Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Milyen könyvet érdemes megvásá...

Milyen könyvet érdemes megvásárolnom, ha a következő matematikai témákat kell megtanulnom?

Figyelt kérdés
Nívóhalmaz, szintvonal, parciális derivált, totális derivált, érintősík, lokális szélsőérték, globális szélsőérték, gradiens vektor, Hesse-féle mátrix, magasabb rendű parciális deriváltak, kétváltozós Taytor-polinom, Lagrange-függvény, feltétel nélküli szélsőérték feladat, feltételes szélsőérték feladat, stacionárius pont.

#analízis #többváltozós függvények analízise
2013. márc. 10. 16:34
 1/3 anonim ***** válasza:
Menj be egy egyetemi könyvesboltba, és kezdd az analíziskönyvvel, azaz függvénytannal. Folytatásként térhetsz át a differenciálszámítás területeire, amelyből (és a kapcsolódó egyenletekből) már sokféle irány van a függvény jellegétől és a vizsgálandó tulajdonságaitól függően. Így eljutsz a közönséges és parciális differenciálszámításhoz, a többváltozós (vektor) esetekhez, amelyekből kapjuk a deriváltak fajtáitól függő különféle deriváltmátrixokat. A dolgot tetszőleges mélységig bonyolíthatod, de az már több éves tervszerű és komoly munkát igényel. Célszerű a megfelelő iskolákat választani hozzá, kezdve a gimnáziummal, folytatva a szakirányú egyetemmel.
2013. márc. 11. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:

Én konkrét könyvet kérdeztem, és a főiskolára kell ezeket megtanulni. A főiskolai jegyzet csapnivaló. Nem tudok kiigazodni rajta, mert egy csomó fogalmat evidenciának tekint, ami nem is volt része annak a tananyagnak, amire ez a tantárgy épül. Ezért szeretnék egy két tippet kapni arra vonatkozóan, hogy ezeket a fogalmakat hol találom meg emberi nyelven leírva. Én nem matematikusnak készülök, hanem közgazdásznak, nem tudok matematikával foglalkozni egész vizsgaidőszakban, így kénytelen vagyok instant módszereket alkalmazni. Eddig találtam egy két könyvet, amiből bizonyos részinformációkhoz hozzájutottam, de egyáltalán nem teljesen világos az egész.

Pl. Ha van egy kétváltozós függvény, és az egyik, majd a másik változó szerint deriváljuk azt, akkor az a parciális derivált. Tehát az egyik meg a másik sík mentén is meghatározzuk a meredekségét.

Az már viszont nem világos, hogy mi az a totális derivált? Annak lenne köze az érintősíkhoz? Az olyan, mintha mindkét változót egyszerre deriválnánk, és létrehoznánk egy sík felületet?

Mi az a gradiens vektor a többváltozós függvények esetében? Annyit sikerült kibogoznom, hogy ez is a függvény meredekségével kapcsolatos. A wikipédián ez van "Példaként tekintsünk egy térképet, amely megadja a magasságokat a h(x,y) függvénnyel: h(x,y) a magasság az (x,y) pontban. Ekkor h(x,y) gradiense a legnagyobb meredekség irányába mutat, és hossza a legnagyobb meredekség."


Rendben, de hogyan számoljuk ki egyes konkrét függvények esetében ezt a bizonyos legnagyobb meredekség felé mutató vektort? ű

Miért kell szélsőérték feladatokhoz feltételeket megadni? Hogyan működik a Taylor-polinom?


Azért kezdtem el ilyen korán a matek tanulást, mert tudom, hogy ami az analízissel illetve a lineáris algebrával összefügg valamilyen módon, abból siralmasan rossz könyvek születnek. Ez a tipikus a könyv nem akarja tárgyalni ezt, nem fejti ki pontosabban azt, kizárólag matematikai jelöléseket használt, amit elméletben meg is értek, de ettől még nem fogom tudni kiszámolni az adott típusú feladatot, ahhoz mindenképpen kellenek példák.

Olyan tárgyunk van, hogy optimum és valószínűségszámítás. A valószínűségszámítás részét értem, a kombinatorika és az eseményalgebra megy. Ez az analízis dolog az, amiből nem találok értelmes jegyzetet. Ne kérdezzétek, hogy miért ennek a tárgynak a keretein belül tanuljuk ezeket a fogalmakat!

2013. márc. 11. 11:59
 3/3 anonim ***** válasza:

"tudom, hogy ami az analízissel illetve a lineáris algebrával összefügg valamilyen módon, abból siralmasan rossz könyvek születnek"


Hááát... nem akarok nagyon általánosítani, de kissé én is egyetértek ezzel.

Lásd, amikor az EGÉSZ könyv az integrálszámításról szól, de egy normális levezetés nincs arról, hogy mi is az az integrál valójában. Tipikusan, amikor kijelenti, hogy az integrálás a deriválás ellentetje, ezzel így-és-így lehet megkeresni a derivált függvényt, és x^n meg log(a,x) integrálja ez-és-ez, >ELLENŐRIZZEM< le, ha akarom, de az >ÍGY VAN ÉS KÉSZ<.

Nem ám az, hogy szót ejt a határozott integrálról, és hogy abból hogy vezethető le a határozatlan forma elemi függvényekre.... Óóóó, nem, mert esetleg pont azt keresném! :)

2013. jún. 1. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!