Miért lélegeznek tüdővel a cetek?

No most az evolúció nem azt jelenti, hogy bármelyik állat bármit kifejleszt két nap alatt és onnantól úgy él. Egyrészt ezekhez a változásokhoz idő kell, nem is kevés. Lehet, hogy még ötvenmillió év és lesz kopoltyús cet, bár őszintén szólva ezt erősen kétlem. A cetek emlősállatok, az őseik tüdővel lélegeztek, így az ő genomjukban nincs meg a kopoltyú kialakításához szükséges genetikai információ, így azt újra ki kellene alakítani valamilyen meglévő szerv módosulásával.

Ha pedig meg is történik, alapvető különbség az emlősök és a kopoltyúval lélegző lények között, hogy az emlősök testhőmérséklete állandó, míg a halak nagy részének a testhőmérséklete tág határok között változhat. Ők leginkább izommozgással termelnek hőt, ha éppen arra van szükségük. Viszont ez a megoldás sokkal kevesebb energiát igényel, így nem is biztos, hogy egy akkora dög jószág, mint a bálna például képes lenne az oxigénszükségletét kopoltyúkkal fedezni.

A kopoltyúk működéséhez szükséges, hogy a vér nagy felületen érintkezzen a vízzel. Ez az emlősök esetében egyet jelentene az azonnali kihűléssel. A cetek simán megélnek sarki vizekben is, viszont vastag zsírréteggel szigetelik el magukat a környező jeges víztől, mivel a testük állandó hőmérsékletét egyébként képtelenek lennének fenntartani. A kopoltyú azt jelentené, hogy a vérüket gyakorlatilag percek alatt lehűtené a környező víz, így vagy elképzelhetetlenül sok energiát kellene a testhőmérsékletük fenntartására fordítaniuk, amit ugye a zsákmányból kellene fedezniük, vagy elpusztulnának.

A harmadik lehetőség, hogy átalakuljanak változó testhőmérsékletű állattá, ami nem biztos, hogy egyáltalán lehetséges. Az emlősök szervezete egyszerűen csak az adott hőmérsékleten működik rendesen, ahhoz, hogy ez változhasson, gyakorlatilag minden egyes anyagcsereútjuknak és azt katalizáló minden egyes enzimnek meg kellene változni, ami valószínűleg egyszerűen lehetetlen. Annál már mégis csak sokkal de sokkal egyszerűbb oxigéntároló rendszereket kialakítani, mivel ez csak a meglévő, működő keringési rendszer apró változásaival is lehetségessé válik.

Azon kívül azzal, hogy nincs kopoltyújuk, függetlenedtek a víz minőségétől, olyan helyeken is megélnek, ahol a halak megfulladnának, mert a víz már nem tartalmaz elég oxigént ahhoz, hogy lélegezni tudjanak. A légkör összetétele a tengerek felett kb. állandó, így onnan mindig elég oxigénhez jutnak, akármennyire szennyezett is a víz. Ugyanis a légkörben fellépő oxigénhiány elég ritka, míg a tengerekben gyakran alakulnak ki mérgező gázokkal telített, vagy egyszerűen csak oxigénhiányos foltok, ahol bizonyos planktonok felhasználták az oxigént, vagy éppen baktériumok kénhidrogéneket juttattak a vízbe. Ezeken a helyeken a halak megdöglenek, a cetek vígan élnek.

Amúgy érdemes feltenni a kérdést, hogy mindez milyen előnyt jelentene nekik? A a bálnák, delfinek nagy része a felszín közelében él, ők akármikor vehetnek levegőt. Az ámbrás cet is idejének nagy részét a felszínen tölti, csak néha merül le, igaz akkor hosszú időre, de utána mindig felemelkedik. A múltkor pont láttam egy filmet, ahol egy cápát vizsgáltak. Őneki van kopoltyúja, akármeddig lemerülhet, ehelyett azonban éppen úgy viselkedett, mint a cet, idejének nagy részét a felszínen töltötte és néha lebukott egy kilométernél is mélyebbre. Pedig neki kopoltyúja van.

Az evolúció nem tudatos dolog. Mutációk láncolata.

Adott egy élőlény, a génjeiben véletlenszerűen bekövetkezik egy mutáció. Ha képes szaporodni akkor továbbadja ezeket a mutáns génjeit az utódjainak. Ha a mutáció hátrányos volt, akkor kevesebb eséllyel szaporodik, ha előnyös több eséllyel. A mutáció nem tudatos dolog.

Nem fogok egyenleteket és szakbarbár izéket leírni. :)

Szerintem azért lélegeznek tüdővel, hogy mi emberek hajózásunk során gyönyörködhessünk bennük amikor feljönnek a felszínre és szinte kirobbannak a felszínből, hisz csodálatos látvány, nem? :)