Mi a különbség a vesiculum és a vacoulum között?

csakhogy tisztázzuk alapból a dolgokat

Vesiculum = másnéven lizoszóma

liszoszóm= hasító testecske

3 tipusa van van a primer , amely emésztést nem végez ,mert nincs benne hidroláz, liáz vagy valamely bontó enzim esetleg a bontandó anagy hiányszik.

van a secunder lizoszóma amelyben folyik a bontás!

a tercier lizoszóma már a salakanyagot tartalmazza.

A vacuolum= sejtüreg amelyben a sejtnedv található!(csak növényeknél)

a vacoulom mint a lizoszóma is 1 membrán hólyag csak, a növényekben ez 1 speciális változat ami nem adja le az anyagokat, csak átalakítja , vagy raktározza. Az az lényegében ez egy primer és secunder lizoszóma. Ennek létrejötte a növények életmódjával kapcsolatos.

A lizoszómának vagy vesiculumnak van még 1 speciális változata az édesvizi protocisztáknál. protociszta=egyszerű vagy telepes szerveződésű eukarióta élőlény.

Ezt a speciális változatot nevezzük lüktető űröcskének, vagy kontraktilis vacoulomnak.Ennek létrejötte az élőlény sajátságaival magyarázható. Az összes élőlény sejtje izotóniás=0,9%NaCl tartalmú ,amennyiben szabad a vízbeáramlás, az ozmózisnak megfelelően a víz beáramolna a nagyobb koncentráció tartalmú sejtbe,(mivel az édesvíz hipotóniás) és így megtörténne a sejt lízise(bomlása).a lüktető űröcske kipumpálja a felesleges vizet illetve káros anyagokat a környezetbe. így nem engedi bekövetkezni a lízist.

Remélem kielégítő volt a válasz... ha nem kérdezz még....

Ha az előző hozzászóló rendbe tette a fogalmakat, akkor én most egy kicsit megint mindent összezavarok, mert a biológiában már csak így mennek a dolgok: definiálunk egy fogalmat, aztán pár év múlva kiderül, hogy hülyeség az egész, és minden tök máshogy van.

A vezikulum nem egyenlő a lizoszómával. Állati szervezetekben lényegében minden membránhólyagot vezikulumnak neveznek (vesica= hólyag, vesicula= hólyagocska lat.), ideértve a fagoszómát, az un. korai- és kései endoszómát, a klatrinburkos vezikulumokat a kaveoszómákat, a vezikuláris transzportrendszer minden komponensét, amelyek fehérjéket szállítanak az egyik sejtszervecskéből a másikba. Természetesen a lizoszóma is egy vezikulum, aminek feladata valóban a savas degradáció. Hogy a lizoszómáknak milyen típusai vannak, vagy nincsenek, abba inkább ne menjünk bele. A primer, szekunder és tercier jelzők a sejtbiológia hőskorszakából származnak, valójában annyi átmeneti állapotot lehetne leírni, amennyit csak szeretnél, így ma már nem nagyon használják ezt a felosztást. Ez egy hihetetlenül dinamikus rendszer, a nevezéktanban teljes a káosz, az egyes komponensek pedig fúzionálnak egymással, vagy átalakulnak egyik típusból a másikba.

A vakuólum tipikusan növényi sejtalkotó, és ahogy az előttem szóló írta, raktározástól kezdve a veszélyes metabolitok anyagcseréből való kivonásáig nagyon sok szerepe lehet. Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy gombáknál, ha vakuólumról beszélnek, az valójában lizoszómát jelent. Mivel régen a gombákat növénynek gondolták, a bennül talált membránhólyagokra azt hitték, hogy azonosak a növényi vakuoláris rendszerrel.