Az alábbi elméleti szimuláció során tapasztalt anomália hogyan magyarázható? Egy esemény megtörténte függhet-e a megfigyelő rendszeren belüli vagy azon kívüli helyzetétől?
Mondjuk a Marsot elragadná egy fekete lyuk, és a bolygó a fénysebesség 99 %-val száguldana az Androméda felé, egyenletes sebességgel.
Ugyanakkor a Marson olyan értelmes civilizáció élne, amelyik képes a fénysebesség 99 %-val haladó űrhajó megépítésére. Egy ilyen űrhajót lőnének fel a Marsról szintén az Androméda felé az említett sebességgel.
Ha a Földről egy fénynyalábot küldenénk a Mars felé, akkor ott a relativitáselmélet szerint a beeső fénysugár sebességét kereken 1 c-nek mérnék.
Ha ez a fénysugár halad tovább az űrhajó felé, akkor az űrhajón szintén 1 c sebességgel fognak becsapódni a fotonok, tehát a Földről küldött fénysugár beéri a Marsról fellőtt űrhajót.
Az én kételyem viszont az lenne, hogy amennyiben ezt az eseményt kívülről szemléljük - konkrétan mondjuk a fénysugár vonalára merőleges távoli pontból - akkor úgy tűnik, hogy nem fog a Földről kibocsátott fénysugár becsapódni az űrhajóba, mivel az űrhajó Földhöz mért sebessége 1,98 c.
Viszont a fotonok űrhajóba történő becsapódásának megtörténte nem lehet viszonylagos, az vagy beteljesül, vagy nem!
Egy ilyen külső megfigyelő esetében szerintem értelmezhető két test egymáshoz viszonyított mozgásában a fénysebességnél nagyobb érték, vagy tévedek? Ha ez a megállapításom helyes, akkor pedig az említett külső megfigyelő azt tapasztalja , hogy a Földről küldött fénysugár soha nem érheti utol az űrhajót.
Ugyanakkor az is felvetődhet, hogy egy ilyen távoli megfigyelő milyen sebességgel (és mihez képest)halad.
Mi a véleményetek, a fénysugár utoléri az űrhajót?
válasza:"Mi a véleményetek, a fénysugár utoléri az űrhajót?"
Persze. A kulcs az, hogy amikor megépítik a marslakók az űrhajót, akkor az ő vonatkozási rendszerük szerint fog menni o.99xc-vel. A mi vonatkozási rendszerünk szerint ez a sebesség nem fog hozzáadódni egyszerűen a Mars o.99xc sebességéhez. Közeledni fog a c-hez, de csak o.999c lesz mondjuk.
válasza:A relativitás elmélet, és a Lorentz-transzformáció lényege, hogy a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerben ugyanakkora, és semmi sem tud a fénysebességnél gyorsabban menni. Az űrhajó Földhöz mért sebessége tehát nem lesz 1,98c.
Az űrhajó a Földhöz képest 0,9999495c-vel halad a te példádban.
Itt el tudod olvasni, hogy hogyan transzformálódik a sebesség: [link]
válasza: válasza: válasza:Ez nagyjából világos, de én a hangsúlyt egy KÖLSŐ megfigyelő észlelésére értettem. Ezért itt eltekintenék Lorentz-transzformációtól, legalábbis egyenlőre.
Kiegészíteném a leírtakat. Ez a megfigyelő is haladjon mondjuk a Földhöz képest 0,99 c-vel, mint a Mars, így geometriailag átláthatóbb és szimmetrikusabb a rendszer. Azt látja a megfigyelő, hogy a Föld és a Mars 0,99 c-vel távolodik egymástól. Ha ezt elfogadjuk (és másként nem nagyon lehet), akkor azt is megállapíthatjuk a megfigyelő szemszögéből, hogy a Mars és az űrhajó ugyanennyivel távolodik egymástól.
Ez a megfigyelő nem közvetlenül, hanem KÖZVETVE mér, tehát nem azzal a módszerrel vizsgálódik, mint a Marson vagy az űrhajón lévő "sima" detektor.
A két oldalon (Föld-Mars és Mars-űrhajó)a sebességek a külső megfigyelő esetében összeadódnak, mint két szimmetrikus és egyenértékű paraméter (2*0,99c).
Itt szerintem nem a relativitáselmélet, hanem a sima v=s/t a jó megközelítés. Ezen értelmezés szerint a fénysugár nem érheti el az űrhajót.
Ha a fénysugár tengelyvonalán végezzük a mérést (azaz a Föld-Mars-űrhajó rendszerben), akkor én is a spec.relt tartom mérvadónak, de ezzel a példával mégis látni vélek egy ellentmondást, mivel az egyikben eléri az űrhajót a foton, a másikban nem.
válasza:> Ez nagyjából világos, de én a hangsúlyt egy KÖLSŐ megfigyelő észlelésére értettem.
A Marshoz rögzített vonatkoztatási rendszerben is 0,9999495 c (1,98 c/(1+0,99^2)) lesz a Föld és az űrhajó sebessége EGYMÁSHOZ képest. Hogy most egy külső megfigyelő által mért adatok alapján akarod kiszámolni az egymáshoz viszonyított sebességüket, az nem számít.
>Itt szerintem nem a relativitáselmélet, hanem a sima v=s/t a jó megközelítés.
0,99c a fénysebességhez képest nagy sebesség, így NEM LEHET eltekinteni a relativisztikus hatásoktól, és a kis sebességekre érvényes közelítést használni.
> Itt szerintem nem a relativitáselmélet, hanem a sima v=s/t a jó megközelítés.
Ez olyan, mintha én azt mondanám, hogy kis magasságokra érvényes, hogy át tudom ugrani a náluk 1 mm-rel nagyobb magasságot. Át tudom ugrani a 10 cm-t, hasonlóan a 10,1 cm-t is. Sőt, az 1 métert és az 1,001 métert is. De én most eltekintenék attól, hogy 2 méternél magasabbra nem tudok ugrani, tehát át tudom ugrani a Holdat.
válasza:Kedves kérdező!
Tudjuk, értjük a feladatot. A válasz már rég megszületett. A külső megfigyelő éppen az a rendszer, amelyben a relativisztikus sebességösszeadást kell alkalmazni, mivel mindkét összeadandó sebesség 0,99*c.
Alapból magam is azt a véleményt osztom, amit a válaszolók többsége. Azt is belátom, hogy én csak felszinesen ismerem a relativitásra vonatkozó jellemzőket.
Csak egy egyszerű számítási módszert akarok-akartam bemutatni, hátha azon keresztül tud konkrétan válaszolni valaki, illetve a számítás megfelelő pontján be tudja illeszteni a relativitást.
Induljunk ki abból, hogy ennek a távoli megfigyelőnek birtokában van a Mars sebességértéke. Nyilván ezen értéket be is tudja kalibrálni a saját mérőfelületén, mondjuk egy fokskálán. Konkrétan: azt érzékeli, hogy a Mars-Föld mozgás 1 s alatt mondjuk pontosan 10 fok.
Most jön a fő kérdés: ha ez a megfigyelő 20 fokot fog mérni 1 s alatt (a Föld és az űrhajó vonatkozásában), akkor ez milyen sebességnek felel meg? Ez lesz akkor a relativisztikus sebesség? Vagy eleve nem mérhet 20 fokot?
Köszönöm a válaszokat, aki tud írjon még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!