Mi a véleményetek az új fizikai elméletről, miszerint az anyag egyre bonyolultabb szervezettségre való lépése, és az élet kialakulása is nem más, mint egy egyre hatékonyabb törekvés az entrópia felé?
Első hangzásra kontraintuitív lehet, hiszen az entrópia az anyag végső pusztulása, viszont végiggondolva van benne logika. A természet törvényei mindig a nyugalmi állapot elérésére, az egyenlet rendezésére törekednek. Az ősrobbanás után a magas hőmérsékletű környezetben csak sugárzás létezett, a legalapvetőbb kvantumrészecskék robbanásszerű terjedése. Évezredeknek kellett eltelnie hozzá, hogy az anyag veszítsen hőenergiájából, viszont ahogy vesztette az energiát úgy alakított ki egyre bonyolultabb szerveződési formákat. Atomokat, csillagokat, szuperklasztereket.
Ha kinyitsz egy sűrített levegővel teli palackot, a levegő kitódul belőle, ha energiát adsz egy széndarabnak, reagál az oxigénnel, a természet az algebra buddhista nagymestere, ami könyörtelenül rendez minden egyenletet, a nyugalom elérése érdekében. Mi lehetne hát nagyobb nyugalmi állapot a végső entrópiánál, amiben olyan alacsony energiaszintre került az anyag, hogy hasznos munka többé nem végezhető.
Az életfolyamatok lehetővé teszik minden ilyen kiegyenlítő reakció alacsonyabb energiaszinten való végbemenését példáual a sejtenzimek segítségével, amik katalizátorként működnek a lassú égés elérése érdekében.
Az univerzum az embert eteti, üríttetti, szexelteti és táncoltatja, a csillagokat ragyogtatja, az atomokat reagáltatja, a tüzet lobogtatja, hogy minnél hamarabb végbe menjenek ezek a reakciók, minnél hamarabb jöjjön el a végső entrópikus nyugalom, egy egyenlet se maradjon megoldatlanul.
A cél az univerzum hőhalála, amiben a bariónikus anyag semmivé foszlik és az energiaszint világszerte egyenlő lesz.
válasza:
válasza:Nem gondolom, hogy a természet tudatosan az entrópiára törekedne. A kiegyenlítődés annak tudható be, hogy az anyag engedelmeskedik a fizika törvényeinek. Maximum a fizika törvényeinek létrejötte lehetett tudatos folyamat, vagy folyamatok eredménye, de ez nem bizonyítható.
A másik probléma a hipotézissel, hogy az élet, pont az entrópia ellen dolgozik. Az igaz hogy az evolúció egyfajta letisztultságra "törekszik" de ez csak az életbennmaradás miatt szükséges. Úgymond "szembemegy" az entrópiával.
A halhatatlanságra törekvő DNS tudatos tervezés által létrejött rendszernek tűnik, ami folyton folyvást, csak be akarja biztosítani magát a fennmaradás érdekében. Minél változatosabb, és több fajt "hoz létre" annál biztosabb a fennmaradása.
A másik lehetőség az, hogy a nagy biokémiai káoszból létrejött egy tesztprogram, ami önmagát futtatja, és így egyre sikeresebb és sikeresebb fajok létrejöttéhez vezet. Persze nem azért, mert erre törekszik, hanem mert a sikertelenek elpusztulnak, és utána csak a maradékkal tud "gazdálkodni".
Mindazonáltal az élet, és így a DNS kialakulása lehetséges, hogy pusztán a káoszból született "véletlenül" biokémiai folyamatok eredményeként. De semmiképp sem célja az entrópia elérése, és nem hogy engedelmeskedik, még ki is játssza a fizika törvényeit.
válasza:Az univerzumban minden fizikai definíció szerinti munkának az a mozgatórugója, hogy különbségek kiegyenlítsék egymást. Pl. ha kinyitsz egy palack sűrített levegőt, akkor annyi levegő áramlik ki belőle, hogy a palackban lévő légnyomás megegyezzek a közeg légnyomásával.
A legmagasabb szintű entrópia az, amikor az univerzumban minden különbség kiegyenlítődött és nem végezhető több hasznos munka, mert már nincs ami ezt táplálja. Az egész univerzum beáll egy alacsony energiaszintre, amiben fotonok cikázásán kívül semmi sem tud történni.
válasza:Kicsit beleolvastam a cikkbe. Tehát az entrópianövekedés azt vonja magával, hogy olyan alrendszerek, szerveződések jönnek létre, amelyek egy külső energiaforrást hővé alakítanak, ezáltal az össz. rendszer entrópiája nő.
Minél magasabban szervezett a rendszer, annál jobban tudja az energiaforrásokat széjjelpazarolni. Igen ez tény, hogy erre tartunk. Olvasom tovább a cikket.
Ez arra is magyarázatot adhat, hogy a biológiai rendszerek miért olyan pazarlóak at ember által gyártott rendszerekhez képest, hacsak nem az élőlény túlélése a tét pl. sivatagban.
Pl. még egy Watt-féle gőzgép is nagyobb hatásfokkal termel áramot, mint egy ló, akit generátorhoz kötött futópadon futtatnak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!