Sav-bázis reakció. A víz a bázis?

Nem, szerintem az a bázis ami a protont felveszi, ebben az esetben a

-OH ionok, mert a fenti reakcióban a disszociált ionok vesznek részt.

Az -OH (hidroxil gyök) a bázikus, ez különösen fémekkel erős savakat hoz létre.

A magnézium-hidroxid nem jól oldódik vízben ezért gyenge bázis (gyenge lúg).

A salétromsav viszont erős sav.

Ez a két kiinduló anyag, és keletkezik fémsó (magnézium-nitrát) és víz.

Kérdező! Az általad vázolt nézőpont a Broensted-féle sav-bázis elmélet. Más sav-bázis elméletek, definíciók is vannak, de ez a legelterjedtebben alkalmazott, ezt kell ismerni középiskolában is.

Az eredeti kérdésben szereplő egyenletben valóban a hidroxidion (OH-) lesz a bázis (a proton felvevő).

#3

A hidroxilgyök egyes molekulák (pl. víz) homolitikus bomlásával jön létre. Párosítatlan elektront tartalmaz. Nem összekeverendő a hidroxidionnal!

"ez különösen fémekkel erős savakat hoz létre"

Ezt a mondatrészt nem igazán tudom értelmezni. Ha azt írod, bázikus, miért hoz létre savakat? Vagy itt a reakcióban keletkező víz volna a sav?

#4/#5

Ebben a reakcióban valóban a HCl a sav és az NH3 bázis, ahogy írtad.

A Brönsted-elmélet kiterjesztette a sav és bázis fogalmakat, kiszélesítette azon reakciók körét, melyeket "sav-bázis elmélet" alapján könnyedén megérthetünk, magyarázhatunk.

Nagy eredménye és fontos része ennek az elméletnek, hogy az anyagoknak egy tulajdonságaként kezeli a savas vagy bázikus karakterüket. Ilyen módon rendkívül fontos, egy anyagot csak egy adott reakcióban, egy adott Másik anyaggal szemben nevezünk savnak/bázisnak!!

Másik fontos dolog, hogy ez az elmélet (szintén) szigorúan megfordítható reakcióként tekint a sav-bázis reakciókra! Ilyen módon, egy anyag, ami savként viselkedik a reaktánsok oldalán (bal), az a termékek között (jobb) már bázis lesz, s fordítva. Ez teljesen logikus, s a megfordíthatóság (ill. annak adott reakció esetében vizsgált relevanciája) abszolút belátható.

Pl.

Mg(OH)2 + 2HNO3 = Mg(NO3)2 + 2H2O

Itt a hidroxidion a bázis, és a salétromsav a sav a "baloldalon". Tehát a jobboldalon a nitrátionnak kell bázisként viselkednie, és a víznek savként.

Lévén a magnézium-nitrát és -hidorxid ionos vegyületek, teljesen értelmetlen azt mondani, hogy "a magnézium-hidroxid a bázis". Bár ezt sokszor hallani, pedig Brönsted elméletben ez már hibás, illetve maradi elgondolás.

Nem véletlen, hogy a vegyészek amikor csak tehetik ionegyenleteket írnak, melyekből elhagyják a "lényegtelen ionokat", vagyis azokat, melyek változatlan formában és fázisban vannak jelen a reakció előtt s után is (természetesen dinamikus egyensúly esetén is).