Csillagászattal kapcsolatosan kíváncsiskodnék, hogy éjszaka, a szabad szemmel látható égitestek mindegyikénél a visszavert fényt látjuk, vagy más naprendszerek "hidrogén" napját is láthatjuk?

A mi Napunk egy csillag. A csillagok saját maguk termelik a fényt.

Az éjszaka látható csillagok más naprendszerek napjai. Nagyon sötét éjszakán pár ezret láthatsz belőlük. De amúgy rengeteg csillag van az univerzumban (milliárdszor milliárdnál is több).

Csillagszerűnek tűnnek továbbá a szabad szemmel látható bolygók is. Ezek a mi Napunk körül keringenek, a mi Napunk fényét verik vissza.

Szabad szemmel öt bolygó feltűnő, ezek: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz.

#1-hez kiegészítésként, még akad pár égitest, amit visszavert fénye miatt szabad szemmel láthatunk.

Ott van a legfeltűnőbb, a holdunk, meg néha üstökösök is látszhatnak. Elvileg földközeli aszteroidák is látszhatnának, de ami ehhez elég közel jönne és elég nagy, az már világméretű pánikot verne.

És persze a mesterséges égitesteknek is a visszavert fényét vehetjük csak észre, műholdak meg az ISS.

csak az anyagnak van hőmérséklete

[link]

Ha jól tudom, az univerzum háttérsugárzásából adódó hősugárzás valami 2-3 K körül van. Természetesen ez nem a vákuum hőmérséklete, mert annak nem lehet, hiszen nem anyag.

Ahhoz, hogy az univerzum csillaghője ne gyűljön fel, mint te gondolod, nem szükséges a végtelen méret.

Elegendő az, ha határtalan és folyamatosan tágul. És ez mindkettő fennáll.

Ne felejtsd el, hogy a világegyetemben ma meglévő ÖSSZES energia megvolt már az ősrobbanás pillanatában és azóta rohamosan növekedő térfogaton oszlik el, ez alapján éppen, hogy hűlnie kell.

Az eredeti "qrva meleg" maradéka éppen a mérhető, azóta jól szétterült háttérsugárzás, az a 2-3 K.

Igen, "idelent" mindig van hőközlő közeg.

De a vákuum hőszigetelő (hőátadást csak sugárzásban lehetővé tevő) képessége régen ismert, a hagyományos termoszok duplafalú üvegbetétje légritkított.