Hogyan lehetséges az hogy a folyékony hidrogén hőmérséklete sokkal alacsonyabb mint a környezetéé?

Ha a kanna a párolgást gátolná, akkor pláne nem maradna a kanna-belső a nitrogén forráspontján. [Ha a kannát légmentesen lezárnád, emelkedne a hőmérséklet és a nyomás.]

Nagyon jól írta az első, hogy a kívülről bejutott hőmennyiséget elviszi a forrás hőszükséglete.

Forrás közben a forráspont hőmérsékletén marad a folyadék.

Ez a nitrogén esetében -196 C fok.

"párolgás is egy bizonyos hatásfoktól függ"

A #3-as kommenthez kiegészítésül még annyit, hogy míg a párolgás határfelületi jelenség, és csak a folyadék felszíne párolog, addig a forrás az a jelenség, [ahol az illető folyadékkomponens gőzének parciális nyomása is eléri a légköri nyomást a gőztérben] és nem csak a felszín párolog, hanem a folyadék belsejében is képződnek gőzbuborékok. Azaz a párolgáskor meglévő felület forráskor kiterjed, a hevítés mértékével arányosan...

"De akkor hogyan lehet az hogy a folyékony nitrogén hőmérséklete a kannában stabil marad? Miért nem alakul át gáz halmazállapotúvá?"

Éppen a folymatos gáz halmazállapotúvá változás biztosítja a stabil hőmérsékletet a kannában (Dewar edény). [A nitrogén moltömege 28 gramm, forráshője 2,8 kJ/mol.]

Az edény nitrogénes részét feltöltik mondjuk 20 kg folyékony nitrogénnel. A Dewar edény egy jó termosz, de azért jut be hő belülre. Minden 2,8 kJ-nyi bejutott hő elforral 1 mol nitrogént, ami 28 gramm [kémcsőnyi] és ha gázzá alakul kb 24 liter nitrogén gáz lesz belőle. Az edény nem zárt, a gáz szabadon távozik. A folyamatos lassú forrás viszi el a bejutó hőt, folyamatosan áramlik ki az edényből a gázzá alakult nitrogén. Általában egy feltöltés 2-3 hét alatt forr el, és a cseppfolyós nitrogén hőfokán tárolt mintákat tartalmazó Dewar edényeket heti rendszerességgel szokták utántölteni. Minden héten jön a szállító, és hoz cseppfolyós nitrogént.

[link]