Leírnád nekem a fotoszintézist "röviden"?

Van két csodálatos új találmányom, az egyiket TANKÖNYVNEK, a másikat GOOGLE-nek neveztem el. Ha a kettesért való küzdelmet igen hatékonnyá tudja tenni az előbbi forgatása.

Röviden: fsz.

Gyün a foton, hopp, kész is a cukor.

A fotoszintézis az autotróf anyagfelépítés egyik módja. Az autotróf azt jelenti, hogy az élőlény szervetlen anyagokból állítja elő saját szerves anyagait. (Erre két mód van: kemoszintézis ill. fotoszintézis). A fotoszintézis során a fotoszintetizáló szervezetek fény energiával hozzák létre az említett szerves anyagokat. Lényegében a folyamatnak két része van. Az 1. rész a fényszakasz, melynek helyszíne a gránum, azaz a belső membrán jellegzetes része. A gránumokban találunk fotoszintetikus pigmenteket, melyek alkalmasak a fényenergia megkötésére. A pigmentek fotorendszerekként működnek. Két fotorendszer létezik. Az I. fotorendszerben karotin, klorofill-a,-b a II. fotorendszerben xantofill, klorofill-a,-b található. A fotorendszerek olyanok, mint egy piramis. Egy adott pigmentnél kezdődik a gerjesztés a fény által, mely továbbítódik a központ felé, mely a klorofill-a. A továbbítást antenna molekulák segítik. Azért alkalmasak ezek a molekulák egyébként gerjesztésre, mert a kettős kötéseik pí-elektronjai delokalizálódnak, konjugált kettős kötésrendszert kialakítva. Amikor a fény gerjeszti pl. a karotint, annak energiája magasabb energiaszintre lép, majd az energiát kisugározza. Az energia azonban nem vész el, mert az antennák továbbítják a fotorendszer következő "lépcsőfokára", a klorofill-b-hez. A klorofill-b és a karotin együttesen átadott energiájának és a fényenergia hatásár a klorofill-a elektronja olyan szinten gerjesztődik, hogy le is szakad és elektronszállító rendszerek elszállítják, miközben ATP szintetizálódik, mivel a rendszer citokróm tartalmú, mely redoxi-reakciókból folyamatosan ATP-t képes szintetizálni. A végső elektronfelvevő NADP+ nevű enzim lesz, vagyis redukálódik. A fotorendszer a II. fotorendszerből pótolja az elektronjait, hisz hasonló gerjesztés ott is megtörtént. A II. fotorendszer pedig víz bontásából, azaz fotolízisből. A fotolízis során molekuláris oxigén, protonok és elektronok keletkeznek. A fotolízis eredményeként keletkező protonok felhalmozódnak a gránum alapállományában, töltés- és feszültségkülönbség következtében egy fehérjecsatorna konformációváltozást szenved el. A protonok átáramlanak a csatornán, miközben jelentős mennyiségű ATP szintetizálódik, azaz a csatorna egy ATP-áz enzim. Az oda került protonok kialakítják a már oda került elektronokkat az NADPH-t. A másik szakasz a sötét szakasz. Ekkor használódik el a keletkezett ATP és NADPH. A CO2 megkötődik egy pentóz-difoszfáton. A keletkező hat szénatomos vegyület elbomlik glicerinsav-foszfátra, mely redukálódik glicerinaldehid-foszfátra az NADPH segítségével. A glicerinaldehid-foszfát visszalakulhat pentóz-difoszfáttá vagy glükózzá alakulhat kilépve a Calvin-ciklusból.

Egyébként tök durva, hogy ilyenek kellenek alapból középszintre biológiából és te nem tudod.

Én csak azért írtam, hogy érdekes, hogy nem tudod te, holott középszinten is kell tudni. Egyébként mi a szarnak jársz te egyáltalán ilyen szakra, ha nem érdekel?