Igaz, hogy a bogarak antigravitációs módon repülnek?

"Az antigravitáció rendkívül jól hangzó blöff. Nem létezik errefelé. Pontosabban, elvileg létezik, mert rendkívül rövid időre, mondjuk nanoszekundumokra létrejöhet antianyag, csak aztán egyesül az anyaggal és energia lészen belőle."

A gravitáció ugyanúgy hat az antianyagra, mint a hagyományosra.

Az antianyagnak ugyanúgy pozitív tömege van, ugyanúgy hat rá a gravitáció.

De még ha létezne negatív tömegű anyag, még azt is „vonzaná” a Föld, bár ott már ütköznénk fejvakarós kérdésekbe, de alapvetően egy kis negatív tömegű anyag is lefele esne.

(Egyszerűbben megközelítve a gravitációs gyorsulás nem függ a test tömegétől, így attól sem, hogy az a tömeg pozitív vagy negatív. Kicsit részletesebben egy negatív tömegre felfele mutató erő hat, de ez lefele irányuló gyorsulást eredményez, ezért tettem idézőjelbe a „vonzást”. A fejvakarós rész meg az, hogy közel azonos abszolút értékű pozitív és negatív tömeg taszítaná egymást, de a negatív tömegű testnél a gyorsulás is megfordul, így mindkét test ugyanabba az irányba gyorsulna, egyre nagyobb és nagyobb sebességre szert téve.)

~ ~ ~

Egyébként ez kicsit olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy egy repülőgép nehezebb, mint ugyanakkora térfogatú levegő, így nem tud repülni. És ha csak a sűrűségből fakadó felhajtóerőt nézzük, így is van, egy álló motorú repülőgép nem szokott felemelkedni. De ez nem azt jelenti, hogy a repülőgép antigravitációs módon repül, hanem azt, hogy túl egyszerű modellel közelítettük meg a kérdést, és számos létező, a kérdés szempontjából fontos tényezőt nem vettünk figyelembe.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Egely György professzor

Ezt még azért tegyük rendbe, bár részletkérdés, mert félig-meddig irreleváns, hogy kinek a következtetése az, hogy a bogarak antigravitációval repülnek. De…

Egely György nem professzor és soha nem is volt az. Doktori fokozatot szerzett – műszaki hőtanból –, de amit tudunk az életrajzából, az alapján soha nem oktatott egyetemen. (Ugye professzornak az egyetemi oktatót nevezzük.)

Amúgy feltalálónak sem nagyon lehet nevezni, mert nincsenek működő találmányai (a vitalitásmérőn kívül, ami viszont nem a vitalitást méri). Persze mindig csak egy lépésre van a világmegváltó új találmánytól, amihez valahogy mindig a pénz hiányzik. Kutatónak sem nagyon lehet nevezni, mert nincsenek lektorált szakfolyóiratban megjelenő publikációi.

Egely György leginkább író (van majd' két tucat könyve), műsorvezető, előadó, de leginkább teóriagyártó (vagy csúnyábban megfogalmazva konteógyártó).

Ettől persze – vak tyúk is talál szemet alapon – elvileg lehetne az adott konkrét kérdésben kivételesen igaza, csakhogy egyrészt kérdés, hogy ő tényleg foglalkozott-e a bogarak repülésével – mert ennek hirtelen nem találom nyomát –, meg hogy mi hangzik el abban a bizonyos „érdekes előadásban”.

Egely Györgytől ennyi várható sajnos, valami baj van nála fejben, hasonló a laposföldhívők, konteósok agybajához, legfeljebb más témákban utazik.

Az agynak valóságérzékelésért felelős része sérül ezeknél az embereknél, ezért találnak ki, valóságtól elrugaszkodott dolgokat.