Ha légüres térbe engedünk áttetsző gázt, vagy mondjuk a légkörünkhöz hasonló gázkeveréket az látható lenne?

A mögötte lévő tárgyak képe úgy remeg, mint a nyári melegben a láthatár.

Viszont a vákuumban gyorsan szétszóródik, úgyhogy csak a kifújáshoz nagyon közel lesz látható.

Kivéve, ha (persze ez gázfajtától függ) a hirtelen nyomás- és hőmérséklet-eséstől folyékonnyá válik, neadjisten megfay és pára- vagy jégszilánk-felhőként veri vissza a fényt.

"Nincs olyan, hogy átetsző gáz. Az atomoknak meg van a saját fényelnyelésük."

Az áttetszőség nem jelenti azt, hogy nincs fényelnyelődés. Csak nem 100%-os.

Játsszunk!

Mondjuk van egy nagyjából hordó méretű tartályom a két végén nyomásálló paralel, jó minőségű üveggel. Van kétfokozatú vákuumszivattyúm, és néhány palack gázom mondjuk metán, ammónia, széndioxid.

Pillanatnyi szeszélyemnek megfelelően hol kiürítem a tartályt, hol hol levegőt, vagy más gázt engedek bele. Neked ki kell találnod van-e benne valami.

Szabad szemmel nem veszel észre különbséget. Nyugodtan trollkodhatok veled.

- EHE EHE! - szadista kacaj.

- Nem addig a'! - szólsz, és szerzel egy infravörös spektroszkópot.

Némi gyakorlás után , a műszer segítségével azt is meg tudod mondani, milyen gáz van a tartályban.

- -

Lehetne még próbálkozni a törésmutató mérésével. Bár ez nem könnyű mert a gyakoribb gázok vákuumra vonatkozó törésmutatója kb. 1,000'034 - 1,000'45 között van.

"Lehetne még próbálkozni a törésmutató mérésével. Bár ez nem könnyű mert a gyakoribb gázok vákuumra vonatkozó törésmutatója kb. 1,000'034 - 1,000'45 között van."

Maradjunk a két végén üvegezett hordónál.

Egy jó lézerpointerrel (mondjuk 10 m hosszon ne legyen a pöttye 2 mmm-nél nagyobb) fix szögből átlőve mondjuk 10 méter hosszú hordó esetén a szembeni üvegen oda lehet pöttyözni, melyik gáznál hová esik a sugár.

Gáz fajtától függően egy pár centis csík mentén lesznek a beesési pontok.