Ha az Olympus Mons, amely a Marson van, a Föld bolygón lenne, milyen messzire látszódna?

"Ha a Földön lenne az Olympus Mons, meddig látszódna el?"

Rajzold fel!

Egy derékszögű háromszög keletkezik. A megoldáshoz Pitagorasz-tétel és gyökvonás kell.

"Itt nem tudunk rajzot csatolni, meg részletes levezetést sem."

Én tudnék, de úgy gondolom, hogy jobb, ha a kérdező is gondolkodik.

1. A Föld 1 kör.

2. A hegy rajta egy szakasz a felszínről indítva. Nem kell, hogy méretarányos legyen.

3. A látótávolságot a hegy csúcsától indított érintővel szerkeszted.

4. Az érintési pontot és a hegy talppontját összekötöd a kör középpontjával és megkapod a derékszögű háromszöget, aminek a segítségével tudsz számolni.

"Egy derékszögű háromszög keletkezik. A megoldáshoz Pitagorasz-tétel és gyökvonás kell."

ez nulladik közelítésnek jó

valójában egy ennyire magas objektum esetén jelentősen tovább növeli a távolságot a légköri fénytörés. (akkor is meg lehet figyelni a hegy csúcsát, amikor az geometriailag a horizont alatt van)

már ha szennyeződésektől mentes légkört feltételezünk

#7#

27ezer méterrel a tengerszint fölött űrhajós öltözékben lehetne valameddig létezni, gyakorlatilag az a magasság megmászhatatlan lenne.

A ritka levegő, alacsony légnyomás (a tengerszinten mért légnyomás két százaléka sincs abban a magasságban, és a hőmérséklet is mínusz 45 Celsius alatt lehet.

Ráadásul oda el is kellene jutni, ami mászással kizárt az élettani hatások miatt.

Ahhoz valóban geometriai számolások kellenének, hogy pontosan megmondják, milyen távolságból lenne látható a hegy csúcsa, és ahhoz a magasság adat önmagában kevés

Fogalmam sincs hogy jön ide Pitagorasz, a legkisebb mértékig sem alkalmazható itt az egyenlete.

A valóságban az a helyzet, hogy akkora hatalmas hegyről beszélünk, hogy SEHONNAN nem lehetne látni a csúcsot. Mert bár nagyon magas (21km körül), viszont nagyon széles is (600km körül), tehát a hegyoldal átlagos emelkedése nagyon kicsi (5% körül) és kifejezetten egyenletes. Tehát nem egy olyan meredek, csúcsos hegyről van szó, mint ami a "hegy" szóról az embereknek eszébe jut (lásd Himalája: [link] ezért a Föld görbülete közbeszól és az enyhén emelkedő, egyenletes hegyoldal domborúvá görbül. Ez amúgy látszik a valódi, Marson készült képeken is: [link] A hegyláb közelében meredekebb, mint a csúcs közelében, mert a Mars görbülete miatt domborodik az oldala. Ez a domborodás pedig azt jelenti, hogy a hegyoldal maga takarja a csúcsot a hegy lábától felfelé nézve és nem látható.

Viszont ahogy távolodsz a hegylábtól, úgy egyre inkább elkezdesz átlátni a domborulat fölött. Kb. 350km-re a csúcstól (50km-re a lábtól) kibújik a domborulat mögül a csúcs, onnan már lehet látni. A horizont alá pedig kb. 530km-nél bukik. Tehát 350-530km közötti távolságból lehetne látni.

De ez csak geometria. A valóság ezt felülírja. A légköri fénytörés ezt az 530km-t kicsivel megnöveli, viszont a Rayleigh-szórás ennél sokkal jobban csökkenti és a végeredmény 300km körül van. Pont visszaértünk a hegy lábához, ahonnan meg, mint mondtam, nem lehet látni a csúcsot a hegyoldal domborulata miatt. Ja és a 300km-es látótáv is feltételezi, hogy a levegő teljesen tiszta.

Ha a válaszhoz nem kitétel az, hogy tengerszintről és emberi szemmel nézzük, akkor az abszolút látótávolsági rekord 440km körül van: különböző szűrőkkel ellátott, bőven tengerszint fölötti magasságban lévő kamera által fotózva, a lehető legtökéletesebb téli körülmények között. Szóval ez a gyakorlati maximum, ha minden módszert be lehet vetni.