Mensa IQ?

> A Mensa-s online tesz mennyire pontos?

Ugye egy IQ tesztet kalibrálni kell. Az IQ a felnőtt népesség körében egy normál eloszlást mutat, aminek az csúcsa 100-nál van, a szórást meg – jobb híján önkényesen – 15-nek szokták venni. (De régebben divat volt a 24-es szórással megadott eredmény is.)

A teszt attól lesz pontos, hogy a teszten elért pontszámokhoz a megfelelő IQ értéket párosítja. Ehhez a tesztet kalibrálni kell, ami nem könnyű feladat, mert teljesen véletlenszerűen kiválasztott emberekkel kell kitöltetni, és megnézni, hogy a teszten elért pontszámok hogyan illeszkednek a normál eloszlás haranggörbéjére. Mert hiába van egy nagyon jó feladatokat tartalmazó teszt, ha az eredményeket hasraütéssel rendelték hozzá a pontszámokhoz.

Amit el lehet mondani, hogy az online teszt – rövidsége miatt – természetesen nem lehet olyan pontos, mint a hivatalos – komoly nemzetközi kalibráláson átesett – Mensa teszt. De szerintem elmondható, hogy pontosabb, mint bármelyik online teszt.

#2 >Van egy gyors teszt a honlapjukon, de egyetlen típusból vannak kérdések, szóval nem pontos.

A teszt azért gyors, mert adaptív. Attól függően ad feladatot, hogy egy előző feladatot mennyire jól oldottál meg. Nagyvonalakban ez azt jelenti, hogy feltesz egy 110-es IQ-val megválaszolható kérdést. Ha meg tudod válaszolni, akkor olyan kérdések következnek, amik 110 feletti IQ-t feltételeznek, és azon belül közelítenek az eredményhez. Ha rosszul válaszoltad meg, akkor olyan kérdések következnek, amik 110-nél alacsonyabb IQ-t feltételeznek, és ezen a tartományon belül próbálják belőni az eredményt. Mivel egy ilyen tesztet otthon szoktál kitölteni, egy 40 perces teszt esetén általában nincsenek meg a megfelelő feltételek, nem egy zárt, csendes szobában ülsz az esetek többségében (csengetnek, üzenet jön Facebookon, stb…).

Az sem baj, ha csak bizonyos típusú kérdések vannak, sőt… Az intelligenciának sokféle altípusa létezik, létezik logikai-matematikai intelligencia, létezik nyelvi, vizuális, mozgási, zenei, interperszonális, metakognitív intelligencia. Ezek egy bizonyos határon belül korrelálnak is. A legtöbb IQ teszt a logikai intelligenciát méri, ezért a feladatok logikai természetűek.

Egy jó tesztnél fontos, hogy az intelligenciát mérje, és más tényezőket ne. Például ne kerüljenek a mérésbe olyan tényezők, mint azt, hogy valaki tud-e olvasni, milyen kulturális közegben él, diszlexiás-e, diszkalukliás-e, színvak-e, stb…

Pont ezért egy jó tesztben nincsenek szövegek, betűk, számok, színek. Egy jó tesz tudatosan kerüli azt, hogy a feladatokban szereplő ábráknak bármilyen kulturális kontextusban legyen bármiféle jelentése.

Egy folytasd a számsort jellegű feladattal az a baj, hogy nem csak az IQ-t méri, hanem a számtani ismereteket is. Egy „Ha minden BIFUR egyben MOGÁR…” jellegű feladatoknál sem lényegtelen, hogy valaki egy fonetikus ábécét használó nyelvben tanult meg olvasni, vagy mondjuk kínai írásjelekkel. Hasonló a probléma a kakukktojásos feladatokkal, mert lehet, hogy Európában egy feladatnál egyértelmű, hogy az alma a kakukktojás, addig egy afrikai nem biztos, hogy egyáltalán hallott az alma nevű gyümölcsről. Minden feladatelem, aminek valamilyen jelentése van, az érzelmi viszonyulást alakít ki, ami kultúrától függően változhat, lehet komplex, kevésbé komplex, így torzítja a teszt eredményét.

