Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A relativisztikus fizika...

A relativisztikus fizika szerint a tömeg, a sűrűség, a térgörbület, a hossz stb. abszolút mértékben változik, vagy csak viszonylagosan, a megfigyelő perspektívájából ítélve?

Figyelt kérdés
Mindegyik inerciarendszer saját lokális órával bír, tehát z idő viszonylagos és nem abszolút. A többivel viszont nem vagyok tisztában. Tehát a teoretikusan 290 000 km/s-el (a fénysebesség 96%-a kb.) haladó űrhajós érzékelné-e azt, hogy a tömege megnőtt, méretei lecsökkentek stb.? Mert kívülről nézve változás történik. Köszönöm!

2013. szept. 23. 01:44
1 2 3
 1/28 anonim ***** válasza:
51%
Nem érzékelné, mert amivel ezeket mérni tudja, vele utaznak. Következésképpen ugyanazt a változást szenvedik el. Például a hasonlóan lecsökken méretű méterrúddal mérné a saját hosszát.
2013. szept. 23. 10:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/28 anonim ***** válasza:

De a tömegének növekedését érzékelné!

A képlet alapján egy 70 kg-os űrhajós tömege: 160 kg lenne. Ezt mozgásában és érzetre is igen alaposan megérezné. Még akkor is ha csak a súlytalanság állapotában lenne. Talán már tanultad a Newton törvényeket:

F=m*a képlet relativisztikusan is igaz marad( csak egy kicsit más formátumban, de most nagyjából közelíti az a képletet, hogy az űrhajós az űrhajón belül mozog a maga immáron 160 kg-os tömegével).

Több erőre van szükség egy a gyorsulás létrehozásához, ha az ember 160 kg-os. Ezt nagyon jól le tudja mérni.

Egyébként a hosszának változását valóban nem tudja mérni, bár érdemes megjegyezni, hogy csak azon hossza változik meg ami a mozgásának irányával párhuzamos, az azzal merőleges komponens( hacsak nem mozog abba az irányba is) nem változik. De ezt ő nem érzékeli mert közben a tér nyúlik meg valójában.

A tér görbülete egy kicsit más tészta, ha fix a sebessége, akkor csak a hosszváltozás utal erre, illetve az, hogyha kinéz az ablakon akkor abban az irányba amibe halad a csillagok kékebbnek látszódnak, amitől meg távolódik azok meg vörösnek. ( Doopler-effektus), viszont a csillagok alakját ő is kicsit elnyújtottnak látja, szóval ha mérni nem is tudná, hogy meg van ő nyújtva, de csillagászati ismeretei birtokában( azaz, hogy a csillagok megközelítőleg gömböjűk) tudná, hogy ő nyúlt meg. A sűrűség növekedne valóban hiszen növekszik a tömeg. A térfogat állandó marad hossz csökkenése ellenére is( merthogy a tér görbülete nem befolyásolja a sűrűséget) egyébként ha gyorsul, akkor a gyorsulásából következtethet a tér görbületének mértékére( ugyanis van egy olyan ekvivalencia elv, ami szerint a gyorsulás nem különböztethető meg a gravitációtól.)

2013. szept. 23. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/28 anonim ***** válasza:
51%
Az elsővel értek egyet. De igyekszem utánanézni jobban, ha találok valamit, írok még.
2013. szept. 23. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/28 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat! Továbbra is örömmel várom az újabbakat :-)
2013. szept. 23. 10:53
 5/28 anonim ***** válasza:

Egyébként meg az első válaszoló érvelése helyes, a tömegnövekedés kivételével: érvelése ott bukik meg, hogy attól, hogy egy mérleg nehezebb mint eddig volt, attól, még a tömeget ugyanúgy méri.

A tömegnövekedés jelenségét érzékelni fogja az űrhajós. A többi jelenségről ahogy szépen körbeírtam már a 2-es válaszban csak közvetett bizonyítékokat tud szerezni.


