Korlátlan energia esetén mennyi idő felgyorsulni közel fénysebességre 1g gyorsulás mellett?

Ezért inkább azt kellene kiszámolni, ami az utazónak 1G.

Végül is ő gyorsul.

Hát, ha meg a belső nézetet figyeljük, ahol az idődilatáció "lassít", józan logikám szerint (ha belső nézetből VALÓBAN tartható lenne az 1 G) a fénysebességhez közeledve annyira lassulna a belső idő, hogy a világegyetem végéig nem érné el a fénysebességet, hiszen külső szemlélő nézetéből a gyorsulása nullához konvergál. Belülről nézve meg mire a saját időszámításuk elérné azt az időt, ami a fénysebesség newtoni eléréséhez kell, addigra "odakint" elpusztulna a világegyetem.

Ez az én logikám, de lehet, hogy téves.

@4: igen, téves, mert megfeledkeztél róla, hogy az idődilatáció szimmetrikusan jelentkezik: ők azt látnák, hogy a külső világ órái lassulnak. Ugyanakkor minden távolság elkezdene rövidülni, ahogy a fénysebességet egyre jobban közelítik.

De amúgy miért ne tudnák tartani az 1g gyorsulást, hogy azt így kiemelted?

[link]

az első táblázatban a

T a te órád által mutatott idő,

t a Földön mért idő

d a Földön mért távolságod

v a Földön mért sebességed

Tehát 2 év alatt 0.97 c-re gyorsulsz fel, mi ezt 3.75 évnek érzékeljük, eközben megteszel a mi rendszerünkben 2.9 fényévet.

A megtett távolságod egyébként exponenciálisan nő, pár saját év alatt simán kimész az univerzumból.

(Adhatott volna még egy sort mondjuk 20 évvel, vagy, az univerzum átmérőjéhez tartozó N évvel :/)

"De amúgy miért ne tudnák tartani az 1g gyorsulást, hogy azt így kiemelted?"

Mert pár hónapja volt egy elég hasonló téma, ahol felvetettem, hogy tartható a belső nézet szerinti 1 G, erre letromfoltak, hogy lóxart. :D

#3: Természetesen az utazónak ugyanannyi, mint amit a klasszikus fizika mond. Külső megfigyelőnek meg attól függ, mit jelent a "közel fénysebesség".

Ezt rendbe kéne rakni.

Szerintem attól még, hogy a világ 0.99 c-vel halad el mellettem (Einstein szerint ez egyáltalán nem furcsa), érezhetem azt, hogy 1g gyorsulásom van, anélkül, hogy a mellettem levő világ átlépné a fénysebességet.

Tehát egy sebesség felett az én érzékelt gyorsulásom és a világ számszerű gyorsulása különválik. (lásd még: relativisztikus tömegnövekedés)

Ennek van értelme, vagy ellentmond Newtonnak?

Ezt fejezné ki az a=alfa/gamma^3 képlet, amit itt találok:

[link]

Ahol az 'a' a világ gyorsulása, 'alfa' pedig az én erőmérőm által mutatott gyorsulás.

Bár nem vagyok biztos hogy jól (vagy: bárhogy) értelmezem a fogalmakat, nem igazán ismerem őket.

Javítom magam:

#8: "Szerintem attól még, hogy a világ 0.99 c-vel halad el mellettem (Einstein szerint ez egyáltalán nem furcsa), érezhetem azt, hogy 1g gyorsulásom van, anélkül, hogy a mellettem levő világ átlépné a fénysebességet."

Ez szemléletileg hibás kép. Bár igaz, de az ellenkezőjét sugallja, mint amit szeretnék.

Nincs olyan, hogy a világ 0.99 c-vel halad el mellettem. Például a fény mindig +-1c-vel fog elhaladni.

Az pedig egy teljesen triviális dolog, hogy ha én 1g gyorsulást érzek, akkor nem nő ennyivel mindennek a sebessége, például a fényé biztos hogy nem.

Van valami összeadó képlet, a szerint kell nagy sebességeket összeadni, hiába rögzíted magadhoz a koordinátarendszert. (Specrel =/= Newtoni mech, saját rendszerben sem!)

Ez, azt hiszem rendbe teszi #3-at.

@7: de miért lóxart? Mi volt a kifogás?

@9: ahogy mondod :)