Magyarországon miért esik ilyen rettentő kevés eső és egyre ritkábban?

nem csak a klímaváltozás.

valószínűleg egy kisebb klímaingadozás is ludas benne. csak az utóbbi pár évre jellemző a kifejezett száraz jelleg. a klímaváltozás hatásai nem néhány éves távlatban jelennek meg.

meg egy dolog, hogy mennyi csapadék hullik, egy másik kérdés (nagyrészt vízgazdálkodási), hogy ebből mennyi hasznosul a lehullott csapadékból, jelentős részben vízgazdálkodási kérdés.

illetve ott vannak még olyan tényezők, mint hogy az embereknek egy kicsit illúziói (illetve szelektív emlékei) vannak a magyar éghajlatról, szeretik azt hinni, hogy régen minden szipiszupi volt.

A két jó válaszhoz tennék hozzá annyit hogy a vízgazdálkodás és megtartás szerepe sokkal nagyobb mint ahogy a többség gondolja. Sőt a szakemberek is csak az elmúlt években kezdenek rájönni mekkora is.

Ugyanis ha magasabb a talajvízszint akkor több a kis tó kis vízfolyás is a nagyobb tavak területei is nagyobbak lehetnek és emiatt a kipárolgás is. Ha nő a páratartalom akkor az eső valószínűsége is nő.

Vagyis ez egy öngerjesztő folyamat és a XIX. századi árvízszabályozással és gyorsabb vízlevezetéssel ebbe rúgtunk bele egy hatalmasat.

A korábbi esők, záporok, zivatarok víz mennyiségének a 30-40 % -a származhatott ebből a kipárolgásból.

Ennek hiánya most mutatkozik meg.

És az orvoslása is elkezdődött. Nagyon fontos lenne a mély árkok, vízelvezető csatornák fenékküszöbölése gátalása, hogy tényleg csak az follyon innen a földekről le ami feleslegben hullana.

Mivel jelenleg nincs az ország terüetén felesleg eső sőt súlyos hiány van ezért a jelenlegi leeső mennyiségeket mindenütt 100% -ban meg kellene tartani hogy azok részben a talajba szivárogjanak. Ha nő a talajvízszint akkor több a felszíni vizes élőhely is.

Sőt a bevágódott folyóinknál is több nagy gátra lenne szükség.

nem megérzés alapján szokás az ilyet megállapítani

2011ben pl leesett 950mm éves csapadékátlag 2000ben meg 450mm volt az éves csapadékátlag

nemhogy évek, de évtizedek is lehetnek teljesen normálisan, attól, hogy statisztikailag eltérő képet mutatnak

ameddig a nagy áramlatok működnek addig magyarország éghajlanta nedves kontinentális marad

#6 az éghajlatváltozással együtt a fő tengeri és légköri áramlatok is változnak.

az alföld egyébként sem tartozik a klasszikus nedves kontinentális éghajlatba, átmenet a száraz felé. nem véletlen, hogy összefüggő sűrű erdők helyett erdős-ligetes puszta a természetes növénytakaró.