A fénysebesség átléphetetlenségeinek okát a következő módon is szokták definiálni: Amikor egy test megközelíti a fénysebességét nő a tömege. A gyorsításhoz ekkor egyre nagyobb erő szükséges. Amikor a test eléri a fény sebességét( ami igazából 29773,458 km/s. Akkor a tömege végtelen nagy lesz. Végtelen tömegű test gyorsításához a Newton törvények alapján végtelen erő szükséges, ami lehetetlen. Ergo a fénysebességet nem lehet átlépni.


Na már most ha csak azt nézzük, hogy az űrhajó tömege megnő közben, akkor addig az űrhajós tömegének is meg kell nőnie. Ekkor ha gyorsulni próbál(azaz mozogni), akkor több erőt kell kifejtenie, ahogy azt már írtam mint egyébként. Az m=m0/gyök(1-v^2/c^2) képletből kijön, hogy az űrhajós 160 kg tömegű.


Szimplán logikával is be lehet látni ezt.


Az összes többi jelenségről ahogy már írtam, csak közvetett bizonyítéka lehet.

2013. szept. 23. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/28 anonim ***** válasza:

Na, utánanéztem. Ezek a dolgok mindig a relatív sebességgel mozgó megfigyelő szemszögéből változnak csak. Mozgás közben saját magadon nem veszel észre tömeg- vagy hosszváltozást, mert magadhoz képest nyugalomban vagy, és csak a nyugalmi tömeged érvényesül. Amikor relatív sebességgel mozgó objektumot nézel, akkor annak az objektumnak a nyugalmi tömegéhez hozzáadódik a relativisztikus tömeg. Ha nincs relatív sebesség, nincs relativisztikus tömeg. Még akkor sem, ha a fénysebességhez akármilyen közel vagy. Ugyanígy a hosszúsággal is.


[link]

[link]

2013. szept. 23. 11:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/28 Wadmalac ***** válasza:
100%
Tömegváltozás: ha tehetetlenség révén mérődne, nem lesz mérhető különbség, mert az idő torzulása pont kiegyenlíti az eltérést. Gondolom, a gravitáció alapú mérés meg a tértorzulás miatt nem lesz mérhetően eltérő.
2013. szept. 23. 15:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/28 A kérdező kommentje:

1 km/s ~0 ~1 kg

99 900 km/s 33,323053110295 1,060 kg

199 800 km/s 66,646106220591 1,331 kg

290 000 km/s 96,733587607464 3,940 kg

299 000 km/s 99,735664464247 13,76 kg

299 792 km/s 99,999847227644 572,08 kg

299 792,457 km/s 99,999999666436 12 243,21 kg

2013. szept. 23. 23:16
 9/28 A kérdező kommentje:

A „táblázat” első oszlopa a bizonyos fiktív űrhajó sebességét, a második oszlop a sebességének és a fénysebesség aránya, a harmadik pedig az űrhajó tömege. Na, mármost, a kérdésem a következő: mennyivel több energia szükséges ahhoz, hogy 99 990 km/s-ről 199 800 km/s-re gyorsítsuk, annál, hogy 1 km/s-ről 99 990 km/s-re gyorsítsuk? A két sebességkülönbség (1 km-től eltekintve) algebrailag ugyanaz, a tömegnövekedés miatt viszont a nagyobb sebességszinteken van szükségünk több energiára, ez világos. De mennyivel? Valahogyan ki lehet halászni az eredményt a tömegekből? Elnézést, ha hülyeségeket írtam, vagy érthetetlenül fogalmaztam meg.


Köszönöm!

2013. szept. 23. 23:21
 10/28 A kérdező kommentje:
És, ha jól értem: a bevitt energia egy része mindig a sebességhez „adódik hozzá”, egy része pedig a tömeghez? Kis számok esetében ez az arány szinte ~99%-~1%, és ahogyan nő a sebesség, úgy fordul meg ez az arány is, míg a végén a sebesség alig nő, a tömeg pedig egyre jobban, azaz az energia szinte tisztán tömeggé alakul át? Rosszul látom?
2013. szept. 23. 23:42
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!