Miért van az embereknek különböző vércsoportjuk? Miért alakult így?

A vercsoport antigenek nem azert vannak, hogy ne lehessen vert atomleszteni. Az elolenyek a termeszetben nem nagyon cserelgetnek vert, igy aztan nincs semmilyen szelekcio sem arra, hogy ez a vercsere konnyebb legyen, sem arra, hogy nehezebb.

A vercsoport-dolog alapvetoen ket dolog miatt letezik. Az egyik ok az immunrendszer, aminek az a dolga, hogy felismerje az idegen dolgokat. Ezt egy elegge bonyolult modon teszi, aminek a lenyege az, hogy valojaban a SAJAT dolgot ismeri fel, es mindent, ami nem sajat, megtamad. Ez nem azert fejlodott ki, hogy megnehezitse a szivatultetest vagy a veratomlesztest, hanem hogy meggatolja a virusok, parazitak megtelepedeset bennunk.

A masik ok pedig a genetikai variancia. A genetikai variancia magatol kialakul mindig, minden gen eseteben, egyszeruen azert, mert a DNS masolasa nem hibatlan dolog, vagyis idorol idore masolas kozben tortenni fog valami mutacio, ezek pedig megmaradnak, tovabbadodnak. Ez alol az egyetlen kivetel az, ha egy gen kicsi varianciaja is bajt okoz bizonyos okokbol, mert bar a genek ekkor is megvaltoznak (mutalodnak), csak epp a szuletendo utod elpusztul. De minel kevesbe fontos egy gen, illetve minel jobban toleralja a valtozatossagot, annal valoszinubb, hogy az adott genbol tobb fele valtozat lesz. Ha vegignezunk az emberiseg kulso jegyeinek varianciain, akkor rogton latjuk, hogy melyek azok a jegyek, amik nem lehetnek olyan fontosak, hiszen nagyon variabilisak: borszin, szemszin, hajszin, haj hullamossag, fulforma, orrforma stb.

Namost ha ezt a kettot osszetesszuk, akkor azt kapjuk, hogy minden szervunkben, igy a verunkben is lesznek olyan genek (illetve a roluk kepzodo feherjek, vagy az azok altal keszitett egyeb anyagok), amik variabilisak, emberrol-emberre elternek, viszont jo alapot adnak az immunrendszernek arra, hogy idegenkent ismerjuk fel oket. Az AB0 rendszerben pl ugye 3 allel van (igazabol van egy 0-szeru negyedik allapot, de mindegy), ezekbol 4 fenotpius tud kijonni. Ez ugye rogton sugallja, hogy ez a dolog barmit is csinaljon, nem lehet olyan fontos, teljesen jol megvagyunk akar nelkule is, hiszen a 0-sok is elnek, de az se baj, ha csak az egyik vagy csak a masik van. Valojaban van egy kis funkcioja a veralvadasban, a 0-soknak lassabban alvad a veruk, de azert nem vereznek el ok sem. Ugyanigy az Rh faktort ado gen is kisebb jelentosegu, nem is igazan tudni, hogy pontosan mire jo.

Vagyis az egeszet nem ugy kell nezni, hogy mire jo az evolucionak, hogy kifejlesztett 3-4 ilyen nagy jelentosegu gent, ami vercsoportot alkot. A helyzet valojaban pontosan forditva van. A verben levo sejtek felszinen ott uldogel tobb szaz kulonfele feherje, amik kozul szinte mind olyan fontos, hogy mindenkinek ugyanolyan. (Hiszen, leegyszerusitve, minel fontosabb egy gen illetve feherje, annal kevesbe valtozekony.) De azert van par nem fontos feherje is, ami ugye funcionalisan nem nagyon jelentos, de pont akkor valik fontossa, amikor veratomleszteskor galibat okoz, ami az emberiseg teljes evolucios tortenetenek egy nagyon kicsi reszeben fordult elo.

Kedves kérdező!

Bár a korábbi válaszolók nagyrészt azt írták, a vércsoportok kialakulása és elerjedése nem-adaptív folyamatokra vezethető vissza, tudtommal ez nem egészen így van. Úgy tudom (és ezt próbáltam egy gyors kereséssel is alátámasztani), hogy a többféle vércsoport elterjedésében szelekció is szerepet játszik (természetesen nem-adaptív folyamatok mellett, mint például a genetikai sodródás).

