudunk még megoldást találni.

Ez nem is az egyszeri fórumozók dolga.

Nézzük sorban:

1. "A prion betegség vicces!?"

Nem, nem az.

2. "Hogy tud egy élettelen dolog ( fehérje). fertőzni!?"

Ha bekerül a testbe egy hibás szerkezetű fehérje, akkor a többi, ugyanilyen aminosavsorrendű fehérjét is hibás szerkezetűvé alakítja, ami előbb-utóbb halálhoz vezet.

3. "Miért mondanak olyat hogy nem létezik prion mentes állati ill. emberi szervezet!?"

Mégis ki mond ilyet? Mert szerintem senki.

4. "Miért nem oldják meg a problémát."

Mert elég nehéz megoldani a problémát. (ár ha a probléma a prionbetegség kezelése/gyógyítása.) Jelenlegi szinten lehetetlen.

5. "Hogy tud a kerge marha kör embert fertőzni!"

Úgy, ha megeszed a kergemarhakóros bocit.

6. "Elvileg a prionok fajspecifikusak, nem!?"

Nem.

7. "Azt is tanítja a szentíras hogy ember embert nem eszik."

- Ez mégis hogyan jön ide? Pláne a következő mondat fényében.

- A Szentírás nem tudom, hogy tanít-e tényleg ilyet, de akár igen, akár nem, tény, hogy vannak kannibálok. Egyes kannibál törzseknek volt saját prionbetegségük, ez volt a kuru.

8. "Akkor nem értem egy állat húsa, agya miért lehet ránk nézve veszélyes!?"

Mivel a megfelelő állati fehérje kellőképpen hasonlít a miénkhez ahhoz, hogy azt is hibás szerkezetűvé alakítsa.

9. "Az orvosok felelőtlenek, hogy egy ilyesmi elkerüli a figyelmüket."

Mindig lenyűgözött, hogy egyes emberek, akik egyáltalán nem értenek egy témához, milyen bátran hibáztatják a szakértőket, hogy miért nem találtak már megoldást. Természetesen a tudóstársadalom minden javaslatra nyitott, ha véletlenül lenne neked ilyen...

10. "Azt se értem hogy nem gyógyítható, mikor valamennyi prion úgyis van minden állatban és emberben."

Úgy, hogy nincs minden állatban és emberben. ¯\_(ツ)_/¯

Nem értek annyira a bioszhoz (szóval talán jobb lett volna ezeket privátban írnom Sadamnak/kérdeznem tőle), de talán ilyesmi kérdéseket szeretett volna feltenni a kérdező (csak nem sikerült jól leírnia őket):

11. A legtöbb (11.b összes ismert?) prionbetegséget a PrP fehérje hibás izomerjei okozzák? (PrP fehérje alatt ezt értve: [link] w.wiki/HPvY )

12. Ha a 11.b-re a válasz nem, akkor milyen más fehérjék hibás szerkezetű változata tud fertőző lenni az egészséges szerkezetűekre?

13. (Vesd össze 3.) Ez a PrP fehérje az összes emberben (12.b bizonyos állatfajok, például szarvasmarha, összes egyedében) megtalálható?

14. Jelenleg a PrP az egészséges változatának funkciója nem teljesen ismert/vitatott?

(Aki nem szereti az állító kérdéseket, az vegye úgy, hogy minden mondatomat úgy kezdtem, hogy „Jól értem-e, hogy…”; csak végső soron ezt a választ valamennyire ténylegesen válasznak is szánom a kérdezőnek. Válaszadóként azért szeretem őket, mert gyakran elég rájuk annyit írni, hogy „rosszul gondolod”, „félre érted” stb.)

#4

Olyan veszettül én sem értek a prionokhoz, de igyekszem legjobb tudásom (és internetes keresés) alapján válaszolni.

11. Hát, ez egy jó kérdés. Az ismert fertőző prionbetegségeket egyértelműen a hibás szerkezetű PrP okozza (egy kivétellel, de erről később). Itt összefoglalták egy táblázatban:

[link]

De vannak más proteinek, amik hasonló betegségeket okoznak. (Például az alpha-synuclein, és még sokan mások.) Sok neurodegeneratív betegség (például a Parkinson- és az Alzheimer-kór) kialakulásában szerepet játszanak.

[link]

Ezeket tudtommal szokták néha prionoknak is nevezni. (Az alpha-synucleint azért is emeltem ki külön, mert azt írják a linkelt wiki oldalon, azzal egy kísérletben sikerült megfertőzni egereket, és kialakítani az MSA nevű betegséget. Az alábbi linken ugyanezt írják róla.)

[link]

De legtöbbször prion-szerű fehérjéknek nevezik őket. És ahogy látom, remek vitákat folytatnak a kutatók arról, hogy akkor ezek végülis prionok vagy sem. Itt például egy konferencia összefoglalója van, amiben publikálták egy szavazás eredményét (Figure 1), ahol azt kérdezték a résztvevőktől, prionoknak vagy prion-szerű fehérjéknek (vagy valami hasonlóknak) kéne nevezni ezeket. Elég vegyesek a vélemények...

[link]

Ez a cikk is azzal foglalkozik, prion fehérje-e az alpha-synuclein. Amennyire látom, nem jut egyértelmű konklúzióra...

[link]

Ez a cikk viszont egyértelműen prionfehérjeként hivatkozik az alpha-synucleinre.

"Remarkably, α-synuclein is the first new human prion to be identified, to our knowledge, since the discovery a half century ago that CJD was transmissible."

[link]

Szóval ja, tudja fene! Nyilván a definíciótól is függ, meg persze hogy mit fogadunk el fertőzésnek. És persze a további kutatások eredményeitől.

