Miért van az, hogy a baktériumoknál az antibiotikum rezisztencia egyre jobban terjed, míg a sokkalta régebb óta használt alkohollal szembeni ellenállásra alig akad példa?

az alkohol nem szétmarja hanem feloldja fizikailag a lipid (zsír!) kettősréteg sejtmembránt.

Ez koncentrációfüggő, az élesztő baktériumok elég sokáig bírják, de a tiszta alkohol erősebb. A baktériumok alkalmazkodóképességének ez fizikai határa, sejtfaluk anyagát az evolúció alakította ki, ilyen időléptékű lehet az alkalmazkodás is.

"fajunk egyes rasszcsoportjai alkalmazkodtak (gyorsabban bontják le)"

Valóban vannak olyan népcsoportok, amelyek jobban alkalmazkodtak az alkohol fogyasztáshoz. Ez azt jelenti, hogy a véralkoholszint (és ezáltal az összes többi testfolyadékban az alkohol koncentráció) néha akár a 0,5%-ot (térfogat %) is elérheti anélkül, hogy az illető belehalna (bár ez már elég durván életveszélyes mennyiség, kisebb koncentráció is halálos lehet).

[link]

A baktériumok ezt kacagva kibírják (ne sörrel akarj fertőtleníteni). Tartósításhoz pl. 70 %-os etanol oldatot szoktak használni.

Antibiotikumokat épp azért használnak, hogy a testen belül elpusztítsák a baktériumokat úgy, hogy az emberi sejteket ne (vagy ne nagyon) károsítsák.

Alkohollal ugyanez nem volna megoldható, hiszen a baktériumokra ható dózisnál sokkal kisebb mennyiségben halálos volna.

#Walter_Dornberger

"az élesztő baktériumok elég sokáig bírják"

Az élesztők mondjuk pont gombák.

De valóban, az élesztők között vannak olyanok, amik még 10%-os alkohol koncentráció körül is vígan elvannak.

#Mojjo

Valóban, a legtöbb antibiotikum a sejtfalra vagy a fehérje szintézisre hat (elsőre nekem is csak ilyenek jutottak eszembe). Azonban végignézve a főbb antibiotikumtípusok listáját, azért lehet találni néhány sejthártyára hatót is:

[link]

Például:

[link]

[link]

[link]

Mondjuk úgy nézem, elég durva mellékhatásaik vannak.

ad 3:

"az élesztők gombák és nem baktériumok"

úgy igaz! köszönet a pontosításért!