Hogyan láthattunk ennyire stabil, furcsa szivárványt? Milyen légköri jelenségnek köszönhető?
Tegnap délután volt zuhé, utána kimentünk kutyát sétáltatni, és délután 6 óra körül a keleti égbolton (arrafelé vonult a zivatar) hatalmas, horizonttól horizontig tartó szivárvány volt látható, és több rétegből állt.
A legkülső, viszonylag halovány, de jól kivehető ív volt, teljesen látszott benne a vöröstől a kékig minden szín, horizonttól horizontig. Ez jól elkülönült a többitől, Ez olyan 75 foknál látszódott az ég tetején, ezen jóval belül volt látható maga a fő szivárvány.
Tisztán, élesen, szinte vakítóan látszódott az égbolt teteje felé, a vöröstől az ibolyáig minden szín, aztán hézagmentesen befelé ugyanaez megismétlődött megint a vöröstől az ibolyáig. Mindkét szivárványív ugyancsak horizonttól horizontig a teljes égbolton, tisztán. És utána még egy harmadik ív legbelül, az is hézagmentesen, amelyben a színek még kivehetőek voltak az ég tetején, de a horizont felé halványodott és a közelében már nem is látszott.
És az egész szivárvány legfényesebb részén (amely a föggőlegestől kb. 20-30 foknyira jobbra, a víszintestől felfelé kb. 60 körül lehetett), még egy negyedik ív is kivehető volt, bár az már sokkal haloványabb volt, mint a legkülső, különálló nagyobb gyűrű. Ez a negyedik már csak ilyen 10-15 fokos szélességben látszott a szivárvány legfényesebb része körül.
Az egész látvány olyan volt, mintha egy hatalmas, a fél égboltot elfoglaló, áttetsző gömbnek egy héjrészletének az íve lenne látható az égen, és ahol a legfényesebb terület volt, ott a látható gömbhéjív hullámos lenne ahogyan a színek váltakoznak. Csodálatos látvány volt, sosem láttam még ennyire teljes és sokrétegű szivárványt.
De mitől alakulhat ki ennyire sokrétegű szivárvány? Miért látszódott ilyen sok? A kettőt még megértem, de egy hamadik és főleg még egy negyedik is, ott már sok fok különbség van a fénytörésben. És mi volt az a legkülső, különálló, haloványabb ív?
válasza:- Délután az égbolt már nem olyan fényes, mint napközben. Ezért jobb hátteret ad a szivárványnak.
- A Nap közeledik a horizonthoz. A fénye közel van a vízszinteshez.
- A légkörben esőcseppek kellenek, de a megfigyelőnél jobb, ha nem esik.
- Mostanában elég rövid ideig tartó esők vannak, ezért vannak a levegőben vízcseppek, de nem annyi, hogy teljesen elnyeljék a fényt.
- A levegőnél nagyobb törésmutatójú gömbökben a fény többszörösen visszaverődik és nagyjából abba az irányba tér vissza, mint ahonnan ered. eközben a prizmákhoz hasonlóan a törésmutató függ a hullámhossztól és a fény színekre bomlik.
- A különböző szivárvány-íveknél a fény egyre több ponton törik meg a gömbben, mielőtt kilép. Minél több a törés, annál gyengébb lesz a visszaverődött fény mennyisége, emiatt ritkán látjuk a másodlagos, harmadlagos, stb. íveket.
válasza:Tényleg nagyon látványos lehetett!
A kettős szivárvány nem olyan ritka. (Bár hogy a teljes ív látszódjon, az már ritkább.) Ennek az oka, krwcko írt, hogy többször is visszaverődhet a fény a cseppen belül, mint a fő szivárvány esetében. A legkülső ív lehetett ennek a másodlagos szivárványa, mivel az mindig kintebb látszódik, mint a fő szivárvány. Onnan is fel lehet ismerni, hogy benne a színek fordított sorrendben helyezkednek el, mint a fő szivráványban.
Léteznek emellett ikerszivárványok is. Itt a két szivárvány hézagmentesen helyezkedik el, és bennük a színek sorrendje megegyezik. Ezt valószínűleg a különböző alakú vízcseppek okozzák. Ez lehetett a harmadik ív.
És vannak még más jelenségek is. További sávok jelenhetnek meg például a szivárvány belső oldalán (supernumerary rainbow), és ezeknek a színe halványabb, mint a fő szivárványé. Ez az interferencia jelensége miatt alakul ki, elvileg főleg akkor, ha nagyon kicsik a vízcseppek.
De ha egy vízfelületről is visszaverődik a fény, az is eredményezhet több ívet. (Ezek ekkor nem koncentrikusak.)
