Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Vajon hogy nézhet ki a minket...

Vajon hogy nézhet ki a minket körülvevő világ?

Figyelt kérdés

Arra a világra gondolok, amit a szemünkkel látunk magunk körül. Furán hangozhat, szóval megpróbálom elmagyarázni mire gondolok: a színeket, a tárgyak egymástól való távolságát, stb. az agyunk 'számolja' ki. Szóval amit látunk, az nem valós. Semmi sem az. Látunk valamit, azt az agyunk feldolgozza, majd pedig értelmezhetővé alakítja. Az agy, csak úgymond megtéveszt minket.

De akkor vajon mi ez, amit látunk? Hogyan nézhetnek ki a tárgyak a tényleges valóságban? Mivel a valóságban nincsenek színek, így minden fekete-fehér? Akkor mi alapján látjuk a színeket?



2014. okt. 24. 00:03
1 2
 1/15 A kérdező kommentje:

Saját elképzelésem szerintem van egy olyan jelenség, amit az ember nem tud megérteni, mert nem létezik a tudatában, és ennél fogva elképzelni se tudja milyen lehet az, ami nem színes és nem is fekete-fehér. Mert mint mondtam, a valóságban nem léteznek színek. Se fekete, se fehér, se semmi. Csak fény van, vagy sötétség.

Na most azt tudjuk, hogy az agy elektromos jelekkel kommunikál, és bármit meglátunk, nem mondjuk azt, hogy pl. az a kocsi ismeretlen színű csak azért, mert még soha nem láttunk olyan színt. Vagyis ez az egész egyértelműen nem tanulás kérdése.

Ebből adódóan én elképzelhetőnek tartom azt is, hogy minden tárgy a valóságban a saját tulajdonságainak megfelelő 'elektromos' jeleket bocsát ki, és az agy az onnan kapott információkat dolgozza fel.

Színtévesztők esetén pedig a kapott információt az agy tévesen dolgozza fel, ezért nem látja olyan színűnek az adott tárgyat, amilyen 'valójában'.

2014. okt. 24. 00:04
 2/15 anonim ***** válasza:
Ez az egész egy nagy mozi.
2014. okt. 24. 01:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
Üdv a Mátrixban
2014. okt. 24. 03:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
100%

Jól következtetsz, lényegében a minden tárgy magára jellemző sugárzása az adott hullámhosszúságú fotonok elnyelése/visszaverése. Az érzékelő receptorok ezt észlelik, és ennek kavalkádját feldolgozva alakul ki a látásélmény az agyban, kéktől a pirosig.


Van a testeknek más sugárzása is, mi ezt a hullámhossz tartományt amit szemünk észlel, látjuk és hívjuk "látható fénynek". Vannak állatok amelyek észlelik az infravörös, vagy UV sugárzást is, receptor kérdése.

2014. okt. 24. 05:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
100%

Azért meg kell nyugtassalak, annyira nem illúzió, amit látsz. Az agyad eléggé jól becsül távolságot, meg a tárgyak alakját is jól becsüli.


Bizonyíték: a tárgyakat nem csak nézzük, hanem használjuk is és kölcsönhatásba lépünk velük. Az esetek döntő többségében TÉNYLEG ott van a tárgy és nem megyünk neki pl.., meg a kést föl tudjuk venni és tudunk vele kenyeret szelni! :D Ezek azt bizonyítják, hogy eléggé jól teszi a dolgát az agy, nem holmi fantáziálgatás ez, hanem olyan becslések, amin az életünk múlhat.

Ha pl. erősen ittasak vagyunk, vagy rosszabb tudatmódosító szerekkel élünk, bizony leromolhat ez a képesség és praktikusan szék mellé ülünk, kettő poharat látunk stb... De ha minden jól működik az agyunkban, akkor a közvetlen környezetünkről meglehetősen megbízható információink vannak.

ha pl egy autó helyét, vagy sebességét rosszul becsüli az agy, fatális következménye lehet.


Színek: Nem arról van szó, hogy nem léteznek, hiszen más más tartományban nyelnek el és vernek vissza fényt a tárgyak, ez a tárgyak sajátja. Ezért kijelenthetjük, hogy ez saját jellemző tulajdonságuk, színük. Ez olyannyira igaz, hogy az emberi szemhez képest brutálisan máshogy működő hagyományos film és digitális fényképezőgép is érzékelheti ezeket. :D A tárgyak színe ilyen értelemben fizikai realitás, műszerrel is kimutatható! :D

2014. okt. 24. 08:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:
100%

Fetső vagyok nem fizikus, de megpróbálok egyszerűsítve válaszolni.



A "nézhet ki" szókapcsolat vizuális észlelésre utal, viszont ha a látást kikapcsolod, akkor mivel érzékeled? Ez ebben a formában paradoxon.

Más érzékszervvel való érzékelésben persze értelmezhető.

