Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Azoknak az állatoknak, akik...

Azoknak az állatoknak, akik háremben élnek, nincs nagyon nagy belszaporulatuk? Ez mennyire egészséges?

Figyelt kérdés

Pl az oroszlán. Minden nőstény ugyan azzal a hímmel párosodik. A hím utódokat ugye elzavarják, az összes nőstény a falkában marad, akik egymásnak testvérei vagy féltestvérei és ugyan az a hím fogja megtermékenyíteni őket.


Az a 4 hím, akit elzavartak lehet ugyan abba a falkába tér vissza.


Ez nem okoz gondot náluk? Bármint, hogy ugyan az a hím termékenyítik meg őket és a nőstények is rokonai egymásnak. Előbb utóbb mindkét részről összeütköznek a gének.



2017. jún. 14. 23:13
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Jellemzően nem az apjuk fogja elkergetni a felnövő hímeket, hanem az új vezérhím(ek). Az esetek nagyobb felében nem maradnak vezérek olyan sokáig, hogy a saját kölyküket kelljen elkergetni. De ez mindegy is a kérdés szempontjából, mert a hím kölykök megismerik a családjukat, és ezekkel általában nem fognak párosodni. (Ha mégis, akkor meg így jártak.)

De inkább úgy szokott lenni, hogy az új király által elzavart hím kölykök elmennek egy körútra, és ha eléggé megerősödtek, akkor egy idegen hárem urát (urait) elzavarják, a fiatal kölyköket megölik, az önálló életre alkalmas hím kölyköket elzavarják, és ott örökítik tovább a génjeiket.

Persze, jó eséllyel egy adott területen minden oroszlán rokona minden másiknak, de akkor sem a saját családjukban szaporodnak a hímek.

Vagyis, a nőstények hiába családtagjai egymásnak, de a hím mindig másik családból való, és hoz annyi idegen gént, ami az egészséges genetikához elég.

2017. jún. 15. 05:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%
Hozzátéve azt, hogy a nőstény oroszlán kétévesen már vadászik, de még nem ivarérett. Az ivarérés oroszlán esetén négyévesen történik. Egy hím, illetve hímcsapat átlagban két évig tudja megtartani a vezérséget, úgyhogy ha odáig jut egy hím, hogy még négy év múlva is övé a hárem, akkor elég jó ahhoz a genetikája, hogy a saját lányával pározzon. Ez azonban nagyon ritka.
2017. jún. 15. 08:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:

"ha odáig jut egy hím, hogy még négy év múlva is övé a hárem, akkor elég jó ahhoz a genetikája, hogy a saját lányával pározzon. "


Ezt annyira nem értem. Az lehet, hogy erős túlélő génjei vannak, de attól még az ugyan olyan belszaporulat lenne.



Mi van, ha elzavarják a hímeket egy falkából, amik egymásnak testvérei, vagy fél testvérei? Ha van mondjuk 6 hím, ezekből 3 falkavezér lesz (csak most mondtam valamit). Ezek a hímek a saját apjuk genetikáját fogják tovább adni és végső soron ugyan annak a hímnek a génjei kerül az összes nősténybe, mind a 3 falkában.


Egyébként mi célja van a hímnek, ha legyőz egy másik hím oroszlánt, hogy a fiatal nőstény utódait is megölje?

2017. jún. 16. 20:10
 4/7 A kérdező kommentje:
köszi a válaszod egyébként.:)
2017. jún. 16. 20:10
 5/7 anonim ***** válasza:
100%

Az esetek legalább felében nem 1 hím van egy falkában, hanem 2-3, vagy akár még több. Mivel az elkergetett fiatal hímek a testvéreikkel/féltestvéreikkel tekeregnek, így együtt foglalnak el egy háremet, a hozzájuk tartozó területtel.

Még az is megesik, hogy egyedüli hím kölykök más egyedülálló fiatal hímekkel állnak össze, mert kettesben-hármasban könnyebb harcolni, mint egyedül.

Ha testvérek is a hímek, akkor is van köztük rangsor, de a rangsor elején álló párzik a legtöbb nősténnyel, de gyakorlatilag mindegyik kiveszi a részét a szexből.

Így a kölykök apái és anyái is részben mások, vagyis ha rokonok is, de nem azonosak, ez már magában elég a változatos génekhez. (Plusz még ha számításba veszed a kettős génkészletet, így minden duplázódik, mert vagy ezt adja tovább az illető oroszlán, vagy azt.)


A kölykök megölésének az a célja, hogy a nőstények olyankor nagyon gyorsan tüzelni fognak, és hozzá lehet fogni az új (saját) kölykök legyártásához. Amúgy meg a hímekre eső uralmi idő (a gyakori 2 év) nagy része azzal menne el, hogy idegen kölyköket nevelgetnek, és aztán a sajátjukat már nem lenne idejük felnevelni.

Itt a természetes szelekció nagyon direkt és célratörő: amelyik oroszlán nem öli meg uralomváltáskor az idegen kölyköket, annak kisebb eséllyel tudnak felnőni a saját kölykei, tehát a génjeit nem adja tovább - ellentétben a kölyökölőkkel.

2017. jún. 16. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszod. Tehát van, amelyik megkegyelmez a kölyköknek? Milyen idős kor felett nem bántják őket?


Ezt sem tudtam, hogy több hím is van egy csordában. De hát ha a hímek is testvérei és féltestvérei egymásnak meg a nőstények is és a születendő nőstények a csordába maradnak, de a hímek így összeállnak, akkor így is belszaporodnak előbb utóbb nem? Csak gondoljunk bele mi lesz előbb utóbb. Minden nőstény ugyan azoktól a hímektől fogannak, előbb utóbb tuti nagy belszaporodás lesz még ha közvetlenül nem is szaporodnak a saját falkatársukkal, két generáció után össze érnek a gének. Nem lehet, hogy az oroszlánnál pl hiába kötik össze rokoni szálak, mégis kevésbé lesz visszamaradott az utód? Mint pl az embernél meg pont fordítva, a legtöbb eseten meglátszik az utódon, hogy valami nem stimmel, sokszor értelmi fogyatékosok lesznek.

2017. jún. 16. 22:58
 7/7 anonim ***** válasza:
100%

Egy bizonyos beltenyészet lesz, az biztos. A zárt területeken, ahol kisebb nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket emberek által sűrűn lakott területek, mezőgazdasági területek vesznek körbe, ott látni is a káros hatását, ezért szoktak idegen hímeket vinni oda.

De alapból, normál esetben néhány uralomváltásonként mindig jön egy távoli területről származó nemrokon hím, ami meghozza a genetikai változatosságot.

Addig meg, mint korábban írtam, hiába távoli rokon a falkába érkező hím, de annyi génváltozatosság csak fennáll az esetében, ami szükséges az egészséges állományhoz.

Ha megnézel egy hagyományos magyar falut, ahol kevés az idegen betelepülő, ott is a régi falusiak közül mindenki rokona mindenkinek, de nem olyan közeli rokona, hogy ebből genetikai probléma lehessen (pár szerencsétlen esetet kivéve).


Az oroszlánoknál az teljesen mindegy, hogy a nőstények közeli rokonai egymásnak, meg külön a hímek közeli rokonai egymásnak, mert a nőstények meg a hímek az esetek nagy többségében nem közeli rokonok, így nem áll fenn beltenyésztés.

2017. jún. 17. 05:24
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!