A kivételt, amit említettem, azért vettem külön, mert nagyon eltér a klasszikus prionoktól. Elsősorban abban, hogy nem embereket és más emlősöket fertőznek ezek a prionok, hanem gombákat (például a pékélesztőt). És általában nem is okoznak náluk súlyos tüneteket (ha egyáltalán), egyes esetekben akár előnyösek is lehetnek egyes eredmények szerint. Több gomba prionfehérje is ismert.

[link]

[link]

12. Ahogy az előző válaszomban írtam, az alpha-synuclein lehet ilyen, de amennyire látom, nem teljesen egyértelműek még az eredmények. Más ismert jelöltről (ember esetében) én nem tudok.

13. Gondolom igen. Alapvetően ugyanazokat a géneket hordozzuk, így mindenki hordoz PrP gént is. Természetesen elképzelhető, hogy deléció miatt valakiben nincs meg, de nem hiszem, hogy ez nagyon gyakran előfordulna. Az is elképzelhető természetesen, hogy megvan a gén, de nem képződik róla fehérje. Nem tudom, van-e ilyen allél az emberi populációkban, és ha igen, mennyire gyakori. Eleve amennyire tudom, még van bizonytalanság abban, hogy pontosan mi is a PrP szerepe. Amennyire látom, elsősorban a memóriával kapcsolják össze egyes kísérleti eredmények, de más szerepek is felmerültek.

[link]

Ami más állatfajokat illet: tudtommal a legtöbb (akár az összes??) emlősfajban megvan. Ez például egy olyan kutatás cikke, amiben 901 emlősfaj PrP fehérje génjét (PRNP) hasonlították össze.

[link]

Az egyes állatfajoknál nem tudom, minden egyedben megvan-e. Az biztos, hogy lehet PRNP knockout mutánsokat csinálni. Egérből például rendszeresen szoktak kutatási céllal (a funkciókkal kapcsolatos kutatások jellemzően ilyen egyedeken folynak). Gyakran szinte egyáltalán nem mutatnak eltérést a vad-típusú egyedekkel szemben. Emellett valahol azt olvastam a kutakodás közben (ha jól emlékszem), hogy a PRNP knockout szarvasmarha esetében sem tapasztaltak eltérést. Szóval ez alapján lehet, hogy vannak olyan egyedek a természetben (laborokon kívül) is, aminek nincs PRP feehérjéjük.

14. Ezt már azt hiszem, sikerült megválaszolnom az előző kérdésnél. :)

"Hogy tud egy élettelen dolog ( fehérje). fertőzni!?"

Nem aktívan fertőz, hanem passzívan, szájon át való felvétellel. A "fertőző" nem feltételezi azt, hogy valami élő. Kicsit játék ez a szavakkal, hiszen "sugárfertőzés" is létezik, ha valakit nagy radioaktív sugárzás ért, én pedig érintkeztem vele, én is kapok a sugárzásból. De ugyanilyen módon még a "csillámpor" is fertőz. Értem, hogy honnan indul a kérdés, de ez inkább nyelvi probléma és nem biológiai.

"Miért mondanak olyat hogy nem létezik prion mentes állati ill. emberi szervezet!?"

Mert a prionok természetes módon fordulnak elő a szervezetben és fontos szerepük van az idegszövet működésében. A kóros és normális prionok között csupán szerkezeti különbség van, feltehetően hibás enzimműködés következtében helytelenül kerülnek meghajtogatásra. Fogd fel úgy, hogy a prionfehérjék egy A4-es lap, amik össze kell göngyölíteni használat előtt a hosszabbik élük mentén. A normális prionokat felgöngyölítik, mint egy kis hengert képezve, míg a kóros prionokat az élükre hajtogatják az enzimek és nem egy henger, hanem egy háromszög alakú hasáb képződik. Nagyjából hasonló a forma, ugyanaz az anyag, de mégsem tudjam betölteni a biológiai szerepét, sőt kórfolyamatot fog generálni.

"Miért nem oldják meg a problémát."

Megoldják. Egyrészt komoly élelmiszer-biztonsági szabályozások és állategészségügyi monitoring programok működnek az Unión belül és kishazánkban is, ennek hála a legmagasabb biztonságú, alacsonykockázatú régiók közé vagyunk sorolva (pl. BSE szempontból). De a "prionbetegségek" alá több minden tartozik és vannak endogén hátterűek, amelyek például genetikai eredetűek, tehát akkor is KFJ-s lesz az ember, ha a büdös életében ki sem lép a házából. Ezt nem tudjuk kizárni, csak szűrni.

"Hogy tud a kerge marha kör embert fertőzni! Elvileg a prionok fajspecifikusak, nem!?"

Is-is. Nem mindegyik, van amelyiknél sikerült áttörni a faji barriert (határt). Ilyen a BSE története. A scrapie (juhok) meg azóta sem volt erre képes.

"Azt is tanítja a szentíras hogy ember embert nem eszik. Az érthető hogy a kannibálok megbetegedhetnek. Akkor nem értem egy állat húsa, agya miért lehet ránk nézve veszélyes!?"

Mert a biológia ilyen. Nem egy rigid, állandó rendszer, folyamatosan képes és képesnek kell lennie a változásra. Sokszor elég egy-egy pontmutáció és máris képes egy másfajta szervezetben is megtelepedni, máskor rengeteg generációra van ehhez szükség. A prionfehérjék a különböző állati szervezetekben igen hasonlóak lehetnek, hiszen azért az eredeti funkciójuknak meg kell felelniük, de természetesen van közöttük valamennyi különbség is - ezért van mondjuk a faji barrier. De előfordul, hogy az a régió, amely felelős mondjuk a receptorhoz való kötődésért, vagy a funkcióért azonos. Ilyenkor kulcs-a-zárban elv alapján mégis működik a rendszer.