Milyen az a száraz zivatar?

A fény sebessége 300 000 km/s. Itt földi körülmények között a fényt tehát tekinthetjük úgy, hogy azonnal megérkezik az észlelőhöz. (Mondjuk 10 km távolságból néhány mikroszekundum alatt.)

A hang sebessége viszont kb. 340 m/s. Nagyobb magasságban a hideg miatt némileg lehet lassabb, a pontos képlet:

v = 331,5 + ( 0,6 * T ) m/s

(Ahol T a közeg hőmérséklete.)

Ergo a hangnak kb. 3 másodpercbe telik megtennie egy kilométert.

Ha tehát egy villám 3 km-re van, akkor a fénye azonnal érkezik meg, a hangja viszont csak 9 másodperc múlva.

> Es ha ez igaz, akkor az azt jelenti, hogy a villamhoz kozel eso szemelyek ugyanazt halljak amit mi masodpercekkel azutan, hogy lattuk volna a villamlast?

Igen.

> Van villamlas eso eses nelkul? Ha nem, miert?

Van. Egyrészt lehet az, hogy valahol lokálisan esik. Mondjuk 2 km-re tőle már nem esik, viszont a villámlás fénye és hangja természetesen oda is el tud érni. De van olyan is, hogy csak villámlik és dörög, viszont sehol nincs csapadék, mert a csapadékképződéshez nincsenek meg a megfelelő feltételek, illetve a csapadék azelőtt elpárolog, hogy leérne a földre. Egyébként ezt száraz zivatarnak szokták hívni.

> En mindig csak akkor latok villamlast, ha van vihar is/esni fog. Miert fugg ossze a ketto?

A száraz vihar errefele ritkább. A villámokhoz erős légköri aktivitás kell, az esőcseppek, jégkristályok súrlódása hozza létre az elektromos töltéseket. Ehhez tehát az kell, hogy képződjenek ilyen esőcseppek, jégkristályok. Ahhoz meg azért kellenek körülmények, hogy ez mégse jusson el a földfelszínre.