Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mitől halmazállapot a plazma?

Mitől halmazállapot a plazma?

Figyelt kérdés

Elolvastam a Wikipédiát és amennyit értettem belőle, abból nem értem miért egy halmazállapot.

"Plazma a gáz-halmazállapotból keletkezik az atomok ill. molekulák ionizációja révén." Szilárdból és folyékonyból nem lehet ilyet vagy hasonlót csinálni?

Aztán itt van ez a kép: [link] Ugyanaz a kérdés mint az előbb. Miért lóg ki a körből és ha szilárdból lehet gáz, folyékonyból miért nem lehet plazma?


2011. dec. 19. 14:50
 1/6 anonim válasza:

A halmazállapot alapvetően annak a kérdésköre, hogy milyen kölcsönhatások vannak az atomok/molekulák között. Szilárd testek esetén ez erős (rögzítettek a rácspontokon a részecskék, csak komoly energiabefektetéssel lehet őket elmozdítani), folyékony esetén ugye másodrendű kölcsönhatások játszanak szerepet (ezeknek erősségét jellemezheted a folyadék/gáz viszkozitásával [minél viszkózusabb egy anyag, annál nehezebben folyik, tehát a higanynak magas a viszkozitása]).

Ezeket az erős kötéseket előbb fel kell bontani, hogy ionizálhasd a részecskéket (különben össze-vissza dobálnák az elektront, leadnák/felvennék, tehát nem lenne mindegyik ionos).

Ezt csak gázoknál lehet ezért megtenni, ahol az összetartó erő minimális, tehát elhanyagolható. A gázoknál éppen ezért egyszerűen tudod őket ionizálni, mert nem lépnek kölcsönhatásba egymással, s vesztik el ezt a tulajdonságukat. A plazmát úgy kell elképzelni, mintha leszaggattad volna szerencsétlen atom/molekula elektronjait, s azok önmagukban szabadon keringenének. Ilyen állapotban vannak a gázok a Napban például.

A másik kérdésedre félig már válaszoltam, egy folyékony halmazállapotú anyag "elnyelné" az ionizáló sugarakat, másra fordítani az adott energiát.

A szublimáció jelenségét pedig értheted úgy, hogy ha jódot égetsz például (leggyakoribb példája a szublimációnak), akkor a felszabadult jódmolekulák annyira szeretnek egymással kötésben lenni (apoláris molekulák lesznek ezáltal, így a másodlagos kötések nagyon nehezen léphetnek csak fel), hogy azonnal megtalálják egymást, s így párban gázként szállnak fel. Úgy is gondolhatod, hogy a folyadék fázis (tehát amíg az I- ionok léteznek), annyira rövid, hogy nem is látható "jódtócsa" kialakulása, mert rögvest elreagálnak egymással.

2011. dec. 19. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Aha. De akkor végülis a szilárdnál, folyadéknál és légneműnél az atomok közti összetartó erőről van szó, a plazmánál pedig az elektronról, nem?
2011. dec. 19. 18:34
 3/6 anonim ***** válasza:

Igen is meg nem is.

Vegyük a hidrogént. Molnyi mennyiség belőle 2 gramm. Ezzel a mennyiséggel végezzünk gondolatkísérletet...

Az "energiát közlök a rendszerrel" kifejezés helyett a "befektetem" szót fogom használni...

Intenzív mennyiségként a hőmérsékletet (Kelvinben mérve) extenzív párjaként a hőmennyiséget (Joule-ban mérve) fogom alkalmazni.



A hidrogén szilárd állapotban molekularácsos anyag. Egészen 14 K-ig.

Itt ha befekteted az olvadáshőt [0,059 kJ], megolvad és kémcsőnyi folyadék lesz belőle.

Új halmazállapotba került.

Egészen 20 K-ig.

Ha befekteted a párolgáshőt [0,45 kJ] akkor gáz halmazállapotú lesz.

Újra volt egy halmazállapotváltozás.

A kémcsőnyi folyadékból 24 liternyi gáz lesz [293 K].

Ebben a gázban még mindig 2 atomos molekulák vannak. Ahhoz, hogy felbontsd a kovalens kötést 436 kJ energiát kell befektetned.

Ez még nem új halmazállapot.

Ahhoz az elektronokat kell leszakítanod, hogy plazma állapotba juttasd. Ezt nevezik ionizációs energiának, értéke a mi 2g hidrogénünkre 2624 kJ.

Ezzel az energiabefektetéssel jutsz a plazma állapotba, ez ismét egy új halmazállapot.

Több ezer fokos lett a hőmérséklet, és míg a rendszer a plazma előtti állapotokban nem vezette az áramot, a plazma állapotban vezetővé vált.

És már a térfogatát sem írtam le, nincs edényem, amivel együtt tudnám tartani...


Figyeld meg, hogy a magasabb hőmérséklethez tartozó halmazálapotváltozás-hő [olvadáshő, forráshő, ionizációs energia] egy vagy több nagyságrenddel magasabb az elődjénél.


Ha fokozatosan fekteted be az energiamennyiségeket, akkor a befektetett energia fokozatosan fordítódik a hőmérséklet emelésére illetve a fáziátmeneti hőmérsékleten a halmazállapot változásokra.

Ha képes vagy egyszerre befektetni a plazma állapot eléréséhez szükséges energiát, akkor szilárd- vagy folyékony halmazállapotból is kaphatsz egyből plazmát...

[Oppenheimerék ökölszabálya volt, hogy bármit megtehetsz, ha megvan hozzá a szükséges energiád.]

2011. dec. 20. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ, már értem.

Utolsó kérdésem: Ha kibírnám azt a több tízezer fokot, milyen lenne a tapintása?

2011. dec. 20. 12:29
 5/6 anonim válasza:

Ezt komolyan gondoltad, hogy meg lehet válaszolni?:D

Természetesen senki sem tudja, de ha abba gondolsz bele, hogy a gázhoz hasonlít a leginkább, akkor nem lenne tapintása. Ha pedig azt feltételezed, hogy mégiscsak plazma, és nem gáz, s nagyon reakcióképes, akkor valószínűleg égetne/marna, ahogy marná szét a szöveteidet:)

2011. dec. 20. 14:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:

Azért nem hiszem, hogy senki nem tudja.

De különben igazad van, hogy ha tudná is valaki, lehetetlen lenne elmagyarázni.

2011. dec. 20. 15:25

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!