Nem tudom, melyik állhatott a háttérben a fentiek közül. De ha vissza tudsz emlékzeni a színek sorrendjére (vagy ha vannak fotóid), az alapján talán ki lehet következtetni, melyik mi lehetett pontosan.
Főleg innen próbáltam okosodni:
Ebben a cikkben is van kép, amin viszonylag jól látszik több különböző változat is:
Abszolút ilyen volt mint ezen a supernumerary képen, mintha a gömbhéj felém eső része átlátszó lenne, és én a gömbbe belelátva a túlsó héjnak a belső oldalát látnám, ami hullámos. És szokatlanul ragyogóan éles, élénk volt az egész látvány, tényleg lenyűgözött :)
"A legkülső ív lehetett ennek a másodlagos szivárványa, mivel az mindig kintebb látszódik, mint a fő szivárvány. Onnan is fel lehet ismerni, hogy benne a színek fordított sorrendben helyezkednek el, mint a fő szivráványban."
És igen, ez is valós, akkor csak jól emlékeztem, hogy a kéktől indultak a színek. Ránéztem a Wiki Szivárvány szócikkére a kérdés elküldése előtt, és ott a piros volt legkintebb, na mondom már egy nap után is rosszul emlékszem, de ezek szerint nem. Csak le kellett volna fotózni, fene egye meg
válasza:Elég nehéz így szöveges leírás alapján összerakni. Ha esetleg tudnál mellékelni egy rajzot, hogy hol mit láttál, az sokat segítene. Ugyebár minden, szivárványhoz köthető jelenség kör (vagy majdnem kör) alakú íveket jelent. Most akkor négy ívet láttál, vagy ötöt?
Ha négyet, akkor az a tippem, hogy ez a szokványos (persze nagyon látványos) kettős szivárvány volt, a főszivárvány belső peremén pedig két további "supernumerary".
- főszivárvány: az esőcseppek belsejéről egyszeresen visszaverődő fény hozza létre
- másodlagos szivárvány: az esőcseppek belsejéről kétszeresen visszaverődő fény hozza létre
- "supernumerary" ívek: keskenyebb ívek, melyek közvetlen a főszivárvány belsejéhez csatlakoznak, fényhullám-interferencia hozza létre, elsősorban akkor hangsúlyos, ha viszonylag kicsi és hasonló méretű cseppekből áll az eső
Viszont az a 75 fok magasan látszódó legkülső ív sehogy sem áll össze. A másodlagos szivárvány sugara 51 fok, szóval még naplementekor sem lehet ennél magasabban a teteje (és ha a szivárvány minden színe jól látszódott, akkor még csak nem is lehetett annyira közel a naplemente). Egyetlen fizikai mechanizmus van, ami az égbolt Nappal szemközti részén 75 fok magasságban olyan, jól látható szivárvány jellegű ívet képes létrehozni, ami egyúttal a főszivárványt teljes egészében magába foglalja: a tükröződés keltette szivárvány. Ha sima, kiterjedt tükröző felület (például nyugodt vízű tó) esik a napfény útjába, ami egy fényes "Nap-tükörképet" hoz létre, akkor ez maga is létre tudja hozni a maga szivárványát, ha a fénye eljut az esőig. A Nap-tükörkép maga ugyebár a horizont alatt látszódik, szóval az általa keltett szivárvány teteje jó magasan lenne
De ez nagyon ritka (hazai viszonyok közt különösen, hisz nincs túl sok vízfelületünk), és egyébként is, általában nem a teteje látszódik a tükörkép-szivárványnak, hanem a horizonthoz közelebbi részei.
Szóval így látatlanban inkább az a tippem, hogy sima másodlagos szivárvány volt, csak mellébecsülted a méreteit. De egy kis pontosítást még megköszönök.
válasza:Így utánagondolva később volt, 7 óra után jöttünk el, és mikor hazaértünk, az után sétáltattuk a kutyát, szóval olyan fél8 körül lehetett, vagy még később kicsivel. Angliában volt, Norwichban. De nem ilyen volt, mint amit a kép mutat, amiket láttunk azok mind koncentrikus szivárványívek voltak.
Ív alatt egy szivárvánnyi körívet értek, a benne lévő 6-7 színnel, tehát összesen 3-4 (+1 legkülső különálló) ív volt látható az égen. A legfényesebb pont vagy terület alatt pedig azt az ívdarabot értem, ami a szivárvány tetejének a közelében, attól jobbra látszott, egy kicsit jobbra tőle az ív mentén, ahol a negyedik ívből is látszódott egy darabka, ez a szivárványnak kb a tetejétől jobbra eső része olyan 15-20 foknyi hosszon. Itt lehetett még még éppen kivenni a negyedik ívet, lejjebb már csak a harmadik ívet, de a horizontig az sem ért már le, csak a két legfényesebb.
válasza:Köszi, így már világosabb. Akkor itt nem valami egzotikus jelenségről van szó, sima kettős szivárvány + supernumerary, ez viszonylag gyakori, ám sokszor nem túl látványos. A helyzet ritkaságát és különlegességét ez esetben az adta, hogy szokatlanul fényesen, erőteljes színekkel, nagy ívhosszon, feltűnően látszódtak ezek az ívek.
