Miért van az hogy minél inteligensebb egy élőlény annál kevesebb a természetes fegyverzete?

Hogy tudod lemerni egy elolenyen, hogy intelligens?

Mi a termeszetes fegyverzet?

Mely elolenyeket vetted statisztikai analizis ala?

Mivel a darazsnak van fegyvere, de az arvaszunyognak nincs, akkor az arvaszunyog intelligens?

Ha kizarolag a foemlosokre igaz a megfigyelesed, akkor miert teszed fel ugy a kerdest, hogy az egesz elovlagra igaz (= fak, gombak, fergek, bacik, stb)?

A foemlosokon belul hogyan allitanad fel a fegyverzet/intelligencia sorrendet a fajok kozt?

Ha fegyverzet alatt csak a meretet ertjuk, akkor szerinted a gorilla kevesbe intelligens, mint a maki?

Szoval gondold at ezt megint...

Álljatok meg, fordítva ültök a lovon! :-D

Éppen fordított a dolog. Ha egy élőlénynek VAN természetes fegyverzete vagy páncélja, akkor jól elvan, nincs szüksége arra, hogy más módon védekezzen.

Példák:

- teknősbéka: valaki jön, behúzódik a páncéljába, amely jó eséllyel megvédi.

- medve: valaki megtámadná, van ereje, hogy megvédje magát.

- antilop: elég gyors, hogy az ellenségei elől legyen esélye elmenekülni.

- elefánt: vastag bőre van és nagy súlya, emiatt kevés állat vállalja, hogy a tyúkszemére lépjen.

- pocok: elég kicsi és fürge, hogy hamar elbújjon az üregében.

És még lehetne sorolni. Az állatok többségének megvan a természet adta lehetősége, hogy az esetek többségében megvédje magát a támadóitól.

Ezzel szemben például a főemlősök nem különösebben jók sem a rejtőzködésben, sem a menekülésben, az erejük sem kirívó, tulajdonképpen esélyük sem lenne a többi állattal szemben, ha nem lennének intelligensebbek.

Vagyis éppen fordított az összefüggés: Ha egy állatnak nincsenek a többinél jobb fizikai tulajdonságai (sebesség, rejtőszín, erő), amelyek előnyt biztosítanának neki, akkor "kénytelen" egyéb módon előnyhöz jutni, például ravaszsággal, megfigyelőképességgel, logikával.

Ha megnézzük a farkast, az sem egy csúcsragadozó. OK, tud futni, de nem olyan gyorsan, hogy levadásszon egy szarvast, elég ereje sincs hozzá, ráadásul a síkságon messziről észreveszik - ezért a farkasok nagyon ügyesen falkában vadásznak, összehangolt bekerítő hajtóvadászattal elkerítenek egy-két lassabb, vagy gyengébb állatot, és mikor többen elejtik, akkor azok is kapnak a zsákmányból, akik csak hajtották a csordát. Nagyon komoly intelligenciáról ad tanúságot egy ilyen vadászat!

És persze a főemlősök is azért tudtak fennmaradni, mert az intelligenciájuk egy olyan új lehetőséget ad számukra, ami kompenzálni tudja azt, hogy egyébként nem rendelkeznek kiemelkedő képességekkel.

Saját magunkon meg azt tapasztalhatjuk, hogy az intelligencia (sajnos) bizony túlkompenzálni is képes az egyéb képességek hiányát - mi, emberek, a nálunk erősebb, gyorsabb állatokat is halomra tudjuk gyilkolni.

Tehát szerintem éppen fordítva van: Nem az intelligensebb élőlényeknek van kevesebb fegyverzete, hanem a kevés fegyverzettel bíró élőlényekben fejlődött ki jobban az intelligencia.

Pedro

Kezdjük ott, hogy a biológiában minden szabály alól van kivétel. Sőt, sokszor több a kivétel, mint ami passzol. :)

A kérdésedben leírt "ökölszabály" is csupán igen szűk területen és nézőpontból lehet igaz.

Nézzünk egy sünit.

