Elmagyarázná valaki, hogy mitől függ az, hogy valami kétatomos molekula vagy sem? (Részletek lent. )

@1: Értékelem az igyekezetedet, hogy érdekel a fizika-kémia-biológia. De az már a saját kérdéseidnél is feltűnt, hogy szörnyen rossz sorrendben haladsz. Alap nélkül akarsz már tetőt és kéményt építeni. Ez így nem lesz jó, és olyan zagyvaságokhoz vezetnek, mint amit most itt az #1-ben levágtál. Ha így haladsz, soha nem fogod érteni ezeket a tudományágakat. Kicsit gondold át, mit is kéne először megtanulni, és mondjuk kezdd az általános sulis anyaggal - ha már egyszer oda jársz. Azt próbáld meg első körben a lehető legjobban megérteni.

@Kérdező: Kulcsszavaink valának nemesgázszerkezet, vegyérték, kötéstípusok. Ha esetleg lesz kis időm, kifejtem részletesen, de a legjobb, ha megpróbálod a kulcsszavak segítségével magad kideríteni - jobban megmarad úgy.

Az elemi gázok kétatomos molekulát alkotnak.

(Nyilván a nemesgázok nem, mert ők egyatomosat - de te még kezdő vagy, így illik ezt is hozzátenni.)

Hogy miért?

Mert így tudják legkönnyebben elérni a külső/vegyérték héjukon a nemesgáz szerkezetet.

A hidrogén szeretné, ha hélium szerkezete lenne. De csak egy elektronja van. A neonnak meg kettő. Mit csinál? Egy hidrogén atom egy másik hidrogén atommal molekulát alkot, és közösen használják a két elektront. Így ez olyan, hogy az egyiknek is megvan a kettő, meg a másiknak is.

Vagy nézzük a következő ilyen gázt, a nitrogént. Neki a vegyérték héján 5 elektron van. Ebből az ötből mindkettő 3 elektront, azaz ketten együtt 6 elektront adnak közös használatra, hogy a 2 saját elektronnal meg a 6 közösen használttal meg legyen a 8 elektronjuk a nemesgáz szerkezethez. Mert ők már oktettet kell kialakítsanak - a periódus végén a neonnak is az van.

[link]

Szóval ha össze tudnak adni ketten annyi elektront, hogy a legkülső héjukon a saját és a közös elektronok a sor (periódus) végi nemesgáz külső héjának szerkezetével megegyezik, és gáz halmazállapotúak, akkor azok biztosan kétatomos molekulák lesznek.

A hidrogén, nitrogén, oxigén, fluor és klór tartozik ide. Két atomos molekulát alkot a hasonló elvű molekula képződés miatt a bróm és a jód, de ők már szobahőfokon nem gázok (a nagy molekulatömeg miatt).

Bocs az OFF-ért,

de hagyd egyeskét Mojjo. A srác Aspergeres. Teljesen máshogy van bekábelezve, mint te, vagy én. Máshogy látja a világot, mint mi. Sosem fogjuk érteni az Ő logikáját. De nincs ezzel semmi baj, Steve Jobs is Aspergeres volt például. A különleges világlátás gyakran előny a mai világban.

@4: Amennyire tudom, az aspergernek pont semmi köze nincs ahhoz, hogy egy-egy tudományterületet hogyan is kellene egy embernek megértenie. Tök mindegy, hogy aspergeres-e vagy sem, ha szeretné megérteni a fizikát, kémiát, akármit, akkor jelentősen megkönnyíti a saját dolgát azzal, ha jól építi fel a tanulási sorrendet.

Ő kvantummechanikával, relativitáselmélettel, sőt, kvantumgravitációval szeretne foglalkozni úgy, hogy közben nincsen meg az a fejében, hogy a miért is kétatomos molekulákba rendeződik az oxigén - és még ide is szilárdtestfizikát, meg kvantummechanikát akar keverni egyből.

A lényeg az, hogy van egy tök jó érdeklődése, izgalmas, meg klassz dolgok étdeklik, csak nagyon rossz sorrendben halad, és alapok nélkül nem fog tudni házat építeni. Ennek pedig az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy aspergeres-e, vagy sem.