(megjegyzem, még egy sima mezei főszivárvány lenyűgöző, amikor horizonttól horizontig, erőteljes színekkel, sötét égi háttér előtt jelenik meg)
Valamikor fényképezgettem én sokat, volt hozzá jó gépem is, aztán most kicsit övön alulinak éreztem volna egy vacak 5 éves (fénykorában is alsó kategóriás) mobillal fotózgatni egy ilyen látványosságot, ezért nem vettem elő.
"keskenyebb ívek, melyek közvetlen a főszivárvány belsejéhez csatlakoznak, fényhullám-interferencia hozza létre, elsősorban akkor hangsúlyos, ha viszonylag kicsi és hasonló méretű cseppekből áll az eső"
Abszulút interferenciahullámoknak látszódott az egész szivárvány az égen, teljesen olyan hullámosnak tűnt, mint egy interferenciakép. És valóban, így belegondolva a harmadik és a negyedik ív is keskenyebbnek kellett hogy legyen, attól tűnt olyannak, mintha ezek a hullámok sűrűsödnének kicsit a harmadik és a negyedik ívek felé. Mintha egy fél égboltnyi színes, hullámzó felületű áttetsző félgömbívet néznék belülről, még a számat is eltátottam :) (Mondjuk az azért is lehetett mert felfelé kellett nézni)
"Akkor itt nem valami egzotikus jelenségről van szó, sima kettős szivárvány + supernumerary"
Nekem azért elég egzotikusnak tűnt, még ha nem is az, még sosem láttam ennyire "sokrétű" szivárványt. Olyat már láttam, hogy két ív volt szorosan egymás mellett, meg olyat is, ahol a kisebb ív fölött távolabb látszódott egy nagyobb, halványabb ív is, de ilyet, hogy egyszerre 5 színes fénycsík legyen az égen, ráadásul ennyire részletesen, és abból 3 telibe horizonttól horizontig, ilyen eszembe se jutott hogy létezhet. Tényleg elképesztően gyönyörű volt, feledhetetlen élmény.
válasza:"Nekem azért elég egzotikusnak tűnt"
Jó, korrigálom magam: az egzotikust szigorúan csak arra értettem, hogy nincs mögötte kifejezetten ritkának számító optikai jelenség - ha az ember tudja, mit kell nézni, akkor az első supernumerary ív halvány nyoma viszonylag gyakran felfedezhető.
De aláírom, a jól kialakult, látványos, kontrasztos, telített színű supernumerary ívek nagyon ritkák és igencsak szokatlanul néznek ki. Nekem is sokkoló volt, amikor életemben először láttam ilyet. Még kölyök voltam, és mutánsnak tűnt az egész szivárvány (brutál erős színei voltak amúgy), és egy kicsit megingott a fizikába és a saját szemembe-fejembe vetett hitem, mert mindenhol legfeljebb csak a fő és a másodrendű szivárványról írtak. Az egyetlen említés, amibe kapaszkodhattam, az egy kósza mondat volt egy ismeretterjesztő könyvben: "Időnként akár hat mellékszivárvány is kialakulhat, melyek a főszivárvány belső, ibolyaszínű szegélyéhez csatlakoznak." És hosszú évekig ennyi, mígnem jött az internet és vele együtt a hozzáférés ezernyi különféle ismerethez és fotóhoz a világ minden tájáról.
Kapcsolódó kérdések:
És azt hogyan kell elképzelni, amikor elektronokat gerjesztenek?
Tegmark azt írja, hogy 400 km magasan robbantva valami ilyen nagyságú területen keltene zavart a villamos berendezésekben és elektronikában. Pontosabban nem írta, hanem a mellékelt ábrát értelmeztem így.
30% környékén vagy az alatt elég furcsa szag van a garázsban páramentesítés után. Ennek mi a tudományos magyarázata?
Érdekes, hogy (talajszinten) egyáltalán nem volt szél. A fény az a nap miatt volt. A képen nem látszik,de a nap irányának megfelelő volt.Másik érdekes dolog,hogy nem igazán volt körülötte más felhő és úgy tűnt jelentősen alacsonyabban van mint a többi felhő ami az...
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!