Az evolúció nem áldotta meg őt hatalmas termettel, izmokkal, karmokkal. Valószínűleg az az életterület, életmód, ami számára a körülmények közt járható út volt, az ezeket nem simán nem igényelte, hanem nem is tette lehetővé. Rovarokat, gilisztákat, magokat, gyümölcsöket eszeget, ezek beszerzéséhez nem kellett terminátorrá alakulnia, meg élelemköre valószínűleg nagyobb termethez, izmokhoz stb. nem is ad elég bezabálható kalóriát. Ha nagyobb lenne, éhezne, kihalna. De ott az a fránya róka meg a galerije, akik szeretnek abban a méretkategóriában ebédelni, ahol ő leledzik. Valami módon meg kellett védenie magát a felzabálástól. Úgy néz ki, erre evolúciósan gazdaságos megoldás volt szőrből tüskéket alakítani. És ez elegendőnek bizonyult kihalás ellen.

Tengeri teknős. Moszat-, medúza- meg kagylózabáláshoz nem kellettek karmok meg fogak, csak egy jó búvártudás meg egy jó kagylóhéj-törő csőr.

Csak hát ott van a cápa, aki szereti a teknőshúst.

Úgy néz ki, épp elég jó kis páncélja lett ahhoz, hogy elég kevés teknős evődjön meg a túléléshez.

Nézzünk egy cápát.

Na ő valószínűleg elég profin össze van rakva, mert gyakorlatilag százmillió éve változatlan.

Nincs páncélja, nincsenek tüskéi, hogy ne "evődjön meg", önvédelemre elég, hogy Q gyorsan tud úszni és elég beszari ahhoz, hogy azonnal lelécel, amint nem 100%-ig biztos benne, hogy ő fog ebédelni, nem a másik.

Van egy brutális állkapcsa és fogai, amivel igen eredményesen meg tud enni szinte mindent ami mozog (illetve mozgott, mert dögevés is jól megy neki).

És nézzük az embert.

Ő a mókuscickány óta nem fejlesztett ki igazi védekező mechanizmust felfalás ellen, passzív védekezésként végigment a "kicsi vagyok, nem látnak", "szapora vagyok, sosem fogyok el", "fán lakok és figyelek a kígyókra" stratégiákon. A kajáláshoz különösebben specifikált "fegyverzetre" sosem volt szüksége, önvédelemre elég volt a fenti pár stratégia. Persze ehhez biztosan kellett a relatíve alacsony veszélyeztetettség ragadozóktól.

Aztán a populáció terjedéséhez már csak hab volt a tortán az ész, én nem hiszem, hogy ez egyértelműen a túlélés feltétele volt, inkább a sokasodás, vagy más fajok kiszorításának eredményességét szolgálta.

Én semmiképpen nem vonnék fordított arányt az ész és a fegyverzet közé. A dodó galamb, már bocs, de hülye volt, mint a popóluk, mégis kitűnően túlélt tök védtelenül, amíg az ember (aki a negyvenezer éves múltjával nem éppen lereagálható evolúciós hatóerő) fazékba nem vágta őket.

Lehet, hogy a dodót lehülyézni túlzás, de tény, hogy szegényke értelemre sehol sem volt mondjuk az ijesztően intelligens orkáktól, akiket meg éppenséggel nem neveznék fegyvertelennek. Annyira nem ,hogy gyakorlatilag nincs természetes ellenségük.

"Írtam főemlősökre gondolva főként emberre.Tudom hogy az inteligencia a legveszélyesebb fegyver a túléléshez de szemtől szemben fegyvar nélkül nem sokat ér."

Csakhogy ennek evolúciós szempontból általában semmi jelentősége. Az evolúcióban olyan tulajdonmságok fejlődnek ki, amelyek jelentősen javítják a faj túlélési és terjedési esélyeit (fentebb írtam, hogy azért van kivétel dögivel). Nekünk ehhez nem volt szükségünk "beépített fegyverzetre". És nem feltétlenül az eszünk miatt.

Ha a törzsfejlődésünk alatt sokmillió éven át napi szinten kellett volna kötöttfogású birkózásba bonyolódni egy kardfogú tigrissel, tutira nem lennénk ilyen "puha" alakok. :)

"Azt is tudom hogy a kardszárnyú nem fegyvertelen és igen inteligens de inkább egy kardszárnyú harapjon meg mint egy fehér vagy egy tigris cápa."

Félrevezet téged, hogy iszonyú ritka, hogy orka támadjon emberre. Az a kardszárnyú delfin vidáman harapdálja ketté a rettegett cápáidat.

"Továbbá a főemlősök fogai is csak az emberéhez mérten nagyok(hasonló méreteknél) harcnál men igazén ér vele semmit ellentétben a kutyafélékkel és a macskafélékkel például."

Persze, azok ragadozók, mi meg mindenevők vagyunk. A fogazatunk ott van félúton a ragadozó meg a növényevő között.