Vöröseltolódás jelenség magyarázata?
Mit nevezünk vöröseltolódásnak , pl egy vörös lézer azaz egy frekvenciától ha gyorsan távolodok akkor az is még jobban átmegy infrába és ha közeledek sárgába mint a hanghullámoknál?
Vagy a fehér forrásból távolodásnál a vörösek dominálnak és a kékeket gyengébben érzékeljük?
A fény frekvencia sebesség összefüggése hogyan lehet hogy minden frekvencián 300 000km/s
de lehet hogy csak álmos vagyok
válasza:> „Vöröseltolódás jelenség magyarázata?”
Itt le van írva részletesen: [link]
Arra azért felhívnám a figyelmedet, hogy a megjegyzésed alapján te első sorban a Doppler-effektusra gondolsz: [link]
> „Mit nevezünk vöröseltolódásnak , pl egy vörös lézer azaz egy frekvenciától ha gyorsan távolodok akkor az is még jobban átmegy infrába és ha közeledek sárgába mint a hanghullámoknál?”
Mit szívtál, hogy sárgább hanghullámokat észleltél?… Amúgy szerintem jóra gondolsz, az elektromágneses és mechanikai Doppler-effektus hasonló jelenség.
> „Vagy a fehér forrásból távolodásnál a vörösek dominálnak és a kékeket gyengébben érzékeljük?”
A falról visszavert fehér teljesen más ilyen szempontból, mint a monitorodon megjelenő fehér, és még egy csomó másmilyen fehér is van. Szóval ez így nekem értelmetlennek tűnik.
> „A fény frekvencia sebesség összefüggése hogyan lehet hogy minden frekvencián 300 000km/s”
Ez csak vákuumban igaz. Anyagban a törésmutatónak van frekvenciafüggése, így a fénysebességnek is. (Például ezért lehet prizmával szivárványt csinálni.)
> „de lehet hogy csak álmos vagyok”
Ezt nem tudom.
válasza:Olvasd el a Doppler-effektus magyarázatát.
>A fény frekvencia sebesség összefüggése hogyan lehet hogy minden frekvencián 300 000km/s
A fény terjedési sebessége és a hullámhossza két külön, független dolog.
Ha valami távolodik tőled, az abból jövő fotonok a relativitás értelmében ugyanúgy fénysebességgel jutnak el hozzád, csak a hullámhosszuk tolódik el az infra felé.
Azt kérdeztem te 87% os majom hogy ha van egy monokróm azaz egy frekvenciás forrásod akkor ha hozzá képest mozgok lehetséges e hogy más frekvenciákat fogok látni .
Ennyire nem lehetsz fogyatékos hogy ne értsd az analógiát a hanggal mivel a hangnál tudom hogy ez így van lásd mentőautó sziréna ,de a kérdésem arra irányul hogy fénynél is létezik e ez a doppler vagy teljesen más miatt tolódnak el a szíenk a vörös felé .
Ha létezik a dopler fénynél akkor egy piros lézerhez tudsz olyan gyorsan közeledni hogy azt kéknek lásd !
A paradoxonom hogy miért látnám kéknek a közeledő piros lézert ha a fénysebességnél úgysem tudok gyorsabban közeledni hozzá mert minden hullám periódus 1c vel ütközik a szemembe ha távolodok ha közeledek hozzá így meg nem áll meg a lézeres doppler teóriám.
Vagyis mit neveztek vörös eltolódásnak egy fehér sugárzó pl csillag kapcsán , miért tolódik el a színkép a mozgás hatására ha a fény minden frekvencián 1c vel érkezik a műszerbe bármennyivel is távolodjon a csillag. kérdőjel
Szerintem érthető a kérdés.
válasza:> „Azt kérdeztem te 87% os majom hogy ha van egy monokróm azaz egy frekvenciás forrásod akkor ha hozzá képest mozgok lehetséges e hogy más frekvenciákat fogok látni .”
Igen, lehetséges, csak meg kellett volna nézned a linket, amit írtam.
> „Vagy a fehér forrásból távolodásnál a vörösek dominálnak és a kékeket gyengébben érzékeljük?”
Ha te akkora majom vagy, hogy nem tudod, hogy a fehér fény nem monokróm, akkor ne csodálkozz, ha félreértenek.
> „Ennyire nem lehetsz fogyatékos hogy ne értsd az analógiát a hanggal mivel a hangnál tudom hogy ez így van lásd mentőautó sziréna ,de a kérdésem arra irányul hogy fénynél is létezik e ez a doppler vagy teljesen más miatt tolódnak el a szíenk a vörös felé .”
Értettem az analógiát a hanggal, ha elolvasod az előző válaszomat:
> > „Mit nevezünk vöröseltolódásnak , pl egy vörös lézer
> azaz egy frekvenciától ha gyorsan távolodok akkor az is
> még jobban átmegy infrába és ha közeledek sárgába mint
> a hanghullámoknál?”
> Mit szívtál, hogy sárgább hanghullámokat észleltél?…
> Amúgy szerintem jóra gondolsz, az elektromágneses és
> mechanikai Doppler-effektus hasonló jelenség.
Láthatod, hogy írtam, hogy szerintem jóra gondolsz. Viszont a hanghullámokat én még se nem láttam, se nem hallottam sárgulni.
> „A paradoxonom hogy miért látnám kéknek a közeledő piros lézert ha a fénysebességnél úgysem tudok gyorsabban közeledni hozzá mert minden hullám periódus 1c vel ütközik a szemembe ha távolodok ha közeledek hozzá így meg nem áll meg a lézeres doppler teóriám.”
