Ezt nem értem: miért kutatják még mindig, hogy mi a gravitáció, amikor Einstein már megmagyarázta a relativitáselmélettel, amely el is van fogadva?

Először is a hiába elfogadott egy elmélet, de előfordulhat, hogy pontosabb műszerekkel nézve hibás az elmélet. Emiatt újra és újra ellenőrzik a kísérleteket.

Gravitációs hullámot még csak közvetett bizonyítékot találtak, közvetlenül még nem detektálták, lehet nem is fogják, és lehet nem is létezik. Bár nincs erre utaló jel, mert közvetetten -neutroncsillagok egymás körüli keringésekor kimutatták.

Ezen felül a gravitáció kvantumos formája még nem létező elmélet, ami pedig igen csak szükséges legyen, emiatt a relativitás elmélet nem teljes, nem illeszkedik a kvantummechanikába. Így tehát még nincs minden megmagyarázva. Vannak hiányos részek, emiatt kutatják azt, hogy még mi gravitáció.

Válasz az előző kérdésre: amikor még a geocentrikus világkép volt érvényben, akkor még nem lehetett beszélni a mai értelemben vett tudományról. A mai tudományos világkép fokozatosan alakult ki. Pl. Galilei volt az első, aki fizikai kísérleteket végzett, amelyeket aztán matematikailag is elemzett, és aki egyáltalán a természet leírására a matematikát hívta segítségül. Ezt megelőzően nem igazán volt divat megfigyelésekkel alátámasztani az elméleteket. Ehelyett az egyház és a vallási tanítások, vagy az ókori hagyományok játszottak szerepet. A geocentrikus világkép megdöntése talán a legelső olyan fontos lépés volt a tudománytörténetben, amely a megfigyelésekből indulva alkotott meg egy elméletet, ráadásul rögtön egy teljesen új világképet is jelentett.

Egyébként pedig a tudományban rendkívül fontos a már elfogadott ismeretek újra meg újra történő leellenőrzése. Ezért teljesen természetes, hogy soha nincs teljesen lezárt terület, amely "már kész van, és nem is kell többet hozzányúlni". Ez igaz a gravitációra is.

Ez általában igaz, de ebben az esetben nem teljesen.

Az ókorban létezett egy heliocentrikus elmélet is:

[link]

de Ptolemaiosz lekörözte.

[link]

A geocentrikus elmélet különféle epiciklusokat igényelt és helyenként pontatlan volt.

Kopernikusz felfigyelt az elfelejtett elmélet egyszerűségére és megfigyelések nélkül, pusztán gondolati alapon rájött, hogy az az igaz.

Sajnos ez nem igazolódott be azonnal, mert körpályával számoltak és így a hibás rendszer jobb eredményt adott, de Kepler már rámutatott az elliptikus pályára és onnantól kezdve teljesen megállja a helyét.

"Einstein már megmagyarázta a relativitáselmélettel, amely el is van fogadva"

Attól hogy a bárányok elfogadták, még nem jelenti azt hogy valós a magyarázat.

Attól, hogy a bárányok nem fogadják el, még nagyon pontosan leírja az univerzum nagy részében végbemenő folyamatokat. Ezt én is mondhatom :)

Az igaz, hogy kiegészítésre szorul, tehát nem teljes, mert vannak univerzumunknak olyan részei, területei, folyamatai, ahol csődöt mond, nem használható. Pont, mint Newton bácsi gravitációs elmélete. Az a köznapi sebességek, tömegek mellett kiválóan használható, megfelelően pontos eredményeket ad.

Einstein relativitáselmélete ugyancsak megfelelően pontos a maga területén. Való igaz, hogy nem fed le mindent, vannak olyan területek, ahol nem használható; így éppúgy kiegészítésre szorul még, mint ahogyan Newton elmélete. De ettől még a relativitáselmélet kiválóan használható azokon a területeken, amelyeket lefed, amelyekre érvényes.

Dolgoznak is a finomításán, és amint elérkezik az ideje, valaki(k) ugyanúgy jönni fog(nak) és kiegészíti(k), mint ahogy Einstein jött és finomította a newtoni elméletet. Valószínűleg az sem lesz teljes elmélet, azt is tovább kell majd később pontosítani, ha majd felfedezünk olyan folyamatokat, amelyekről ma még talán halványlila sejtésünk sincs.