A bolygók miért gömb alakúak? (többi lent)

Igen, nagyjából azért gömb alakúak.

A felhajtóerőt meg ne úgy képzeld el, mintha valami alulról nyomná a buborékot, mert a felhajtóerő a buburék minden részecskéjére hat...

Pedig szabálytalan alakúak. Csak nagyon nagy léptékkel nézve látszanak gömbnek.

Gondolj csak bele! A földfelszín legmagasabb és legmélyebb pontja között a szintkülönbség 19 kilométer! A Marson van 24 kilométer magas hegy is.

Azon kívül egyik kőzetbolygó felszíne sem egyenletes síkság. Vannak hegyek, völgyek stb.

Amúgy meg a forgás miatt ilyenek. Lérezik egy un. centrifugális erő. Ha egy képlékeny anyagból álló test elég gyorsan és sokáig forog, akkor az anyaga úgy rendeződik el, hogy a középponthoz a lehető legközelebb legyen. Ez pedig gömbalakot ad ki. (Persze ha már túl gyorsan forog, akkor a gömb "kilapul" és már a forgás síkjához is kezd közelíteni az anyag.)

A kőzetbolygók anyaga keletkezésükkor képlékeny volt. Így rendeződött és így szilárdult meg. A gázbolygóké pedig még ma is képlékeny.

Viszont, ahhoz hogy egy égitest lekerekedjen, kellő tömeg is kell.

Pl. a kisbolygóknak nincs kellő tömegük, ezért, lám csak, szabálytalan alakúak.

"Pedig szabálytalan alakúak. Csak nagyon nagy léptékkel nézve látszanak gömbnek.

Gondolj csak bele! A földfelszín legmagasabb és legmélyebb pontja között a szintkülönbség 19 kilométer!"

A Föld átmérője pedig 12740 km. Tehát az a 19 km alig több mint egy ezrelék! Tehát tökéletesen igaz, hogy az egyik legszabályosabb gömb alak a Földé.

"Amúgy meg a forgás miatt ilyenek. Lérezik egy un. centrifugális erő. Ha egy képlékeny anyagból álló test elég gyorsan és sokáig forog, akkor az anyaga úgy rendeződik el, hogy a középponthoz a lehető legközelebb legyen. Ez pedig gömbalakot ad ki."

Ez tökéletes tévedés. A gömb alaknak semmi köze nincs annak forgásához.

A gömb alak annak köszönhető, hogy a bolygók a gravitáció miatt a legkisebb felületű rendeződésre, legegyenletesebb tömegeloszlásra törekednek. És ez az alak a gömb. Tehát az égegyadta világon semmi köze a forgáshoz.

Hasonló a jelenség ahhoz, amikor a súlytalanságban magára hagyunk némi vizet. Ott a felületi feszültsége miatt törekedik a víz a legkisebb felületre az adott térfogathoz képest. Ezért lesz gömb.

"Viszont, ahhoz hogy egy égitest lekerekedjen, kellő tömeg is kell.

Pl. a kisbolygóknak nincs kellő tömegük, ezért, lám csak, szabálytalan alakúak."

Ez tökéletesen igaz!

"A Föld átmérője pedig 12740 km. Tehát az a 19 km alig több mint egy ezrelék! Tehát tökéletesen igaz, hogy az egyik legszabályosabb gömb alak a Földé. "

Az tény, hogy az átmérőjéhez képest elhanyagolható az a 19 kilométer, de azért mégiscsak ott van. Vagyis nem lehet tökéletes gömb.

Akkor lenne tökéletes gömb, ha az egész felszíne egyöntetű síkság lenne.

" a bolygók a gravitáció miatt a legkisebb felületű rendeződésre, legegyenletesebb tömegeloszlásra törekednek."

És mi okozza a gravitációt?

Csak nem a forgás? (Több más tényező mellett, persze.)

A gravitációt nem a forgás okozza, hanem maga a tömeg, hogy hogyan, azt még nem sikerült megfejteni. Ha az űrben van egy test (pl. bolygó) forgás nélkül is lesz gravitációs ereje. Jó példa erre a gravitációs vontatás. Ez úgy néz ki, hogy a világűrben egy kis méretű (a vontatni kívánt dologhoz képest kicsi), hajtóművel ellátott egység beáll egy jóval nagyobb kődarab mellé. A két test kölcsönösen vonzani fogja egymást. A "vontató" egy távolságmérő segítségével mindig ugyanojan távol marad a kődarabtól, és ezzel módosítja a pályáját (persze hosszú idő alatt pár fokkal csak). Mivel az egység nem forog és mégis fejt ki gravitációs erőt, ezért ebből jól látszik, hogy nincs összefüggés a fográs és a gravitáció keletkezése között.

Legalábbis szerintem... Nem vagyok fizikus.