Most melyik a helyes jelölés (propIn/Ene. Stb)?

Kettőskötés előnyt élvez, így arról a feléről. Ezért is hívják teljesen szaknyelven prop-1-énnek. Persze, mivel ebből csak egy van, a -1- jelölést elhagyhatjuk.

3askötés is előnyt élvez az egyszeres kötéssel szemben, de asszem a kettőskötésnél már nem. De ez most nem 100, és lusta vagyok 2 klikkel megkeresni XD.

Na azt látom, hogy nem érted.

Kezdjük egy egyszerű dologgal. Honnan ismered fel, hogy melyik egy átlagos sima autó eleje? Vagy mondjuk egy kutyáé? Hát onnan, hogy az eleje különbözik a hátuljától, ennyire egyszerű: valamelyik felét elejének hívjuk, valamelyiket meg hátuljának. Nyilván felismered akkor is, ha az adot autó vagy kutya jobbra áll, ha balra áll, ha fejen áll, vagy ha lefele lógva rajzolják oda valahova. Ha lefényképezad őket, és a fényképet fejjel lefelé tartod, vagy oldalt elfordítva nézed, akkor is tudod, hogy melyik az autó vagy a kutya eleje.

A molekuláknál ugyanez a helyzet. Mindenképp megvan az elejük, de akárhogy lerajzolhatod őket. Az elejük az, ahol a kettős/hármas kötés van, mert ezt neveztük ki az elejének. Lerajzolhatod őket úgy, hogy z balra álljon, vagy úgy, hogy jobbra, sőt, lerajzolhatod őket függőlegesen is. Attól még a számozás ugyanúgy kezdődik.

Ahogy az aitó és a kutya is a valóságban állhat össze-vissza, úgy a molekulák is állhatnak össze-vissza.

"Alapállapot" Khmn, mi a kémiában kicsit másra használjuk ezt a kifejezést.

Jó, vegyük: butén, ennél elvileg 3 helyre rakhatom a kettőskötést, íme:

CH2=CH-CH2-CH3, CH3-CH=CH-CH3, CH3-CH2-CH=CH2.

Namost, az elsőnél a számozást balról kezded, evidensen but-1-én lesz. A másodiknál igazából mindegy, melyik irányból kezded, but-2-én lesz. A harmadiknál jobbról kell kezdeni, mivel ott a kettős kötés, így az ugyancsak but-1-én.

Szóval: olyan irányból számozunk, hogy a kettőskötést viselő szénatom a lehető legkisebb számot kapja.