Milyen sorrendben villanak fel a lámpák? Adva van egy 300 km hosszú kéteres villamos kábel. Összesen 4 lámpa van:

A vezetékben nem fénysebességgel halad az impulzus ,a felületén halad gyorsabban de ott se 300kkm/s al.

A vezetékeidet nem tudom megfejteni de nem is kell a feladat megválaszolásához .

Ugyan úgy a közelebbi villanyok égnek fel hamarább mintha egy vízvezeték lenne és megnyitod a csapot szóval kár túlbonyolítani a dolgot.

Az áram energia impulzusa sima dominóeffektus csak atomi szabad részecskék között.

De te mit nem értesz , mért villanna fel a középső hamarabb .

Jó akkor tisztázd van egy vezetéked és arra sorba rá van kötve négy lámpa . Most mi a bonyolult abban hogy a távolabbi később villan fel?

Az már részlet kérdés hogy folyik e elekton vagy víz a csőben ,azt se írtad le hogy egyen vagy váltóáram van.

Értsd meg nem feltétlenül az elektron folyik át a vezetéken mint a víz ,az energia láthatatlan megfoghatatlan hullám!

Ha pl váltóáram van a vezetékedben akkor csak ideoda rángatóznak a szabad részecskék a vezetékben amint a hullámimpulzusok végigfutnak rajta te az sem igaz hogy mind a két vége számít a vezetéknek hisz a vezetékben annélkül is lehet felszültség hogy leföldelnéd a végét .Igaz ez esetben nem fog világítani a lámpád egyik sem de feszültség alatt lesz .

Úgy képzeld el a dolgot hogy van egy billiárdasztal tíz golyót egyvonalba raksz , de a tizediket rögzíted valamivel.

Most ha meglököd az egyest akkor visszapattan amivel meglökted azaz nem csillapodott az energia impulzusod , a távvezetékeket is ilyenre próbálják méretezni.

Ha nem rögzíted a tizediket (ez legyen a földelés) akkor ha az egyest meglököd akkor a tizes kigurul azonos energiával mint amivel meglökted az egyest, magyarul ez egy földelt vezeték ahol az áram a földbe folyik.

Most fogyasztónak rakj be egy radírgumit az ötös hatos közé ez fogja modellezni a csillapítást,ez lesz az induktivitásunk mintha egy égő lenne.

Most ha meglököd az egyest ,a tizes már kevéséb fog kigurulni azaz lassabban mivel az energiád egy része a radírgumiban alakult át hőenergiává ,magyarul fénnyé.

A példában persze földeletlenül is világítana a radír de ez csak az eltúlzott anyagválasztások miatt . A villanynál ugye más az impulzussebesség és kb azonosak a vezető anyagok is ,ott nem fordulhat elő, bár hallani egy vezetékes áramkörökről ha Egely Györgyöt ismered ő pl torziós hullámokkal magyarázza.

Ezért van az hogy pl a nagyteljesítményű ledszallagokat mind a két végéről meg kell táplálni 12V al ha 2,5méter hosszú mert baromi nagy a csillapítás és a 12V túl kicsi feszültség a sok sorba kötött fogyasztónak .

húha ez már kvantumfizika.

Az biztos hogy a vezeték végének kapcsolásakor elindul egy lökéshullám visszafelé az áramkörön ,legyen szó váltó vagy egyenáramról ,ill hidraulikus vezetékről szó.

A kérdés itt az hogy ez a visszaható hullám képes e annyira megmozgatni az elektronokat vagy lyukakat vagy akármiket amik megmozdíthatóak hogy az akkora indukciót hozzon létre az izzószálban hogy az világítson.

Van egy 100m csövünk és egy vízturbinánk , a turbina a cső elején van , a csövet feltöltjük vízzel majd mikor nagy benne a nyomás ill feszültség elengedjük a 100m es végét.

A lökéshullám elindul a végétől az elejéig majd az összenyomhatatlan folyadék elkezd áramolni így megforgatja a turbinát.

Ergó ha a turbina középen vagy a végén lenne akkor sem merném azt állítani hogy megmozdulnának a visszafutó lökéshullámra ,hanem csak a folyadék áramlására mozdul meg az pedig kötött irányú mindíg a nagyobb nyomás felöli.

Az áramos példád nem tiszta mert ha váltóáram lenne akkor a történet leírható húzó nyomó erőkkel és így már lehet hogy ha a húzó periódusban kötöd le akkor a vége felől igaz hogy azok az égők gyulnak fel , ha viszont a nyomó periódusban kötöd rá akkor az elején lévő égők izzanak hamarabb fel.

Egyenáramnál is nem mindegy hogy töltés hiány van a veztékben vagy elektron többlet ,amikor a végét lekötöd.