Erre szerencsére választ kaptál, még ha most még tényleg nem világos számomra, hogy milyen teóriáid voltak.
> „Vagyis mit neveztek vörös eltolódásnak egy fehér sugárzó pl csillag kapcsán , miért tolódik el a színkép a mozgás hatására ha a fény minden frekvencián 1c vel érkezik a műszerbe bármennyivel is távolodjon a csillag. kérdőjel”
Köszönöm, hogy voltál szíves (még ha elég bunkó módon is, de megbocsátok, mert általában nem válaszolnak a kérdezők a kérdéseinkre a kérdéseikkel kapcsolatban) válaszolni a kérdésemre, hogy pontosan milyen fehér fényre gondolsz.
Szóval. A csillagok fénye nem teljesen fehér, mert a bennük levő különféle anyagok elnyelnek bizonyos frekvenciájú fényeket, viszont ezek a Doppler-eltolódás során együtt mozognak egymással. Ezek közül a csíkok közül általában a hidrogén és hélium színképvonalainak eltolódásából következtetnek a csillag sebességére, a többi színképvonalból a csillag összetételére. Persze ha már sok csillag színképvonalrendszerét ismerjük, akkor lehet gyorsabban, céltudatosabban is következtetni belőlük. Továbbá azt is lehet vizsgálni, hogy milyen frekvenciákon sugároz legintenzívebben a csillag, ez adja meg a csillag színét.
Itt van egy részletesebb link, ha valakit érdekel, mert téged a fentiek alapján nem különösebben: [link]
Galaxisok esetén meg valószínűleg csak azt tudják nézni, hogy hogy tolódik el az intenzitás maximum a frekvencia tengelyen, ugyanis azok sokkal homogénebben sugároznak. (Hátha ezt is beleérted a kérdésbe, mert a csillagokat se sikerült elsőre beleírnod… De valószínűleg csak álmos voltál.)
> „Szerintem érthető a kérdés.”
Szerinted.
4
Ne legyél már ilyen kioktató ,annyira azt hiszed hogy egyszerű a kérdés és én vagyok a citrom de nem azért beszélek fehér forrásról mert olyan hülye vagyok hogy azt hinném a fehér az monokróm hanem azért hogy megértsd a kérdésemet .
Nem konkrétan az érdekel hogy egy csillagnál a szinképek hogyan tolódnak el hanem hogy miért van doppler effektus a fénynél.
Inkább arra a válaszadásra koncentrálj hogy ha van egy piros lézered ami egy frekvencia és azért látod pirosnak mert adott időegységenként adott db hullámperiódus érkezik a szemedbe ,De te azt állítod ha közeledsz hozzá akkor adott időegység alatt több hullámperiódus érkezik a szemedbe és ezért megy el a kék felé.
Nos ha minden hullámperiódus ~300 000km/s al ütközik a szemedbe a relativitás elméletének függvényében függetlenül hogy te mennyivel mozogsz a forráshoz képest ,akkor mivel magyarázod hogy egy monokróm forrás dopplerjelenséget mutathat?
Szerintem egy lézer forrás nem mutathat doppler effektust mert akkor c nél gyorsabban kéne távolodnod vagy közeledned a forráshoz.
Hogyan tud megnyúlni vagy összetorlódni a fény hullámhossza ha a foton terjedési sebessége független a megfigyelő mozgásától?
Ennyi lenne a paradoxonom de lehet hogy ha elolvasom a linked már meg is értem csak még nem volt időm rá.
És gondoltam itt értelmes emberek egyből rávágják a választ...
válasza:> „És gondoltam itt értelmes emberek egyből rávágják a választ...”
A 11:09-es válaszadó rá is vágta.
Én meg csak gondoltam válaszolok minden kérdésedre külön-külön. De ha csak egy kérdésed van, akkor miért teszel fel mellé még 15-öt? Olyanokat is, amikre nem érdekel a válasz? Például te írtad:
„Vagyis mit neveztek vörös eltolódásnak egy fehér sugárzó pl csillag kapcsán , miért tolódik el a színkép a mozgás hatására ha a fény minden frekvencián 1c vel érkezik a műszerbe bármennyivel is távolodjon a csillag. kérdőjel”
Erre te:
„Nem konkrétan az érdekel hogy egy csillagnál a szinképek hogyan tolódnak el hanem hogy miért van doppler effektus a fénynél.”
> „Ne legyél már ilyen kioktató”
Bocsánat, csak te közben lemajmoztál, és majdhogynem fogyatékosnak neveztél.
> „,annyira azt hiszed hogy egyszerű a kérdés és én vagyok a citrom”
Hát… Egyszerűbb, mint a kulcsszavak között emlegetett 'kvantumparalízis', 'kvantált eszcencia', 'elektron spin' vagy 'szuprémum algebra'. No mindegy…
> „Hogyan tud megnyúlni vagy összetorlódni a fény hullámhossza ha a foton terjedési sebessége független a megfigyelő mozgásától?”
Olyan kulcsszavad is volt, hogy 'Lorentz-transzformáció'. Ebből nem nagy logikai ugrás a Lorentz-kontrakcióra asszociálni, aminek értelmében egyből megnyúlhatnak/lerövidülhetnek dolgok. A frekvenciaváltozásra is rá lehet húzni az idődilatációt. Így nem kell, hogy megváltozzon a fénysebessége ahhoz, hogy másnak mérd a frekvenciáját vagy hullámhosszát különféle vonatkoztatási rendszerekben.
Természetesen a relativisztikus Doppler-effektus kicsit más, mint a sima Doppler: [link]
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!