Az egyik lehetséges ok a sokféle vércsoportra a negatív gyakoriságfüggő szelekció. Ez azt jelenti, hogy (általában) azok a vércsoportok élveznek szelekciós előnyt, amelyek ritkábbak egy adott területen. Mint az 5. válaszoló is írta, az antigének segítik az immunrendszert abban, hogy a saját és idegen sejteket elkülönítse (és ezután az utóbbiakat elpusztítsa). Azonban ha csak egyféle vércsoport van, a kórokozókra erős szelekció hat, hogy a saját antigénjeik minél hasonlóbbá váljanak a gazdaszervezetéhez (pl. az emberéhez), hiszen így az immunrendszer nehezebben tudja felismerni. Így viszont a ritka vércsoportú személyek védettebbek, hiszen az ő antigénjeikhez kevésbé fog a kórokozóé hasonlítani.

(Ez nagyjából olyan, mint a számítógépes vírusok és operációs rendszerek esete. Minél gyakoribb az operációs rendszer, annál több vírust fejlesztenek ellene (annál jobban megéri). Így a ritka operációs rendszert használók automatikusan nagyobb biztonságban vannak a számítógép védelmétől függetlenül.)

Ebben a cikkben különböző emberi populációk vércsoport adatait elemezték, s vetették össze környezeti faktorokkal. Egyrészt több gén esetében sikerült gyakoriságfüggő szelekciót kimutatniuk, másrészt sok gén (pontosabban SNP) esetében mutattak ki összefüggést a terület kórokozó-fajgazdagsága és a gén allélgyakorisága között.

[link]

Ebben a cikkben olyan kutatásról írtak, amiben különböző szelekciós modelleket futtattak, és ezeknek az eredményét vetették össze a korábbi vizsgálatokéval. Az egyik modell a már említett gyakoriságfüggő szelekció volt, a másik pedig a vírusok okozta szelekciót modellezte. (A vírusok egy része rendelkezik burokkal (envelope), ami a gazdasejtek sejthártyájából származik, így a gazda antigénjeit is tartalmazhatja. Ha egy ilyen vírus átkerül egy A vércsoportú személyből egy B vércsoportúba, ott elvileg az idegen vércsoport antigén kiválthat immunválaszt.) Az eredményeik szerint mindkét szelekciónak hatása lehet a vércsoport gyakoriságra.

[link]

Emellett kimutatták több esetben is, hogy egy adott kórokozó esetén a vércsoport befolyásolta a kórokozóval szembeni ellenálló képességet (pl. maláriánál:)

[link]

"A legrégibb csoport a 0-ás,utána kialakult az A-s,majd a B-s és az Ab-s csak "alig" ezer éve."

Én úgy tudom, jelenleg pont fordítva képzelik el, az A a legrégebbi, és a B és 0 később alakult ki (az utóbbi valószínűleg többször is). De úgy tudom, ebben a kérdésben még nincs egészen konszenzus.

[link]

#6 Na, ma is tanultam valamit.

Szoval akkor ugy tunik, hogy kimondottan szelekcio van arra, hogy jelenjenek meg varianciak (esetleg mas fajokban is), vagy a megjeleno varianciak kapnak szelekcios nyomast, neha, random korokozokra, ha epp ugy adodik, hogy molekularis hasonlosag lep fel?

"A legrégibb csoport a 0-ás,utána kialakult az A-s,majd a B-s és az Ab-s csak "alig" ezer éve."

Gondolom ez azt akarja jelenteni, hogy amig valamelyik osunkben meg nem jelent az A vercsoport genje, addig minden osunk 0-s volt, mar ha van ertelme ilyesmirol beszelni mondjuk egy hal eseten.

Azért az eléggé meggyőző, hogy a 0-s az olyan mint egy elromlott A-s. Fura lenne azt feltételezni, hogy először kialakult egy működésképtelen gén, amiben pont egy bázisnyi frameshift kellett a működőképességhez, majd ez a bázis pont a jó helyre beékelődve kiadta az A-t.

Valószínűleg az általad idézett elmélet még az előtt született, hogy a genetikai adatokat megismerték.