Mi értelme van annak, hogy Amerikában Fahreinheit fokot használnak, miért jó a Fahreinheit?

07:51

Nem csak ebben idióták. Míg az Európában használt SI rendszer egyes egységei egymásból következnek, náluk nem. Különböző mértékegységeket használnak ugyanazon jellemző mérésére, attól függően mit mérnek. A milliárdot nem ismerik és billiónak hívják, stb, stb ,stb...........

"Nem csak ebben idióták. Míg az Európában használt SI rendszer egyes egységei egymásból következnek, náluk nem. Különböző mértékegységeket használnak ugyanazon jellemző mérésére, attól függően mit mérnek. A milliárdot nem ismerik és billiónak hívják, stb, stb ,stb......"

Azért ez elég hülyeség volt, drága Kinga. Máskor okos válaszokat szoktál adni.

Az SI egy mesterségesen létrehozott mértékegységrendszer, így NYÍLVÁN logikus. Amerikában is használják, tudomány körökben. Az átlagembernek azonban erre nincs szüksége, nézz körül Magyarországon is hány embernek fingja nincs róla, hogy egy kilogramm az 1000 gramm, egyszerűen nem érdekli. A kiló neki 100 forint vagy egy kenyér. Amerika köznépnél meg megmaradtak az angolszász mértékegységek, mert nem volt szükség újra. Európában viszont annyira szerteágazóak voltak, hogy muszáj volt egységesíteni, és ha már egységesítünk, akkor legyenek jók azok a mértékegységek és logikusak.

A tudományban egyébként amúgy is szokány különböző mértékegységeket alkalmazni, többnyire a mennyiségek különbözősége miatt, vagy egyéb specialitások. Például a csillagászati egység egy ilyen, speciális. Vagy a fényév, mert nehézkes lenne mindig méterben kifejezni. Nyomásnál is szokás mást alkalmazni. A fény különböző, de összefüggő tulajdonságaira háromféle mértékegységünk van. Ez teljesen normális.

A milliárd angolul billion, és a billion magyarul milliárd. Nem nem ismerik, hanem úgy hívják, az a szó rá. Más nyelv, más szavak.

Csak, hogy ki milyen idióta:

Vásárolj földet! Ha építési telek, akkor négyszög öl, ha termőterület, holdat vásárolsz. A monitorod és a tv-d inch. Ha repülsz vagy hajózol, csomóban méred a sebességet. A hangerőre decibell-t mondasz (erősítés mértékegysége, a hangerő: fon), a símaságra gilette-et. A nyomás bár vagy atmoszféra és végül az autó lóerős és nem kWatt-os.

Hirtelen ennyi jutott az eszembe.

Szerinted melyik országról volt szó?

De, hogy kiegészítsem a fentebb elhangzottakat, miszerint így alakult náluk, hozzáteszem, a tudományos körökben ott is az SI-t használják.

08:33

Nem tartom hülyeségnek, amit írtam, ugyanis valóban csak tudományos körökben használja néhány ember az SI-t. A mérnökök sem azt használják. A billióval is igazad lenne, ah mondjuk a milliót nem million-nak hanem pl. kutyatökének hívnák. De ez egyszerűen hülyeség a részükről, ugyanis a millió, billió, trillió stb. 10^6-on szorosa egymásnak.

Természetesen vannak területek, pl. az általad említett csillagászat, ahol igen nehéz lenne az SI-t használni, de ez nem a mindennapi élet. És itt értem a mindennapi alatt, a tervezési, gyártási tevékenységeket, nem Józsi néni bevásárlását.

08:34

Hivatalosan és a nyilvántartásokban is a földterület négyzetméterben van. A dB egy logaritmikus skála, önkényesen kiválasztott 0 ponttal, mivel az emberi fül sem lineárisan érzékeli a hangerőt. Sőt dBA a fül érzékenysége szerint módosított érték. A nyomás nálunk hivatalosan Pa, és a teljesítmény W.

1998. december 11-én délután 1:45-kor a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről szállt fel a Mars Climate Orbiter. A feladata a bolygó térképezése és a légkör tanulmányozása lett volna. 286 nap utazás után, 1999. szeptember 23-án meg is érkezett a bolygóhoz, ahol kisebb pályamódosításokra volt szüksége, hogy a bolygó körüli körpályára álljon.

A pályakorrekciós adatokat el is küldték a NASA szakemberei a szondának, de az eltűnt a szemük elől. A Universe Today oldalán, vagy a Mars szondák hivatalos oldalán kis rövid hírek segítségével követhetjük nyomon, hogy mi történt napról napra.

Kellett néhány nap, mire rájöttek, hova is tűnt a mintegy 125 millió dolláros ketyere.

A Lockheed Martin vezette a szonda tervezését, előállítását és üzembe helyezését a NASA felkérésére. Mint kiderült, ők az angol mértékegységrendszert használták (fontot, lábot) míg a NASA-nál már áttértek a metrikus rendszerre (kilogramm, méter). Azaz a szonda az adatokat lábban várta, míg a földi irányítók méterben adták meg!!!

Úgy látszik a mértékegység átváltás nem csak az iskolában nagy mumus, hanem a NASA-nál is..... :)

Így a szonda valószínűleg a Mars légterében elégett, és a maradványai becsapódtak a Mars felszínébe. Hát nem kis félreértés, ugye?

"Így a szonda valószínűleg a Mars légterében elégett, és a maradványai becsapódtak a Mars felszínébe. Hát nem kis félreértés, ugye?"

Igényes, hiteles írás. A Marsnak LÉGKÖRE van, nem légtere (a légtér a légkör függőleges határok mentén felosztása politikai szempontokból), és mivel sokszorta ritkább, mint a Földé, ezért kétlem, hogy elégett volna. Ha viszont elégett, akkor nincs maradéka, ami becsapódjon.