Pl. vakon a tapintás is egy mód rá. Akkor ott van pl. a denevérek ultrahangos megoldása.

A macska a bajszát is használja ilyesmire. Vagy a hőkép, ha valaki ezeket a finom átmeneteket érzékeli.


A látás gyakorlati felépülése viszonylag könnyen személtethető.

Van egyrészt a szín, ami ugye rezgés, csak éppen nem hallod vagy rádióval fogod be.

Egyrészt vannak a tárgyak saját színei másrészt vannak a reflexek és a fényszínek.

Erre jön rá a tónus, ami ugye az adott tárgy textúrájától, megvilágításától és környezetétől függ.


Ha a színlátást és a fényárnyékot kikapcsoljuk, akkor kb olyasmit kapunk mint egy 3D-s mesh, lámpák és színezet nékül.

2014. okt. 24. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
100%
én még azt tenném hozzá, hogy a "szín" a látható hullámfrekiknek sem sajátja, csak a retinán keltett ingereket különböztheti így meg a thalamus. Maguk a világ objektumai tehát rezgést "keltenek" (ez a tömegből adódik, ld. hu.m.wikipedia.org/wiki/Tömeg–energia_ekvivalencia), de ezen túli létállapotukra nincs semmilyen evidenciánk, a kvarkok, leptonok, gluonok, fotonok és bozonok mind hullámtermészetükben észlelhetők, "részecske" jellegüket pedig csak valószínűségi terekben vagy olyan váratlan formákban észlelhetjük mint pl. a szuperpozíció (hu.m.wikipedia.org/wiki/Elemi_részecske , hu.m.wikipedia.org/wiki/Schrödinger_macskája ). Konkrétabb példa, hogy minél jobban sikerül megállapítanunk egy elektron sebességét, annál kevésbé létezik (vagy csak ismerjük, nem tudom pontosan) valós helyzete.
2014. okt. 24. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
100%

hopp még folytatni akartam: szal én egyelőre úgy képzelem,hogy a világ egy borzasztó képlékeny "energiamassza", apró gócokba csomósodva, amiknek az ősrobbanás óta sikerült összecsomósodni, és amik létükkel kicsit "vissza"-hajlítják a kitekeredett dimenziókat (fizikusok szerint elvileg 11 db csavarodott ki az ősrobbanással, ezekből érzékelünk 4-et,a téridőt, s a többiről vagy fogalmunk sincs mik, vagy lehet a gravitáció, maga az energia, vagy a szellem stb is közéjük tartoznak, tehát nem vezethetők le az előbbiekből de ezt csak találgatás..). Ez az energia-kép nekem tök össze is egyeztethető a fizikával (legalábbis egy modern természetfilozófiával) meg a szubjektum felelősségével a világban, a kérdés nekem inkább a szubjektív episztemológiának és kezelésnek a határa és összeegyeztethetősége mindezzel matematikai/tudományos, gyakorlati vagy művészeti úton.

Ide kapcsolódik még filozófiának a klasszikus anyag vs forma dilemmája (valóságot látunk vagy "csak" geometriát), de ebbe azthiszem még nem képzeltem annyira bele hogy pofázhassak róla.

2014. okt. 24. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 anonim ***** válasza:
100%

ja és az is továbbra is kérdés hogy"hogy néz" ugye "ki" az "energia, és "mi az", egyáltalán értelmes-e ez a kérdés ha egyedüli létezőként ismerjük őket, mert valahogy azzal hogy kvantifikálni ("joule","eV") meg kvantálni meg hullámként érzékelni stb tudjuk még nem tudtunk semmit "róluk magukról".

Ilyen sárga varázsgolyóként szokás ugye elképzelni őket dehát most miért? vagy valami démoni "semmiként", kb mint ahogy a fekete lyukakról képzelődünk.

autentikusabb képzetek az indiánok "mana"-'ja meg a zen chi, hindu prakrti/samsara stbstb. ezek a vallások még nagyon vágják ezt a témát valaki mesélhetne róluk is aki járatos(abb) bennük...

2014. okt. 24. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 A kérdező kommentje:

A #6 is rátapintott egy lényegre, de leginkább az utolsó válaszolónak (#7-#9) sikerült igazán megértenie, amire ki akartam lyukadni :)

Köszönöm ezeket az érdekes válaszokat. Mindenesetre tényleg érdekelne, hogy valójában milyen is ez a világ, ami körbevesz minket.


Amit írtam, hogy színeket, távolságokat az agyunk számolja ki, és hogy ez nem valós: nos erre konkrét példát is tudok mondani, hiszen nézzük csak az optikai csalódásokat. Azok nem csak képernyőn, és/vagy papíron játszhatók el. Ha a valóságban adódik egy hasonló helyzet, az ugyanúgy optikai csalódásként hat ránk, vagyis az agyunk néhány esetben nem a megbízható valóságképet állítja elő.

2014. okt. 24. 18:17
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!