A valamit is érő tesztek általában fekete-fehér nonfiguratív ábrákat tartalmaznak 3x3-as mátrixban, ahol a jobb alsó hiányzó elemet kell kiválasztani a megadott lehetőségek közül.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Még valami. Az IQ-t az adott korosztályhoz mérten szokás megadni. Tehát ha 35 évesen töltöd ki a tesztet, az eredmény azt adja meg, hogy a 35 évesek körében mennyire vagy jó, mennyire vagy átlagos, vagy éppen átlag alatti. Mondjuk úgy, van az az életkor, mikor már az is óriási szellemi teljesítmény a korodhoz képest, hogy egyáltalán el tudsz jutni a tesz helyszínére és fel tudod írni a nevedet a tesztlapra. Ez az életkorral való korrigálás azért kell, mert így az IQ egy az egész életedben rád jellemző érték lesz, ami az életkoroddal – hacsak nem kapsz mondjuk agyvérzést – nem sokat változik. Így az a teszt, ami nem kérdez rá az életkorodra, az nem sokat ér.

Persze, hogy marketing, de ha az a kérdés, hogy szándékosan magasabb értéket ad-e a próbateszt, mint ami a valós képességed, akkor a válasz erre az, hogy nem. Nem áll senki érdekében, semmi haszna nem lenne a Mensának belőle. Amennyire én tudom, a hivatalos tesztírás önmagában nagyjából nullszaldós. Oké, soknak tűnhet elsőre egy 3000 Ft-os tesztdíj tesztíróként, de gondolj bele tesztszervezőként, és próbálj Budapesten kibérelni egy termet 2-3 órára. Lehet százezer alatt nem úszod meg. A vidéki tesztíráshoz meg a tesztgondoknak kell lemennie kocsival mondjuk Szegedre. A benzin sincs ingyen. Illetve bár vidéken olcsóbban lehet helyszínt biztosítani, azért az sincs ingyen. (Plusz papír kell hozzá, ceruza, az eredményt postázni kell, stb…) A tesztírásból a Mensának – amennyire én, mint mezei tag tudom – nincs bevétele, ha van, az aprópénz.

Hogy sikeres tesztírás után te tag akarsz-e lenni, vagy sem, az meg a te döntésed. Ha úgy érzed megéri, akkor befizeted a tagdíjat és tag leszel, ha úgy érzed, akkor meg nem fizeted be, és nem leszel tag. (És pillanatnyi anyagi helyzetedtől függően ki-belépkedhetsz, ha úgy hozza az élet.)

Elsőre furcsának tűnhet, de a tesztírásra jelentkezők igen nagy aránnyal írnak sikeres tesztet. Miért? Mert aki alacsonyabb IQ-val rendelkezik, az eleve meg sem próbálja magát egy ilyen teszten. Ez olyan, hogy aki nem tud sakkozni, az nem megy sakkversenyre. Az átlag IQ 100. Ebbe beletartoznak az értelmi fogyatékosok, a kocsmabútorok, az egyszerű gyári munkások. Hidd el, van belőlük sok. A felső 2%-ba tartozni? Ha belegondolsz 50 emberből 1 beletartozik. Azért az még nem egy extrém magas IQ. Ha egy felnőtt férfi magasságát nézzük, az egy 188 cm feletti férfi. Magas, magas persze, de azért még nem egy óriás. Az, hogy egyáltalán érdekel az, hogy mennyi az IQ-d, sőt nem hízelgő, hanem valós eredményt szeretnél kapni, az már eleve feltételezi, hogy valószínű jóval átlag feletti.

Gondolj bele, Magyarországon 200 000 potenciális tag van, aki ha megírná a tesztet, beléphetne az egyesületbe. A Mensa őket igyekszik megtalálni, és bőven van még lehetőség ebben. Nem lenne értelme „elcsalni” az eredményt. Pont attól jó az egész egyesület, hogy nagyobb eséllyel találkozol ott veled hasonlóan, hasonló mélységben gondolkodó emberekkel.

Szia!

Nekem sok olyan ismerősöm töltötte ki a tesztet, aki nem érte el ezt a 125 feletti eredményt, tehát kétlem, hogy ez itt a marketingről szól. Ha 125 feletti eredményt értél el, valóban érdemes próbára tenned magad a hivatalos teszten is, ami pontosabb, mint az online verziója.

Üdv,

egy Mensa tag :)

> Bar 2 egyetem mellett nem tudom mikor lesz idom, de keritek ra sort!

Nettó 2 óra a tesztírás. Ebből közel egy órát vesz igénybe egy érdekes és szórakoztató előadás meghallgatása az intelligenciáról, amit önmagában is érdemes meghallgatni, illetve egy óra van a tesztre magára.

Egy szorgalmi időszakban egy délután simán lehet rá időt szakítani, ha valaki akar rá időt szakítani. Ha nem „tud” időt szakítani rá, vagy sokallja a tesztírás díját, persze az sem gond, csak ott általában nem az idő, hanem az akarat az, ami hiányzik.