1. Lakóházakon mindig dupla ablakot, míg a nyaralókon gyakran szimpla üveget használnak. Miért 2. Az úgynevezett lglu sátrak külső felületét fényes, ezüst színű festékkel vonják be. Miért jobb ez a hagyományos viaszsátronál?

1. a lakóházakat télen is használjuk, amikor kinn nagyon hideg van. A dupla ablak jobban szigetel.

Nyaralóban mindegy, oda úgyis csak jó időben megy az ember. A szimpla ablak pedig ugye olcsóbb, és ha nincs rá szükség, sokan nem fizetik ki a drágább ablakot.

2. a fényes, ezüst felület hővisszaverő tulajdonsággal bír, így ha süti a nap, nem melegszik fel annyira.

(személyes megjegyzés: 55 helyett csak 52 fok van benne, mindegy, mert mindegyikben megpusztul az ember)

3. ebben nem vagyok biztos, de olyasmivel lehet összefüggésben, hogy a fémek szerkezete egységesebb (rácsszerkezet?), amíg az üvegé nem, így a fémek jobban, gyorsabban és egyenletesebben tágulnak, mint az üveg.

De miért nem gugli?

Az 1. kérdéshez még annyít fűznék hozzá, hogy a két üveg között a levegő meg van rekedve(többé kevésbé) így a megrekedt levegő jó hőszigetelő tulajdonságokkal bír. Továbbá manapság már ilyen vaskeretes műanyag ablakokat is készítenek. Ebben az esetben a két üveg egy keretbe van építve, közöttük pedig gáz van, szintén a hőszigetelő tulajdonságok miatt.

3. kérdés: A fémekről tudni kell, hogy kristályrácsos szerkezetűek. Azaz bizonyos körülmények között meghatározott rácsszerkezetük van. Ezek az anyagok külső erőkkel szemben jó ellenállóképességet tudnak kifejteni.

Az üveges anyagokról meg azt kell tudni, hogy nem rendelkeznek rácsszerkezettel, viszont a belsejében nagy belső feszültségek vannak fölhalmozódva. Ez az oka annak, hogy az üveges anyagok a külső erők hatására apró darabokra széttörnek-merthogy a belső feszültség nem nőhet a végtelenségig.

Itt jön a képbe a forró folyadék. Hővezetés útján a pohár anyaga is melegszik, ezért hőtágulás lép föl. A hőtágulás erőhatásokat eredményez. Ebből már teljesen világos, hogy a fém rácsszerkezete röhög a markába, miközben az üveg elpattanik.

Megjegyzem, léteznek hőálló, tüzálló üvegek is. Ezeket úgy készítik, hogy a hőtágulási együtthatójuk minnél kisebb legyen, továbbá vékony legyen az üveg, mert így a hőhatás okozta rugalmas deformáció is kisebb, így a törés esélye csökken. Ilyen üvegből készül pl. a kémcső, vagy a gömblombik.

Ezenkívül megjegyzem azt is, hogy a fém is eltörhető. Pl. ha folyékony nitrgénbe mártjuk a szobahőmérsékletű fémet, vagy akkor ha egy fölhevített fémet igen intenzíven lehűtűnk, pl. vízsugárral. Ezekben az esetekben a fém berepedezhet.

A repedés különösen létrejön, ha a fém nagy kiterjedésű. Ekkor ugyanis mivel a hűtés csak a fém külsejét éri, ezért külseje nagyobb mértékben húzódik össze, mint a magja. Ennek következtében igen erős belső feszültségek ébrednek, amely a fém törését vonja maga után.

Ja és egyébként külföldön előszeretettel alkalmazzák több helyen (van ahol elő is van írva) az olyan ablakot, amely 3 réteg üvegből áll. Így két szigetelőréteg jön létre.

Ha jól tudom, akkor az üveglapok között argongáz van. Persze nem olcsó mulatság.