Ha a szén-dioxid lefelé száll, mert nehezebb a levegőnél, akkor miért nem az borítja a talajt és hogyhogy nem fuldoklunk, mint a pincében, ahol megerjedt a must?

Nagyon kicsi a különbség a sűrűségben (32:44), és a legkisebb szélmozgás is összekeveri. A difúzió is működik.

Létezik egy jelenség, amit LÉGMOZGÁSNAK, SZÉLNEK neveznek, az összekeveri a levegöt.

Olvass utána, a levegöben 0,04% széndioxid van, ez gyakorlatilag nem észrevehetö mennyiség!

#4 ha van a fejed feletted x köbméter levegő, annak a 0,04 %-a már észrevehető mennyiség.

Van ilyen, nézz utána a száraz mofettának!

Szinte az összes (magyarországi) barlangban kimutatható, hogy picit nagyobb a CO2, mint a felszínen (van olyan amikor csak egy picikét, és vannak olyanok ahol akár már érezhető mennyiségben jelen van).

Mert gáz, ami "kitölti a rendelkezésére álló teret". Mivel nehezebb molekulákból áll, felfelé haladva a sűrűsége gyorsabban csökken, mert a felfelé repülő molekuláit nagyobb erő húzza vissza, a lefelé haladókat nagyobb erő gyorsítja, mint egy könnyebb gázét. Emiatt "átlagosan lejjebb van" mint mondjuk az oxigén, de nem olyan nagy a különbség, mint amit azokból a kísérletekből gondolnánk, ahol a szén-dioxidot folyadékszerűen öntjük egyik edényből a másikba. Amíg nincs elkeveredve, a tömény szén-dioxid "lefolyik", de aztán nem marad lent, mondjuk egy befőttesüvegben, diffúzióval lassan elkeveredik, a keverék pedig már nem szorítja ki a levegőt maga alól.

Ezért sem élhetnénk szél nélkül. Igaz egyéb mozgás is felkavarja. Viszont a pincékben felhalmozódhat, így forralják a mustot.